Erények, 7. - 2020.08.03. - elmélkedés fiataloknak és felnőtteknek

1./ Mit tartunk hasznosnak?

Jeremy Bentham angol filozófus (1748-1832), az utilitarizmus (haszonelvűség) atyja szerint hasznos mindaz, ami jótéteményt, előnyt, élvezetet, boldogságot képes létrehozni, illetve ami képes megakadályozni, hogy bármiféle kár, fájdalom vagy boldogtalanság érjen. Filozófiája szerint az élet célja a boldogság maximalizálása, illetve a szenvedés minimalizálása. Az erény a belőle következő gyönyör miatt jó, a bűn a belőle származó fájdalom miatt rossz. (vö. Kecskés Pál: A bölcselet története, 431)

E meglehetősen elvont elméleti megfogalmazás is érinti az erényeket. A Biblia konkrétan említi a négy sarkalatos erényt: mértékletességet, okosságot, igazságosságot és (lelki) erősséget – majd kijelenti, hogy „ezeknél nincs hasznosabb az életben az ember számára.” (vö. Bölcs 8, 7) A négy sarkalatos erény közül most a mértékletesség erényével foglalkozunk.

Erények, 6. - 2020.07.27. - elmélkedés fiataloknak és felnőtteknek

1./ „Aki szívében bölcs, azt okosnak hívják.” (Péld 16,21)

Okos ember az, aki adott pillanatban helyes erkölcsi ítélőképességgel jól tud döntetni. A latin prudentia = okosság a négy sarkalatos erény egyike. Az okos ember körültekintően, megfontoltan (prudens módon) cselekszik és bölcs előrelátással fölméri tettének következményeit. Jézus a hegyi beszédét (Mt 5-7. fejezet) az okos emberről szóló példabeszéddel zárja le: az okos ember ahhoz hasonlít, aki a házát sziklára építi és nem homokra (Mt 7,24-27). A sziklaalapra épített ház kibírja a vihar próbáját, míg a homokra épített ház összedől. A keresztény ember tudatosan építi lelki életét az isteni tanítás sziklaalapjára, s így ellen tud állni a kísértéseknek.

Erények, 5. - 2020.07.20. - elmélkedés fiataloknak és felnőtteknek

1./ Lelki erősség (fortitudo)

A latin fortitudo főnév magyar jelentése: bátorság, erősség. A katolikus erkölcstan a lelki erősség fogalmát is érti a fortitudo jelentése alatt. Most ezzel az erénnyel foglalkozunk.

Vannak emberek, akik nagy lelki erővel rendelkeznek. Nagy lelki erőre van szükség például egy betegség, vagy természeti csapás elviselésére; egy haláleset feldolgozásához, stb. A múlt hónapban meghalt Benedek Tibor háromszoros olimpiai aranyérmes, világ- és Európa-bajnok vízilabdázóról azt közölték, hogy „méltósággal viselte” gyógyíthatatlan betegségét. Ez a szokásos kifejezés azt jelenti, hogy „erős lélekkel” viselte szenvedését.

„Istent szeretni és megszerettetni” – 2020.07.17.

Lisieux-i Szent Teréz így fogalmazta meg életprogramját önfelajánló imádságában (vö. Önéletrajza, 317. - Ecclesia, 1974)

 

Úgy gondolnánk, hogy egy életprogramot másokkal megismertetni, és ami még ennél is több: megszerettetni másokkal – ez tevékeny munkát igényel. Csakhogy Teréz olyan szerzetesrend tagja volt, amely „szemlélődő” munkát végzett; nem betegápoló vagy tanító tevékenységet végzett, hanem szemlélődő imádság volt a profilja. A kármelita apácák világtól elzárt élete, a kolostor zárt világa, a külső tevékenység hiánya sokak számára érthetetlen életprogram. Azt még könnyebben megértik, hogy egy beteget ápoló szerzetes, aki munkáját nem fizetségért, hanem Isten iránti szeretetből végzi, meg tudja szerettetni Istent. De miként tudja megszerettetni másokkal Istent egy olyan szerzetes, aki – miként Kis Szent Teréz – szerzetes élete során ki sem lép a kolostor falai közül?! S ami még abszurdabb: hogyan lehetett Kis Szent Teréz a missziók védőszentje, olyan szerzetesek közbenjárója, akik egész életüket a hitterjesztés külső tevékenységében élik?!