Lelkipásztori levél, 2021.07.23.

 

Természeti és erkölcsi klímaválság – 2021.07.23. (Szent Brigitta, Európa társvédőszentjének ünnepén)

 

1./ Németország Észak-Rajna-Vesztfália tartományában borzalmas erejű ciklon okozott tragédiát 2021. július közepén. A villámárvíz következtében összedőlt házakban sokan meghaltak, vagy eltűntek. Egy magyar éghajlatkutató szerint szerencsénk volt, hogy ennek a ciklonnak csak a széle érintett meg bennünket felhőszakadások, jégverés formájában, és nem nálunk csapott le. Az utóbbi évek éghajlatváltozásának szembetűnő jelei a szélsőséges téli hidegbetörések, valamint a nyári aszályos időt követő özönvizek. A kutató szerint nincs értelme arról vitázni, hogy mindebben mennyi szerepe van az emberi tényezőnek és mennyi a rajtunk kívül álló tényezőnek. Ezt mondja egy szakember. A klímaaktivisták és zöld politikusok persze mást mondanak: ők magukat ajánlják a megoldás kulcsaként. S mivel az emberekben növekszik a félelem, jó esélyük van a hatalom megszerzésére. A klímaváltozás orvoslásának esélye azonban a jövő titka.

 

2./ A baj nem jár egyedül – szoktuk mondani. A mondásnak aktualitást ad az erkölcsi „klímaváltozás” szemünk láttára történő elmélyülése. A mellékletben látható rajz is erre a sajátos klímaváltozásra utal: a szivárvány színeivel ábrázolt felhőből szakadó esőben a piros-fehér-zöld esernyő alatt egy négy tagú magyar család talál menedéket. A piktogram egyértelműen férfit, nőt, leányt és fiút ábrázol; vagyis különbséget tesz az LMBTQ és a normál felfogás között. A színes rajz azt az erkölcsi klímaváltozást ábrázolja, melyet „ennek a sötét világnak kormányzói” idéztek elő.

kép: 

Lelkipásztori levél, 2021.06.29

 

Historia est magistra vitae – a történelem az élet tanítómestere                        2021. június 29.

 

1./ Az esztergomi főszékesegyház káptalanjában halálozások során megüresedett stallumokat (kanonoki ülőhelyeket/hivatalokat) részeben graduális promóció útján – kinevezési sorrend szerinti előléptetéssel –, részben új kinevezésekkel tölti be a Bíboros Főpásztor. Ily módon kerültem előbbre, a Bánfy Lukács stallumba, ami arra indított, hogy jobban megismerjem a XII. században élt esztergomi érsek életét és korát. A történelmi tájékozódás meglepő felismerésekhez vezetett.

Lelkipásztori levél, 2021.06.22

 

Pro vagy contra?

 

1./ Kevert világban élünk, ahol a keresztény tanítással ellentétes gondolatok befészkelik magukat katolikus emberek fejébe, s ezt beszédben és cselekedetben kifejezésre is juttatják. Az egyik budai patinás katolikus gimnázium diákja tanítási órán kifejtette, hogy hibásnak tartja az egyház abortuszellenességét. A pedagógus válasza az volt, hogy ő viszont nem ért egyet a diák nézetével. Az ügy ezzel be volt fejezve. Arról is értesültem, hogy több katolikus hívő részt vett a kormánypárt által előterjesztett – majd megszavazott – pedofilellenes törvény elleni tüntetésen. Konkrétan egyházi iskolát végzett, vallásgyakorló fiatalokról és plébániai munkatársról van szó, akik magabiztosak cselekedetük helyességét illetően.

Szent József Év, 9. - 2021.06.14.

1./ Apátlan nemzedék – ez a fogalom már évtizedek óta használatos. A csonka családban – rendszerint apa nélkül – felnövő generációkra értjük. Az apátlanság következményeit az egész társadalom megsínyli, mert tovább gyűrűzik, mint a vízbe dobott kő által kiváltott hullámok. Nem véletlen, hogy ez a szociológiai jelenség irodalmi alkotásokban is visszhangra talált. Az apátlanság hiányra utaló kifejezés, azonban látnunk kell, hogy ez már valaminek a következménye; olyan, mint a ráknak az áttétele. Pestalozzi svájci pedagógus, a neveléstudomány meghatározó személye már a XIX. század elején rávilágított egy mélyen igaz összefüggésre:

„Az apai hatalom szent! Az édesapák isteni intézményt képviselnek. A gyermekeknek mindenkor kötelességük édesapjukat úgy tekinteni és úgy tisztelni, mint isteni kéz felavatottját és megszenteltjét.”

Igaza van: ha elvetik a tízparancs 4. előírását, akkor annak messze ható következményei vannak.