Budapest - Farkasréti Mindenszentek Plébánia

Ferenc pápa 2018. szeptember 2-án, vasárnap, a déli Úrangyala elimádkozása során azt mondta:

„Anna Kolesárová legyen a keresztény fiatalok példaképe.”

Anna Kolesárová (Koleszár Anna) szűz és vértanút előző nap – szeptember 1-jén – avatták boldoggá Kassán. Ki volt ő?

1928-ban született a felvidéki Magasrév (Viszoka) községben. 13 éves volt, amikor édesanyja meghalt. Ettől fogva ő végezte a házimunkát, gondoskodva édesapjáról és bátyjáról. Rendszeresen részt vett a szentmiséken, örömmel járult a szentségekhez, szombatonként kortársaival együtt imádkozták a rózsafüzért. A II. világháború vége felé – 1944. november 22-én - a szovjet csapatok bevonultak a jórészt magyar lakta faluba. A lakosság a pincékbe húzódott. A 16 éves Anna meghalt édesanyjának fekete ruháját vette magára, hogy ezzel álcázza fiatalságát. Egy részeg szovjet katona rátalált a búvóhelyükre. Az apa a katonát meglátva szólt a lányának: „Menj, adj neki valamit enni, bizonyára éhes.” Anna ekkor felment a konyhába, ahol a katona molesztálni kezdte, és tisztátalan cselekedetre akarta kényszeríteni, de ő kitépte magát karjai közül, visszafutott a pincébe. A dühös katona utána ugrott, ráemelte puskáját és rákiáltott: „Vagy nekem adod magad, vagy menj, és búcsúzz el a rokonaidtól!” Ő erre így felelt: „Rendben, habár fiatal vagyok, Istennek ajánlom magam.” „Búcsúzz el apádtól!” - szólt rá a katona, mire Anna felkiáltott: „Apácska, Isten veled! Jézus, Mária, József!” Erre a katona beváltotta fenyegetését, és két lövéssel agyonlőtte.

A vértanúhalált halt hős leányt eltemető ungpálóci plébános a halotti anyakönyvbe ezt írta be a halál okaként: „A háború idején egy orosz katona ölte meg. A szent tisztaság áldozata.” A plébános feljegyzése szerint Annát hőstettében az Eucharisztiában, Oltáriszentségben valóságosan jelen lévő Krisztus erősítette meg. Röviddel halála előtt ugyanis meggyónt és megáldozott. Említésre méltó az a feljegyzés is, hogy amikor néhány év múlva meghalt az apa, őt a lánya mellé temették el. A sír ásása közben láthatóvá vált a lány holtteste: a legkisebb jelét sem mutatta az enyészetnek, de a sírásók visszatették rá a földet úgy, hogy a koporsót ne lehessen látni. Másnap, az apa temetésekor a szertartás résztvevői látták, hogy Anna koporsójának oldalából éjszaka virágok nőttek ki. Ezt senki sem merte hangosan kimondani, az egész falu csak suttogott róla. A plébános mindezt azért írta le, mert számított rá, hogy eljön az az idő, amikor a vértanú lány boldoggáavatási eljárása során hasznát vehetik a leírtaknak.

Háborúk idején sok-sok hasonló lány és asszony szenved el megbecstelenítést a katonáktól. Nem mindegyiküknek sikerült megőrizni testük és lelkük tisztaságát, ám Annának – Isten különös kegyelméből – ez sikerült. (Hasonló módon a 24 éves Bódi Magdinak is, akit szintén egy szovjet katona ölt meg a Balaton-felvidéki Litéren, s kinek festménye a farkasréti templomban látható.)

Van, aki azt mondja ilyen eseteknél, hogy inkább engedett volna Koleszár Anna és Bódi Magdi az erőszakoskodó katonának, s akkor életben maradt volna. A vértanúk azonban éppen azért hősök, mert ők nem így gondolkodnak, ők még életük árán sem hajlandók bűnt elkövetni. A hősiesség vállalásához különös kegyelemre van szükség, melyet az Oltáriszentség iránti tiszteltből és a szentáldozásból merítettek. Az Oltáriszentség képes hősöket nevelni.

Néri Szent Fülöp fohásza

Ó, Istenem, mikor foglak szeretni úgy, mint ahogyan a gyermekek szeretnek?

Még sohase szerettelek, de szeretnélek szeretni!

Akarlak szeretni, de erre is neked kell engem segítened!

(Jó tudni: A XVI. században élt Fülöp atyáról szól a népszerű „Legyetek jók, ha tudtok” c. film, melynek zenéjét megtalálod az interneten, ha beütöd a film címét.)