Budapest - Farkasréti Mindenszentek Plébánia

1./ A szocialista/kommunista rendszer összeomlása után nagy reményekkel tekintettünk a nyugati társadalomra. Vágyaink bűvkörében szinte ünneprontásként hatott Szent II. János Pál pápa 1991. május 1-én (Munkás Szent József emléknapján) megjelent Centesimus annus - Századik év kezdetű enciklikájának mondata: „nem fogadható el az az állítás, hogy az úgynevezett »létező szocializmus« bukása után a gazdasági szerveződés egyetlen modellje a kapitalizmus”. (35.p. 4.bek.)

A szocialista rendszer sem tekinthető megoldásnak, mert az valójában államkapitalizmus. Amúgy a szocializmust akár mint ideológiát, akár mint gazdasági rendszert bőségesen cáfolja az enciklika első része, nem beszélve arról, hogy maga a történelem mondott róla ítéletet, amikor csődbe juttatta azokat a társadalmakat, amelyekre ezt az utat kényszerítette a megszálló hatalom.

De miért nem ajánlható mindenestül a kapitalista rendszer? Az enciklika 36. pontja kifejti. A korábbi századokban a gazdasági tevékenység feladata a javak elegendő mennyiségének megteremtésére irányult. Mára viszont nem az elegendő mennyiség előállítása jelent elsőséget, hanem hogy megfeleljenek a minőségi követelményeknek: mint az áruminőség, a szolgáltatások minősége, végső soron az emberi életminőség. „Egy minőségileg még inkább megfelelő és gazdagabb lét igénylése önmagában véve törvényes. Mégsem lehet szemet hunyni az újfajta veszélyek előtt.” (2.bek.)

Melyek ezek a veszélyek? Ha a magasabb életszínvonal igényeinek a kielégítésében mellőzik a lelki, szellemi igényeket, és ehelyett az ösztönökre hagyatkoznak, annak katasztrofális következményei lesznek:

- A fogyasztói társadalom kirívó fogyatékossága a kábítószer, a pornográfia, a pánszexualizmus (lásd a mai LMBTQ szexuális irányultságok), melyek már ifjúságában tönkreteszik a társadalmat.

- Másik veszélyforrás az anyagi javak mértéktelen halmozása. „Az nem baj, hogy az ember jobban akar élni, de az már hiba, hogy a jobb életet olyan életstílusnak tulajdonítja, amely a birtoklásra, és nem a létezésre irányul. Amikor többet akar birtokolni, nem azért teszi, hogy többé váljék, hanem azért, hogy az élvezet töltse be az életét… Az élvezetek azt a lelki ürességet akarják betölteni, amelyet a fogyasztói társadalom hozott létre.”

- Az enciklika figyelmeztet arra, hogy nem mindegy, melyik szektorban fektetjük be a tőkét. A tőkebefektetés mindig erkölcsi és kulturális választás is. (3. és 4. bek.) Mert megtörténhet, hogy egy bank nagyobb hozamot biztosít a befektetőnek, de nem mindegy, hogy az a pénztőke a hadiiparba, vagy az élelmiszertermelésbe lesz befektetve. A befektetés ezért erkölcsi választás.

A körlevél ajánlja, hogy átfogó nevelő és kulturális tevékenységre van szükség, amely magába foglalja a fogyasztók nevelését, továbbá a termelőkben a felelősségtudat kialakítását. Főleg a tömegkommunikációs eszközök szakembereinek körében elsődleges fontosságú.

Olyan életstílust kell propagálni, amelynek elemei: az igaz, a szép és a jó keresése.

2./ Ferenc pápa a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2023. április 30-án ezt mondta:

„A technológia uralja az életet, és a haladás nevében mindent uniformizálnak. Mindenütt új »humanizmust« hirdetnek, mely eltörli a különbségeket, megszünteti a nemzeteket, és eltörli a vallásokat. Eltörli a különbségeket, az összeset! Az ellentétes ideológiák homologizációba torkollnak, mely ideológiailag gyarmatosít. Ez a dráma, az ideológiai gyarmatosítás.”

Erről az újfajta „humanizmusról” már Szent VI. Pál pápa is nyilatkozott:

„Ha a kereszténységből csak a humanizmust, Krisztusból csak az Ő emberi mivoltát tartjuk meg, akkor levágott rózsaszálat tartunk kezünkben. Külsőre szép, de nincs többé kapcsolata az életet adó tővel, a természetfölötti világgal.”

Összegezve a pápák gondolatait azt mondhatjuk, hogy a világ azért beteg, mert elhagyta azt az Istent, aki az igaz, a szép és a jó forrása. Ezért van a világban sok hamisság, rútság és gonoszság.