Isten hozottA bérmálás szentségében megerősít a Szentlélek, hogy hitünket bátran megvalljuk, és hitünk szerint éljünk. Ez a szentség segítséget ad keresztségi fogadalmunk megtartásához.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által megállapított, és a Szentszék által jóváhagyott bérmálási alsó korhatár 12-14 év, felső korhatára nincs, többen felnőttként, már családban élve részesülnek ebben a szentségben. A bérmálás előtt kellő felkészülés szükséges (ld. felnőtt keresztelés./keresztseg).
A bérmálandónak, amennyiben lehetséges, legyen bérmaszülője. A bérmaszülő feladata, hogy a megbérmált Krisztus valódi tanújaként viselkedjék, és teljesítse ezzel a szentséggel járó kötelességeit.
Ahhoz, hogy valaki a bérmaszülői feladatát betölthesse, meg kell felelnie a keresztszülőkkel kapcsolatban fentebb leírtaknak, a bérmaszülői igazolás szükségességére a keresztszülőknél leírtak vonatkoznak. Hasznos, ha a bérmaszülőnek azt a személyt kérik fel, aki a keresztszülői tisztséget viseli. Nem katolikus személy nem lehet bérmaszülő, mert a bérmálási anyakönyvbe tanút nem jegyeznek be.
A BÉRMÁLÁS SZENTSÉGÉRŐL
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiumából
blank
Mi a helye a bérmálás szentségének az üdvösség isteni tervében?
Az Ószövetségben a próféták megjövendölték, hogy az Úr közölni fogja a Lelket a várt Messiással és az egész messiási néppel. Jézus egész élete és küldetése teljes közösségben folyt a Szentlélekkel. Az apostolok Pünkösdkor megkapták a Szentlelket és hirdették „Isten nagy műveit” (ApCsel 2,11). Ők a megkereszteltekkel kézrátétel által közölték a Szentlélek ajándékát. Az Egyház a századokon át szüntelenül a Szentlélekből él és közli Őt gyermekeivel.
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, 265. (1285–1288, 1315)
Miért nevezzük bérmálásnak vagy konfirmációnak?
A második szentséget a keresztségi kegyelmet megerősítő és megszilárdító hatása miatt nevezzük bérmálásnak vagy konfirmációnak. A magyar bérmálás szó a szláv bermovaty ‘megerősít’ szóból származik. A konfirmáció a latin confirmatio ‘megerősítés’ magyarosítása. A keleti egyházakban krizmálásnak, ‘megkenésnek’ nevezik a szent müronnal való megkenés miatt.
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, 266. (1289)
Mi a bérmálás szentsége szertartásának lényege?
A bérmálás szertartásának lényege a szent krizmával (a püspök által konszekrált balzsamos olajjal) való megkenés, melyet kézrátétel közben végez a bérmáló, s közben elmondja a szentségi szavakat. Nyugaton e megkenés a megkeresztelt homlokán történik e szavakkal: „N …, vedd a Szentlélek ajándékának jelét!” A bizánci szertartású keleti egyházakban a megkenés a test más helyein is történik, ezzel a formulával: „A Szentlélek ajándékának pecsétje”.
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, 267. (1290–1301, 1318, 1320–21)
Mi a bérmálás szentségének hatása?
A bérmálás hatása a Pünkösdhöz hasonlóan a Szentlélek különleges kiáradása. Ez a kiáradás a lélekbe eltörölhetetlen karaktert pecsétel, és a keresztségi kegyelem növekedését eredményezi: mélyebbre gyökereztet az istengyermekségben; szorosabban egyesít Krisztussal és az Ő egyházával; föléleszti a lélekben a Szentlélek ajándékait; különleges erőt ad a keresztény hit melletti tanúságtételre.
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, 268. (1302–1305, 1316–1317)
Ki veheti föl ezt a szentséget?
Fölveheti az és föl is kell vennie annak, de csak egy alkalommal, aki már meg van keresztelve. Ahhoz, hogy a fölvett szentség hatékony legyen, a bérmálkozónak a kegyelem állapotában kell lennie.
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, 269. (1306–1311, 1319)
Ki szolgáltathatja ki ezt a szentséget?
Rendes kiszolgáltatója a püspök. Így mutatkozik meg a megbérmált és az Egyház kapcsolatának apostoli természete. Amikor pap bérmál – ami a keleti egyházban általános, a nyugati egyházban rendkívüli –, a püspökkel és az Egyházzal való kapcsolatot a pap mint a püspök munkatársa és a püspök által konszekrált krizma fejezi ki.
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, 270. (1312–1314)