Házasság és család, 11. - 2017.11.20.

1./ Skóciai Szent Margit liturgikus emléknapján (november 16-án) a papi zsolozsma második olvasmánya a II. vatikáni zsinat Gaudium et spes – Öröm és remény c. lelkipásztori határozatából volt, melynek 47-52. pontjai a házasság és család helyzetéről szólnak. Nem véletlenül vették éppen Skóciai Szent Margit napjára a zsinati dokumentum gondolatait. Miért mondom ezt? Azért, mert Margit és férje, III. Malcolm skót király házassága szerelmi házasság volt, és ennek megfelelően hatékonyan működött kettőjük, valamint családjuk életében. Abban az időben – kiváltképpen az uralkodói családokban – a házasságkötések fő indítéka a hatalmi befolyás megszerzése, vagy kibővítése volt. Margit esetében másként történtek a dolgok.

Házasság és család, 10. - 2017.11.13.

1./ Chiara Lubich (1920-2008), a Fokoláre Mozgalom alapítója 2000-ben a Vatikánban rendezett pasztorálteológiai kongresszuson A gyermek evangelizációjáról tartott előadást. Alapgondolata az volt, hogy a gyermeket találkoztatni kell Jézussal. De hogyan? Kétezer évvel ezelőtt sem volt könnyű Jézussal találkozni. Szent Márk evangélista leírja, hogy egy alkalommal „kisgyerekeket hoztak hozzá, hogy tegye rájuk a kezét. De a tanítványok elutasították őket. Amikor Jézus észrevette, helytelenítette.” (Mk 10,13-14)

  Amint Jézus korában sem volt könnyű találkoztatni a gyerekeket vele, úgy ma is komoly nehézségei vannak e találkoztatásnak. A gyermek ott fog találkozni Jézussal, ahol az emberi közösség – legyen az család, vagy plébániai közösség – Jézus nevében jön össze. Jézus maga mondta: „Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt 18,20)

Házasság és család, 9. - 2017.11.06.

1./ Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kiváló alkalom a hitélet megújítására és elmélyítésére. A kormányzat oly módon támogatja e nagy vállalkozás sikerét, hogy közösségi terek létrehozására, templomok megújítására nyújt igen jelentős pénzügyi segítséget. Orbán Viktor miniszterelnök a reformáció 500. évfordulója alkalmából mondott beszédében említette: „ne a véletlen vagy a sors szeszélyét lássuk abban, hogy itt és most Magyarország élén keresztény, hitvalló kormány áll, hanem érezzük benne Isten kegyelmének megnyilvánulását.” Való igaz, minden kegyelem: kegyelem egy ilyen jelentős katolikus kongresszus megrendezését megkapni, és kegyelem az is, hogy éppen „egy keresztény értékeket követni kívánó” kormány vezeti az országot.

Kérdés: miként élünk ezzel a kegyelmi idővel? Hogyan élünk a szentségimádás lehetőségével? Bíboros úr november 1-jén megjelent körlevelében örömmel állapítja meg, hogy „egyre több templomban tartanak rendszeresen hosszabb-rövidebb szentségimádási alkalmakat a hívek számára alkalmas időpontban”. Ugyanakkor kéri a lelkipásztorokat, hogy a főegyházmegyében egységesen kijelölt szentségimádási napokat se mulasszák el megtartani. A kérés hátteréhez tartozik az a szomorú tény, hogy az évi egy-két alkalommal megtartott szentségimádási napon csupán néhány nyugdíjas korú hívő látogat el templomainkba.

Lelkipásztori levél, 2017-10-29

Kedves Hívek!

 

Templomunk búcsúnapján – Mindenszentek főünnepén, nov. 1. (mely parancsolt ünnep, misehallgatási kötelezettséggel) két lelki adományra hívom fel a figyelmet: a búcsúnyerésre és a szentségimádásra.

 

1./ Mit jelent a búcsú? A búcsú Isten színe előtt a már megbocsátott bűnökért járó, a tisztítóhelyen ideig tartó büntetések elengedése, melyeket a keresztény hívő a megfelelő föltételek teljesítésével (gyónás, áldozás, pápa szándékára Miatyánk, Hiszekegy elimádkozásával) elnyer az Egyház segítségével, Krisztus és a szentek elégtételt nyújtó érdemeinek kincstárából. Mindenszentek ünnepén tehát templomunkban búcsút nyerhetünk önmagunkért, vagy egy elhunytért.

November 1-től 8-ig viszont csak a tisztítóhelyen szenvedő lelkekért nyerhetünk búcsút – akár minden nap –, ha áhítatos lélekkel temetőt látogatunk s legalább lélekben imádkozunk az elhunytakért. A feltételek azonosak a fentebb leírtakkal. A három feltétel a megszabott cselekedet végrehajtása előtt vagy után több nappal is teljesíthető, a szentáldozást és az imádságot azonban tanácsos a búcsúval járó cselekedet megtétele napján elvégezni.