Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Kis Szent Teréz a Szentírás kivonata – 2022.11.17.

1./ A mai evangéliumban (Lk 19,41-44) arról olvasunk, hogy Jézus megsiratta Jeruzsálemet. A siratás az emberi résztvétérzelem megnyilvánulása.

Jézus azért siratja a város pusztulását, mert az nem ismerte meg az ő eljövetelét. „Bárcsak te is felismernéd, ami békességedre volna” – mondja. De honfitársai valahányszor az ószövetségi szentírást olvasták, fátyol borult a szívükre, és mivel nem ismerték meg az igazságot, azért alkalmatlanokká lettek a krisztusi üdvösségre. Jézus megjövendöli Jeruzsálem pusztulását, amikor a rómaiak (Vespasianus és fia, Titus vezetésével) körülveszik a várost és követ kövön nem hagynak, mindent elpusztítanak. Akik viszont hittek Krisztusban, azok megszabadultak a pusztulástól.

A zsidó háború 66-ban Gessius Florus helytartó elűzésével, majd egy római ellentámadás visszaverésével kezdődött. A háború persze nemcsak a rómaiak ellenében zajlott, hanem újra és újra az egymással versenyző zsidó irányzatok és vezetőik polgárháborúját is jelentette. Ez tette a legszörnyűbbé a Jeruzsálem körül dúló harcokat. A keresztények azért menekültek el még időben, mert ismerték Jézus jövendölését. A zsidó templom felgyújtása beteljesítette Jeruzsálem pusztulását. Akik nem haltak meg az ostromban vagy a ragályok következtében, azokra a cirkusz, a bánya vagy a rabszolgaság várt. A zsidó történetíró Josephus Flavius – aki a római táborból látta a pusztulást – 1.100.000-re becsüli a halottak számát; Tacitus római történetíró is 600.000 halottról tud. Alexander Mittelstaedt német történész szerint az adatok túlzóak, s a valóságban 80.000 áldozattal kell számolnunk. A pusztítás méreteit jól jellemzi az, hogy 18 km-es körzetben kivágtak minden fát, melyekből kereszteket készítettek, és arra feszítették fel a városból szökni próbáló zsidókat.

Jeruzsálem pusztulása arról szól, hogy Isten nagy szabadságot enged a gonoszoknak – mi túlságosan nagy szabadságnak is érezzük. De a történelem soha nem csúszik ki a kezéből!

(vö. Joseph Ratzinger – XVI. Benedek: A názáreti Jézus II. 29-34)

 

2./ Erről a bizalomteljes reményről szól a Jelenések könyvének ma olvasott szakasza (5,1-10). A hét pecséttel lezárt könyv tele van írva, ami azt jelenti, hogy a teremtés és az üdvrend titka Isten kezében van, ő mindent tud róla, de mi csak annyit ismerünk meg, amennyit a Bárány – vagyis Jézus – a pecsétek feltörésével nyilvánosságra hoz. A titok néha a hívő számára is lehet keserves, mert nem tudja pl. mi az értelme és célja a szenvedésnek, a gonoszság látszólagos diadalának. Isten olykor gyengének vagy nemtörődömnek látszik, s valóban az lehet az érzésünk, hogy senki sem fedheti fel előttünk a titkokat. A bátorítás az ó- és újszövetségi kinyilatkoztatásból jön. Onnan ki lehet olvasni, hogy „győzött az oroszlán Juda törzséből” (Jel 5,5), vagyis Jézus Krisztus. Életünk és létünk kínzó kérdéseire nem a tudomány és az emberi bölcsesség adja meg a választ, hanem a kinyilatkoztatás, amely Jézus Krisztus életében, csodáiban, tanításában, kereszthalálában és feltámadásában feltárul előttünk. (vö. Gál Ferenc: A Jelenések könyve, 24)

 

3./ Az Istenbe vetett bizalom szentje volt Kis Szent Teréz. Marton Marcell atya karmelita szerzetes (1887-1966) így tanít bennünket:

„Kis Szent Teréz Isten ajándéka, mégpedig nekünk, a mi korunk számára. Általa beszél hozzánk az Úr – igen világosan, röviden, megkapóan. Amit a Szentírásban Szentlelke tanít, azt vele összefoglalja, annak lényegét hangsúlyozza. Kis Szent Teréz a Szentírás kivonata. Isten Szava – így nevezte őt XI. Pius pápa. Isten akarata – mondjuk mi, akik egészen az ő útját járjuk. Mit akar vele Isten? A Szentírás az isteni bölcsességnek és a szeretetnek óceánja. Ezt sokan meglátták, tudják is, fejtegetik is, de mélyebbre csak kevesen néztek. Kis Teréz leszállott ennek az óceánnak a legmélyére. Fölhozta onnan az élő vizek legcsodálatosabb termését: a bizalom mennyei kagylóját. Ez a kagyló izzadja ki Ég és Föld egyetlen igazi drágagyöngyét: a szeretetet...”

Isten „a leglényegesebbet akarja fejünkbe, szívünkbe verni Kis Szent Terézzel: a bizalmat, mert ez egyesít leggyorsabban a szeretettel. Hiszen Isten maga a szeretet! Kis Teréz tana tehát a bizalom tana. Küldetése saját szavai szerint az, hogy megszerettesse a jó Istent, úgy, amint ő szereti…, hogy megtanítsa a lelkeket az ő kis útjára, azaz a lelki gyermekség, a bizalom és az Istenre való teljes ráhagyatkozás útjára.” (Kis Szent Teréz nyomában - egy perc Marcell atyával 4., 9. p.)

 

AttachmentSize
Homilia, 2022-11-17.odt33.96 KB