Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Isten szolgálata – 2022.11.07

1./ Mi a vallás szerepe életünkben?

Sokrétű. Azért sokrétű, mert többféle szegmens található a vallásban: közösségteremtő ereje, a közös áhítat és ima ereje, kulturális szerepe. Ezek a funkciók nem elszigetelten léteznek, hanem egymásra hatnak, egymást kölcsönösen erősítve. A vallás szerepe szociológiai megközelítésben azt jelenti, hogy az embert szolgálja, például védőfaktort jelent az erkölcsi veszélyekkel szemben, tehát a vallás az embert szolgálja. Ez azonban téves értelmezése a vallásnak. A vallás nem az ember szolgálatában áll, hanem az ember szolgálata Isten iránt.

Pontosan megfogalmazta ezt a kiskatekizmus, amikor a „mi végett vagyunk a világon?” kérdésre így válaszolt: avégett vagyunk a világon, hogy Istent megismerjük, őt szeressük, neki szolgáljunk..

Igen, a vallásosság elsősorban Isten szolgálata. Másodlagosan persze közelebb hozza egymáshoz az embereket, szolgálatkészségre, embertársi szeretetre hangol, vagyis közvetett módon az embert is szolgálja. Mindez azonban csak járulékos elem. A vallás elsősorban Isten szolgálata. Jézus a szeretet kettős főparancsában elsőként Isten szeretetét, másodikként az embertárs szeretetét jelölte meg. A sorrend itt is lényeges, mert az istenszeretet az embertárs iránti szeretetben konkretizálódik. A vallásos ember több, mint egy pusztán humanista ember. A humanista nemes érzésű ember, aki a földi világban mozog; a vallásos ember természetfölötti világban mozog, akit az kapcsol egy másik emberhez, hogy mindannyian egy Atyának vagyunk a gyermekei.

A humanista és vallásos ember közötti különbséget egy példával teszem érthetőbbé. A humanista pedagógus azért dorgálja meg kihágást elkövető diákját, mert ezzel annak javát akarja szolgálni. A vallásos pedagógus is gyógyszerként alkalmazza a szigorú rendreutasítást, de azzal Isten dicsőségét szolgálja és tudja azt is, hogy az eredmény Istentől függ. Ahogy Erdő Péter bíboros jelmondatául a szentágostoni mondást választotta: Kezdetben nem volt más, csak a kegyelem.

 

2./ Az ember sokféle szolgálatot végezhet.

A katonai szolgálat hazafias buzgóságból fakad, és társadalmi elismerést vált ki az emberekből. A különféle hivatások (tanári, egészségügyi, lelkipásztori, stb) gyakorlása a rábízottak szolgálatából áll. A diák szorgalmas tanulásával a jövőt szolgálja, hiszen nem magának tanul, hanem mások javáért.

Minden szolgálat non plus ultrája, felülmúlhatatlan formája azonban az Isten szolgálata. Ebben is Jézus a minta, aki azt mondta: „Az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon és életét adja váltságul sokakért.” (Mk 10,45) És Jézus ezzel a szolgálatával megdicsőítette Istent: „Megdicsőítettelek a földön: a feladatot, amelynek az elvégzését rám bíztad, elvégeztem.” (Jn 17,4) „Légy meggyőződve – mondja Szent Josemaria Escrivá – hogy aki követni akarja Jézust, nem tarthat igényt más viselkedési stílusra.” (Kovácstűzhely, 612) „Mikor tényleg éljük a szeretetet, nem marad időnk, hogy önmagunkat keressük, nincs helye bennünk a gőgnek; nem gondolunk másra, mint a szolgálat alkalmaira!” (uo. 683)

A sátán non serviam-ja, »nem szolgálok« kijelentése túlságosan termékeny volt. Nem érzel magadban vágyat, hogy naponként imában és cselekedetben buzgó istenszolgálatot mondj, hogy ellensúlyozzad ama lázadó kiáltás termékenységét?” - kérdezi Szent Escrivá (Út, 413), majd így folytatja: „Ó, bárcsak elhatároznád magadat, hogy »komolyan« Isten szolgálatába állsz – ugyanazzal a buzgósággal, mellyel nagyravágyásodat, hiúságodat és érzékiségedet szolgálod!” (uo. 364)

Szent Pál apostol arról ír a római levélben, hogy a szeretet motívuma mindig az, hogy embertársainkban is az Úrnak szolgálunk: „A buzgóságban ne lankadjatok, legyetek tüzes lelkűek: az Úrnak szolgáltok.” (Róm 12,11) Szent Escrivá hasonlóan buzdít: „Neked magadnak kell parázsnak lenned, hogy mindenhová tüzet vigyél és ahol a környezet képtelen arra, hogy tüzet fogjon, ott általad kell a lelki hőmérsékletnek emelkednie. Egyébként csak sajnálatra méltóan elfecsérled a saját idődet és a többiek idejét is, akik körülötted vannak.” (Barázda, 194)

Összefoglalásul emlékezzünk a kiskatekizmus mondatára: azért vagyunk a világon, hogy Istent megismerjük, őt szeressük és neki szolgáljunk.

 

 

AttachmentSize
Vesperás, 2022-11-07.odt32.79 KB