Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

A keresztény hitével szolgál… - 2022.11.28.

1./ Primo vivere, deinde philosophari (előbb élni kell, s csak utána bölcselkedni) – mondta a XVII. századi angol filozófus, Thomas Hobbes. Ezt a gondolatot fejti ki Halász Piusz Életünk értelme c. könyvében.

„Valóban, ahhoz, hogy az ember emberré lehessen, előbb szüksége van anyagi bázisra. Amíg az ember tele van egzisztenciális bizonytalanságokkal: lesz-e betevő falatom, lesz-e tüzelőm, mi lesz, ha megbetegszem, ha megöregszem, mi lesz a gyermekeimmel stb? - addig nem képes emberi módon élni. Amíg a létért való küzdelem igénybe veszi minden erejét és idejét, addig az emberlét nem igen valósulhat meg. A lét csupán ott képes érvényesülni, ahol a birtoklás nem ütközik túl nagy nehézségbe. A termelési erők fejlődése éppen azt szolgálja, hogy mentesítse az embert a létbizonytalanságtól. Az emberiség egész történelmi léte folyamán ma először kerül abba a helyzetbe, hogy önmaga kibontakoztatásának szentelheti magát. Ám rögtön, magától kínálkozik a kérdés: vajon az anyagi gondoktól fölszabadult tömegek automatikusan önmaguk személyes kibontakoztatásának szentelik magukat, vagy pedig a féktelen szerzésnek, az elkülönülésnek, az alkoholizmusnak és kábítószereknek?” (im. 134)

Halász Piusz közel három évtizede nincs már közöttünk, annál meglepőbb, hogy halála után kiadott könyve mennyire lényeglátó és aktuális. Mert a szabad világban leélt harminc esztendő anyagi fejlődése is lehetővé tette, hogy emberségünkben fejlődjünk, mégis inkább a féktelen szerzés állt az első helyen. Pedig „nem az a döntő, hogy mivel bírunk, sőt ez sok esetben egyenesen ártalmas…, mert az embert nem az teszi, amije van, hanem az, ami.” - fogalmazza meg Piusz atya is a II. vatikáni zsinat Gaudium et spes határozatának egyik markáns gondolatát. (im. 133)

Emberségünk kibontakoztatásához az anyagiakon túl lelkiismeretre is szükségünk van. Mi ez a titokzatos erő bennünk? Azt mondhatnánk, hogy többé-kevésbé finom mutató, mely lelkünk műszerfalán embervoltunk elérését vagy lemaradását jelzi. Az állat ugyanis azzal, hogy ösztöneit követi, állat – az ember pedig azzal, hogy értelmét követi, ember. Ahhoz, hogy emberségünkben fejlődjünk, szellemünk szavát kell követni. Az ember szellemisége viszont értékekre – igazságra, jóságra – van beállítva. Ha viszont az értékek ellen cselekszünk, akkor önmagunkkal hasonlunk meg. Ez a szellemi tudathasadás beteg állapotot, az ember lelkiismereti válságát okozza.

2./ A liberalizmus által okozott lelkiismereti válságról.

Az emberiség sokféle válságot élt már meg, de a lelkiismereti válság talán a legpusztítóbb. Miért alakulhatott ki a lelkiismereti válság? A szabadság túlságos hangoztatása miatt. A liberalizmus (libertas=szabadság szóból) olyan szellemi irányzat, mely szabadelvűséget vall, azaz elveti a tekintélyt és helyette az egyéni szabadságot hangoztatja és érvényesíti. A liberalizmus alapvető tévedése, hogy a szabadságot abszolútnak gondolja. Csakhogy szabadságunk nem abszolút, hanem igazodás. Nyilvánvalóan alkalmazkodnunk, igazodnunk kell a fizikai törvényekhez – nem uralkodhatunk fölöttük. Igazodunk kell a biológiai törvényekhez, és ezzel összefüggésben igazodnunk kell az erkölcsi törvényekhez is. (vö. im. 134)

A liberalizmus torz formája túl akar lépni a biológiai és erkölcsi törvényeken, amikor kijelenti, hogy a férfiak is szülhetnek, és a biológiai nem helyett el akarja fogadtatni a társadalmi nem fogalmát, a gender-t. A liberalizmus új vallássá nőtte ki magát, mely mindentől függetleníti az embert, végső soron önmagától is. Szellemi tudathasadásos állapotot eredményezett, súlyos lelkiismereti válságot.

„Minden gonoszságban valami őrültség lappang, mely arra ösztönzi az embert, hogy megalkossa magában Isten karikatúráját. A világban pedig az erőszak, a hazugság és gyűlölet országát. Az erkölcsi törvények szolgálata nem öncél, és Isten megjelenítése sem az, hanem hogy szebb legyen a föld, tisztább legyen a légkör és boldogabbak az emberek.” (im.140)

A keresztény ember faladatát Mécs László O.Praem. (1895-1978) versében így fogalmazta meg:

      Most konferenciáznak a nagy szélhámosok,

      hogy csírában megöljék, mi újra él, mozog…

      S míg lakomákon dőzsöl, ki milliókat ölt:

      „Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!”

 

AttachmentSize
Vesperás, 2022-11-28.odt32.57 KB