Globalizmus és/vagy kolonializmus? - 2023.03.27.
1./ Aki a történelmet nem ismeri, arra ítéltetik, hogy újra átélje azt.
A közismert szállóige igazolására induljunk ki az ószövetségi szentírásban található Makkabeusok könyvének tanításából. A Kr. e. II. században íródott két könyv történelmi hátterét Nagy Sándor kora, a hellenista világbirodalom kialakulása adja. Nagy Sándor (Alexandrosz) II. Fülöp makedón király fiaként látta meg a napvilágot. Alexandrosz kiváló nevelésben részesült, hiszen tanára volt Arisztotelész, a valaha élt legnagyobb elmék egyike. Nagy Sándor kitüntető nevét azért kapta, mert briliáns katonai stratéga és hadvezér volt. 33 éves korára már meghódította jóformán az egész akkor ismert világot, és a perzsák legyőzése után birodalma határait Hellásztól (a mai Görögországtól) egésze Indiáig kiterjesztette. A meghódított területeken mindenütt elterjedt a hellenizmus kultúrája, és ekkor fordult elő első ízben a történelemben, hogy a világban egyetlen kultúra dominanciája érvényesült. A hellenizmus volt az ókor globalista kultúrája.
Szent József főünnepe – 2023.03.20.
1./ Szent József személyéről két evangélista tesz említést. Máté valamivel bővebben, Lukács éppen csak érintőlegesen, mint a mai evangéliumban is (Lk 2,41-51), amikor beszámol a 12 éves Jézusnak a jeruzsálemi templomban tett látogatásáról. Ebből a történetből megtudjuk, hogy Szent József példamutatóan teljesítette vallási kötelezettségét. Az ószövetségi törvény előírta, hogy a három nagy ünnepen – a pászka, a pünkösd és a sátoros ünnepen – minden izraelitának meg kellett jelennie a templomban. Vita tárgya volt, hogy az asszonyok számára is kötelező volt-e ez a zarándoklat; a fiú-gyermekeknek csak 13. életévüktől volt kötelező, de a szoktatás miatt már 12 éves korukban őket is vitték a zarándoklatra. A templom háromszoros meglátogatása erősítette a család vallási identitását és egységét.
Ninive és a mai világ – 2023.03.13.
1./ Szent VI. Pál pápa 1971-ben kiadott Octogesima adveniens kezdetű apostoli levelében foglalkozott a városiasodás problémáival. Mi váltotta ki a példátlan méretű urbanizációt? Az elmúlt évszázadokban a gazdaság alapját a mezőgazdaság adta. Az Angliából kiinduló ipari forradalom a XIX. században alapjaiban változtatta meg a társadalmakat. Az ipari fejlődés a mezőgazdaságot is forradalmasította, melynek következtében sok mezőgazdasági munkás munkanélkülivé vált, s munkalehetőség reményében elvándoroltak a nagyvárosok perifériájára. Így jöttek létre a sok milliós nagyvárosok, megalopoliszok.
A városba költözés azonban feldúlta az élet megszokott rendjét: a családot, a szomszédságot, sőt még a keresztény közösségek kereteit is. Így aztán a városlakó a magány új nemét tapasztalta meg; magányát a sokaságban, amely ismeretlenül hömpölyög körülötte, s amelyben idegen voltát mélységesen átérzi.
Lelkipásztori levél, 2023.03.11.
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!
(Batsányi János)
Alkotmányos alapjog az abortusz?
1./ Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a 2023-as nemzetközi nőnapon bejelentette, hogy az abortuszt alkotmányos alapjoggá kívánja tenni Franciaországban.
A szélsőséges liberalizmus kísértete járja be a nyugati világot. Ez az eszme „tekintetre szép és csábító” (Ter 3,6), mely elbódítja a világot, és amelyért oly sokan lelkesednek – ám ez az eszme hazugsággal vegyes féligazság.
A liberalizmus téveszméjét illetően a továbbiakban Prohászka Ottokár püspök 1900. március 18-án kelt írását idézem, mint ma is iránymutató tanítást. (lásd: ÖM 21, 154-155)