Keresztség
A keresztség szentsége eltörli a bűnöket, Isten gyermekévé és az Egyház tagjává tesz. A keresztségben nevet és védőszentet kap a megkeresztelt. Más szentségek csak a keresztség után vehetők fel.
Katolikus keresztelést gyermek keresztelése esetén legalább a szülők egyikének kell kérni, lehetőleg a lakóhely szerint illetékes plébánián, de megfelelő okból kérhetik más plébánián is.
A kereszteléshez szükséges, hogy legalább az egyik szülő vállalja a gyermek katolikus nevelését. Az erre vonatkozó ígéretet akkor is bizalommal kell fogadnunk, ha a szülők más (idősebb) gyermeküket korábban hitoktatásra nem járatták. A gyermek megkeresztelésének nem feltétele, hogy a szülők egyházilag rendezett házasságban éljenek, illetve visszamenőleg egyházközségi hozzájárulást (“egyházi adót”) fizessenek.
Ki lehet keresztszülő?
Keresztszülő az lehet, aki
- katolikus,
- tizenhatodik életévét betöltött személy,
- alkalmas, és szándékozik is ezt a tisztséget viselni,
- volt elsőáldozó, tehát az Oltáriszentséget már magához vette,
- megbérmált,
- a hithez és a vállalandó feladathoz méltó életet él,
- nem köti semmilyen törvényesen kinyilvánított kánoni büntetés
(pl. ha házas, egyházilag rendezett házasságban él), - nem apja vagy anyja a keresztelendőnek.
Aki a keresztszülőség feltételeinek nem felel meg, azt tanúként lehet bejegyezni az anyakönyvbe, ha nincs keresztszülő, akkor a tanú jelenléte is elegendő a kereszteléshez.
Ha a szülők egyike sem katolikus, de mégis a katolikus keresztelést kérik gyermekük számára, meg kell jelölniük olyan személyt, aki a gyermek katolikus nevelését vállalja, és a keresztszülőség feltételeinek megfelel, a gyermekkel azonos településen lakik, és segíteni fogja katolikus nevelését.
Keresztelés előtt két alkalommal várjuk a szülőket egy beszélgetésre, melyben átbeszéljük: Mi a terve az Istennek az emberrel? Mit ad a keresztség szentsége a gyermeknek? Miért érdemes megkeresztelni a kisgyermeket? Hogyan tud a szülő segíteni a gyermek vallási fejlődésében, növekedésében? Hogyan történik a keresztelés szertartása, annak menete?
Felnőtt keresztelés
Plébániánkon minden év szeptemberében indul kifejezetten felnőttek számára szentségek felvételére felkészítő hittan (keresztség, szentáldozás, bérmálás). Tavasz folyamán részesülnek a szentségekben.
Felnőttek keresztelése esetén egyazon szertartás keretében kötelező a bérmálás és az Eukarisztia szentségének kiszolgáltatása is. Nem bocsátható keresztelésre az a felnőtt, aki érvénytelen és egyházilag nem is rendezhető házasságban él.
A KERESZTSÉG SZENTSÉGÉRŐL
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiumából
blank
Milyen nevei vannak a beavatás első szentségének?
A legfontosabb név a baptismus (fürdő) a szertartása miatt: „baptisare” annyit jelent, mint vízben „alámeríteni”. Akit megkeresztelnek, elmerül Krisztus halálában és föltámad vele együtt, mint „új teremtmény” (2Kor 5,17). Nevezik „az újjászületés és a Szentlélekben való megújulás fürdőjének” is (Tit 3,5), s „megvilágosodásnak”, mert a megkeresztelt a „világosság fia” lett (Ef 5,8).
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, 252. (1213–1216, 1276–1277)
Milyen előképei vannak a keresztségnek az Ószövetségben?
Az Ószövetségben a keresztségnek különféle előképei vannak: a víz, az élet és a halál forrása; Noé bárkája, mely a víz által ment meg; átkelés a Vörös tengeren, mely megszabadítja Izraelt az egyiptomi rabszolgaságból; átkelés a Jordánon, mely bevezeti Izraelt az ígéret földjére, amely az örök élet képe.
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, 253. (1217–1222)
Ki teljesíti be ezeket az előképeket?
Jézus Krisztus, aki nyilvános élete kezdetén megkereszteltette magát Keresztelő Jánossal a Jordánban; átszúrt oldalából a kereszten vér és víz folyt ki, melyek a keresztség és az Eucharisztia jelei; és föltámadása után ezt a küldetést bízta apostolaira: „Menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet, és kereszteljétek meg őket az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében” (Mt 28,19).
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, 254. (1223–1224)
Mióta és kit keresztel meg az Egyház?
Az Egyház Pünkösd napjától kezdve szolgáltatja ki a keresztséget annak, aki hisz Jézus Krisztusban.
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, 255. (1226–1228)
Mi a keresztelés lényegi szertartása?
E szentség lényegi szertartása a vízben való alámerítés vagy a víz fejre öntése, miközben segítségül hívják az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevét.
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, 256. (1229–1245, 1278)
Ki keresztelkedhet meg?
A keresztség fölvétele minden még meg nem keresztelt személy számára lehetséges.
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, 257. (1246–1252)
Miért keresztel az Egyház kisdedeket?
Mert az eredeti bűnnel születve szükségük van a Gonosz hatalmából való szabadulásra, s hogy átkerüljenek Isten fiai szabadságának országába.
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, 258. (1250)
Mik a keresztség feltételei?
Az Egyház minden keresztelendőtől megkívánja a hitvallást: felnőtt esetében személyesen tőle, kisgyermek esetében a szülőktől és az Egyháztól. A keresztapának vagy keresztanyának és az egész egyházi közösségnek részfelelőssége van a keresztségre való fölkészítésben (katekumenátus) és a keresztségi kegyelem és a hit kibontakozásában.
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, 259. (1253–1255)
Ki keresztelhet?
A keresztség fölszentelt szolgái a püspök és a pap, a latin egyházban a diákonus is. Szükség esetén bárki keresztelhet, csak azt szándékolja tenni, amit az Egyház tesz. A keresztelő vizet önt a keresztelendő fejére és elmondja a szentháromságos keresztelő formulát: „Én megkeresztellek téged az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében”.
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, 260. (1256, 1258)
Szükséges-e a keresztség az üdvösséghez?
A keresztség szükséges az üdvösséghez mindazoknak, akiknek hirdették az evangéliumot és lehetőségük van e szentség kérésére.
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, 261. (1257)
Lehet-e üdvözülni keresztség nélkül?
Mivel Krisztus mindenki üdvösségéért meghalt, keresztség nélkül is üdvözülhetnek mindazok, akik a hitért halnak meg (vérkeresztség), a katekumenok, és mindazok, akik a kegyelem indítására anélkül, hogy ismernék Krisztust és az Egyházat, őszintén keresik Istent, és törekszenek teljesíteni az Ő akaratát (vágykeresztség). Ami a keresztség nélkül meghalt kisgyermekeket illeti, az Egyház liturgiájában Isten irgalmasságára bízza őket.
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, 262. (1258–1261, 1281–1283)
Melyek a keresztség hatásai?
A keresztség megbocsátja az eredeti bűnt, az összes személyes bűnöket és a bűnért járó büntetéseket; a megszentelő kegyelem által részesít a szentháromságos isteni életben; a megigazulás kegyelmével Krisztus és Egyháza tagjává tesz; részesít Krisztus papságában és lerakja az összes keresztényekkel való közösség alapját; megadja a teológiai erényeket és a Szentlélek ajándékait. A megkeresztelt örökre Krisztushoz tartozik: meg van jelölve Krisztus eltörölhetetlen pecsétjével (karakter).
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, 263. (1262–1274, 1279–1280)
Mi a keresztségben kapott keresztény név jelentősége?
A név jelentős, mert Isten mindenkit név szerint, azaz a maga egyszeriségében ismer. A keresztséggel a keresztény az Egyházban megkapja a saját nevét, lehetőleg egy szent nevét, hogy ő az életszentség példaképe legyen a megkereszteltnek és közbenjárást biztosítson számára Istennél.
A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, 264. (2156–2159, 2167)