Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Lelkipásztori levél, 2022.12.25.

 

Kedves Testvérek!

 

    „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne,

    az el ne vesszen hanem örökké éljen.” (Jn 3,16)

 

1./ Karácsony ünnepéhez nagyon jól illik János evangéliumának ez a mondata, mert karácsony ünnepe nem valami általános szeretetről szól, hanem az isteni szeretetről. Az idei karácsonyt beárnyékolja a háború. Mit ért meg Isten szeretetéből az a család, amely elvesztette egy tagját a háborúban, vagy földönfutóvá lett? Egy kegyetlen világ fenyegetése alatt szorongó ember mit lát meg abból, hogy Isten szereti a világot? Miben látszik ez a szeretet, amikor annyi kétségbeesés, szomorúság, hazugság, kegyetlenség van ebben a világban; amikor ez a világ egy olyan új katasztrófa felé sodródik, amit egyikünk sem akar!? Hihető, hogy Isten szereti ezt a világot? Ugyan, mit szerethet Isten ezen a világon?

 

2./ János evangélista itt az agapé szót használja a szeretet kifejezéseként, amely az „annak ellenére való szeretetet” jelenti. Olyan szeretetet jelent, amit nem kiérdemelt az emberiség, hanem előzetes érdem nélkül kapott.

Az ortopéd klinika rendelőjébe kerekes széken érkezett egy kamasz fiú, édesanyja tolta be. Keze és lába természetellenes tartása arról árulkodott, hogy valamilyen sorvadásos betegségben szenved. Édesanyja szótlanul megtörölte az orrát, kendőt kötött álla alá. A fiú sem beszélt. Megható látvány volt az édesanya babusgatása. Ilyen az érdem nélküli szeretet. Nem azért szereti a beteget, mert valamivel kiérdemelte azt, hanem azért, mert a gyermeke. De ennek az agapé-szeretetnek, az érdem nélküli szeretetnek kell hogy legyen valami ősforrása. Ez az ősforrás az isteni szeretet. S ez az isteni szeretet teszi képessé az édesanyákat és édesapákat arra, hogy szeressék érdem nélkül is gyermekeiket. Nem csak a fizikailag sérült gyermekeiket, de azokat is, akiket ez a világ lelkileg tett sérültté; akik rossz útra tértek, akik szüleik példája ellenére is elvesztették hitüket, akik lelki szenvedést okoznak szüleiknek, akik szégyent hoznak családjukra.

Karácsonykor megindulnak a szívek és feltör belőlük az isteni szeretet, az agapé-szeretet, az érdem nélküli szeretet. Karácsony varázslatos ünnepe ráirányítja figyelmünket a szeretet ősforrására: Istenre. Istenre, aki azért adta egyszülött Fiát, hogy aki benne hisz, annak örök élete legyen.

 

3./ Karácsony ünnepét nem azért kaptuk Istentől, hogy csupán „jól érezzük magunkat”. Ne fokozzuk le az isteni szeretet ünnepét egy kellemes hangulatra! Isten sokkal többet akar nekünk adni a múló földi életnél: isteni örök életet. Az örök élet nem mennyiségi élet, hanem minőségi élet. Isten nem kisbetűs életet, hanem nagybetűs „Életet” akar adni azoknak, akik hisznek benne.

Mennyire időszerű ezekben a háborús időkben Ady Endre világháborús költészetének egyik darabja, az 1915-ben íródott Intés az őrzőkhöz c. verse, mely távlatot és jövőképet tár elénk:

 

        Az Élet él és élni akar,

        Nem azért adott annyi szépet,

        Hogy átvádoljanak most rajta

        Véres s ostoba feneségek.

 

Isten Fia azért szállt le a mennyből, hogy teljesítse Atyja akaratát, „hogy el ne veszítsen semmit abból, ami neki adatott… hogy aki hisz benne, annak örök élete legyen és feltámassza az utolsó napon” (Jn 6, 39-40). Amikor az emberi élet veszélyben van – s napjainkban veszélyben van –, akkor értékelődik fel, s akkor értjük meg igazán az evangéliumok talán legszebb mondatát:

    „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne

    vesszen hanem örökké éljen.”

 

Farkasrét, 2022. karácsonyán                                                                                    Gábor atya

 

 

 

AttachmentSize
Lelkipásztori levél, 2022-12-25.odt29.44 KB