A magyar püspöki kar imája a trianoni döntés után

Ima hazánkért

 

   Mindenható örök Isten! Mindenkitől elhagyatva, senkitől meg nem hallgatva, hozzád fordulunk, aki senkit sem hagysz el és mindenkit meghallgatsz, hogy hallgasd meg a mi alázatos könyörgésünket és segíts meg minket, szegény magyarokat.

Nemzeti Összetartozás Napja – 2020.06.04.

1./ 100 év múlt el Trianon óta.

A „Trianon” név és az 1920-as évszám olyan mély nyomot hagyott emlékezetünkben, mint az 1526-os mohácsi vész. A gyászt hozó évszámok emlékezésre késztetnek. Az emlékezés jegyében szólalnak meg június 4-én a harangok. Nem a lélekharangok – azok a halottakért mondott imádságra hívnak –, hanem a nagyharangok kondulnak meg, mint ahogy délidőben szoktak. De amíg a déli harangszó a nándorfehérvári diadalra (1456. július 22.) emlékeztet, addig a június 4-én délután ½ 5-kor megszólaló harang egy nemzeti tragédiára emlékeztet. Június 4. immár tíz éve a Nemzeti Összetartozás Napja, az idei év pedig a Nemzeti Összetartozás Éve.

Boldogságok, 8. - 2020.06.01. - elmélkedés fiataloknak és felnőtteknek

Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent.” (Mt 5, 8)

 

1./ A tisztaszívűség mibenléte. A farkasréti temetőben nyugszik egymás melletti sírban három fiatal, akik 1988.10.31-én autóbalesetben vesztették életüket: két 24 éves ikerfiú, és egy 19 éves lány. Ruszthy Virág sírján ez a boldogságmondás olvasható: „Boldogok a tiszta szívűek, ők meglátják az Istent.” A három fiatal a Karolina úti kápolna ifjúsági csoportjához tartozott. A szülőket ez a boldogságmondás vigasztalta: a tiszta szívű élet jutalma az, hogy meglátja az Istent.

Ki ne ismerné Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg c. regényének szállóigévé lett mondatát: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”

Pünkösd „A” 2020. május 31.

1./ „Áraszd ránk Lelkedet, Istenünk, újítsd meg a föld színét” - énekeljük a zsoltár sorát a pünkösdi szentmisében (103,30). Méltán fohászkodunk a Szentlélek kiáradásáért, egy új Pünkösdért, hiszen az emberiség történelme – különösen a mai – bizonyos értelemben bábeli állapotokat tükröz. Az ószövetségi bábeli történet arról szól, hogyan bünteti meg Isten a bűnös emberiséget: összezavarja a nyelvüket, vagyis az egységet felváltja a zűrzavar, a széjjelhúzás. Ennek a képnek ellentéte a pünkösdi esemény, amikor a Szentlélek a sokféle nyelvjárást beszélő zsidó zarándokokat egységbe forrasztja úgy, hogy az apostolok igehirdetését mindegyikük megérti.