Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Az üdvösség mibenléte – 2022.12.05.

1./ Mi végett vagyunk a világon? A kérdésre adott válasz utolsó gondolatához jutottunk: avégett vagyunk a világon, hogy … üdvözüljünk. Miként képzeljük el a mennyországot, az üdvözültek célba érkezését? A Szentírás nem elvont fogalmakkal, hanem képekkel beszél: mennyországról, mennyei Jeruzsálemről beszél. Ezek a képek nem egy koordináta rendszerben meghatározható helyet jelentenek; az „égi haza” nem valami világ feletti hely a galaxisok között, hanem valami egészen más. Ezt az egészen mást próbáljuk most megközelíteni. Induljunk ki abból az állításból, hogy

 

2./ Életünk szoros kapcsolatban áll az idővel

Az időben születünk, életünket években mérjük és az élőlények közül egyedül mi számolunk az elmúlással, a halállal. Mivel az ember érzi árnyszerűségét, azért akar továbbélni műveiben, gyermekeiben és a jövő emlékezetében. A tudomány is ezért igyekszik egyre jobban módosítani a határt az élet és a halál között… Ám minél jobban akarunk uralkodni az idő fölött, annál jobban rabjaivá válunk az időnek; minél hosszabb lesz az átlagos életkor, annál inkább szenvedünk az élet rövidségétől – írja Halász Piusz O.Cist. Életünk értelme című könyvében (161).

Az a furcsa, hogy az „örök élet” fogalmát sem tudjuk elvonatkoztatni az időtől, pedig tudjuk, az örökkévalóságban, az üdvösségben nem lesz idő. Földi életünket az teszi változatossá, izgalmassá, hogy vágyaink születnek, azokat kielégítjük; majd újabb és újabb vágyaink születnek és ezek valóra váltása adja meg az élet dinamizmusát. Ha az örök életet végső nyugalomnak képzeljük el, akkor ahhoz nem a boldogság képe társul, hanem inkább az unalom és a fagyos közöny. Világos, hogy ilyen örök élet után senki sem vágyódna.

A temetési szertartás utolsó fohásza így hangzik a pap szájából: „Adj, Uram, örök nyugodalmat neki!”- mire a hívek válaszolják: „És az örök világosság fényeskedjék neki!” A szertartás szövege is azt sejteti, hogy az üdvösség, az örökkévalóság egy statikus állapot lesz. A statikussággal, az állandósággal azonban nem az unalmas egyhangúságot akarja érzékeltetni, hanem inkább azt akarja tanítani, hogy az örökkévalóságot nem az idő kategóriájában kell elképzelnünk. Az üdvösség „másságát” akarja elénk állítani a földi élettel szemben.

Az örök élet tehát nem biológiai és nem filozófiai, hanem vallásos kategória.” - írja Halász Piusz. Biológiai értelemben az élet véges, ezért ilyen értelemben az örök élet ellentmondásos; ami elmúlik, az nem lehet örök. Filozófiai értelemben pedig nem tekinthető az örök élet a földi élet prolongálásának. Az egyetlen megoldás az, ha az örök életet függetlenítjük az időtől. Egyszerűen fogalmazva: a földi élet az idővel van kapcsolatban, az örök élet pedig az időtlenséggel. Mivel az időtlenség Isten tulajdonsága, azért az örök élet egyedül Isten létének sajátossága. (uo)

 

3./ Hogy lesz ebből az örök isteni életből az ember örök élete?

Isten maga a Szeretet – olvassuk Szent János apostol első levelében (1 Jn 4,16). Hogy milyen ez az isteni szeretet, arról Jeremiás próféta ír: „Örök szeretettel szerettelek téged – mondja az Isten –, azért könyörületességemben magamhoz vontalak téged.” (Jer 31,3) Hogyan valósult meg az, hogy Isten magához vonta az embert? Jézus megtestesülése volt az a pont, amikor az örök Isten és az emberi lét – Jézus emberi mivolta – egyesült. Mivel Jézus megtestesülése a szeretet műve volt, és annak proxizmusa (helyettesítője) a kereszthalál, ezért az ember halála nem a semmibe torkollik, hanem a szeretetbe. A szeretet pedig a halhatatlanság valamilyen formáját valósítja meg.

Gabriel Marcel katolikus francia filozófus mélyértelműen mondja: szeretni annyi, mint azt mondani a másiknak, hogy nem fogsz meghalni.

Szent Pál hasonlót ír: „ha meghalunk (Jézussal), majd élünk is vele” (2 Tim 2,11). Vagyis aki egybenőtt Jézussal a szeretetben, az vele együtt fel is fog támadni.

Ahogy Jézusban megvalósult isteni és emberi természet egyesülése (unio hypostatica), úgy a feltámadás egy új létrendbe helyezi az embert: az isteni szeretetközösségébe. Aki üdvözül, az magával Istennel egyesül és Isten létében merül el. Mivel pedig Isten a szeretet, ezért az üdvösség is a – nagybetűs – Szeretetben való életet jelenti. (vö. im. 163-164)

 

AttachmentSize
Vesperás, 2022-12-05.odt31.99 KB