Imádkozó családok, 16. - 2021.01.24.

A világosság rózsafüzér első titka: Aki a Jordán vizében megkeresztelkedett

 

„Megkeresztelkedése után Jézus azonnal feljött a vízből, mire megnyílt neki az ég, és látta, hogy Isten Lelke galamb képében leereszkedik és rászáll. Akkor a mennyből ez a szózat hangzott: »Ez az én szeretett Fiam akiben kedvem telik«.” (Mt 3,16-17)

Keresztény értékek, 19. - 2021.01.18.

1./ Összeálltak, mint a lovak kánikulában.

Az ősi magyar szólás-mondást azokra alkalmazták, akik esküvő nélkül éltek együtt. Amióta az élettársi viszony még keresztény fiatalok között is bevett szokássá vált a házasságkötés előtt, ezt a mondást nem lehet hallani. Miért? Álságos lenne a humánumra hivatkozni, hogy az embert nem lehet állathoz hasonlítani. Itt nem erről van szó. A mondás mélyebb értelme ugyanis az, hogy akik nyilvános társadalmi elköteleződés nélkül költöznek össze, állnak össze, azok ösztöneiket követik – mint a lovak. Erről van szó!

Mit kellene követni az ösztönön kívül? Régi elv, hogy aki többet kapott, attól többet várnak. Aki megkapta a hit ajándékát, aki keresztény nevelésben részesült és keresztény életmintát is látott, attól elvárható, hogy a keresztény tanítást kövesse, és ne az ateista társadalmi életmodellt. Hitünknek az életvitelünkben kell megmutatkoznia elsősorban. A hitünkről való tanúságtétel bátorságot kíván. Bátorságra vall, ha valakinek van mersze a divatos társadalmi trenddel szemben a katolikus tanítás szerint élni, például elutasítani az élettársi viszonyt az esküvő előtt.

Imádkozó családok, 15. - 2021.01.17.

Kedves Családok! Kedves Fiatalok!

 

A világjárvány miatt bevezetett esti kijárási tilalom miatt gyakorlatilag nem tudunk felnőtt és ifjúsági katekézist tartani. Ennek részleges pótlására indítottam el a rózsafüzér titkairól való elmélkedést azzal a szándékkal, hogy ez segítse a napi egy tized rózsafüzér-imádságot – akár egyénileg, akár családdal együtt végezve.

 

Miért fontos az imádság? Kalkuttai Szent Teréz anya (1910-1997) mondta: „Tudom, mi a mai világ baja; hiányzik az imádság.” Imádság nélkül, vagyis az Istennel való kapcsolattartás nélkül „megkeményedik” a szívünk. Ezt a kifejezést már a 95. zsoltár használja, majd a Zsidóknak írt levél szerzője is idézi (Zsid 3,7). Izajás próféta szerint „érzéketlenné vált a nép szíve” (Iz 6,10), Jézus pedig Izajást idézve mondja: „megkérgesedett ennek a népnek a szíve” (Mt 13,15). Magyarán szólva: imádság nélkül „megkeményedik”, „érzéketlenné válik” válik az ember Isten iránt. Ez a két jelző - „keményszívű”, „érzéketlen szívű” - nem dicséret, hanem negatívum állítása.

Keresztény értékek, 18. - 2021.01.11.

1./ „Romlásnak indult hajdan erős magyar!”

Így kezdi Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz c. költeményét, majd a folytatásban szállóigévé vált történelem-bölcseleti igazságot mond ki:

 

Most lassu méreg, lassu halál emészt.                           S egy gyenge széltől földre teríttetik!

Nézd: a kevély tölgy, melyet az éjszaki                         Így minden ország támasza, talpköve

Szélvész le nem dönt, benne termő                                A tiszta erkölcs, mely ha megvész:

Férgek erős gyökerit megőrlik,                                      Róma ledűl, s rabigába görbed.

 

Száz évvel később – 1918-ban – Prohászka Ottokár püspök A tisztaságról szóló értekezésében hasonló gondolatot fogalmaz meg. „A háborúban s békében egyaránt fenyegető veszedelem az erkölcsi züllés. Van ugyan az erkölcsi züllésnek is sok alakja, de mi ez alkalommal csak arra a veszedelmes irányára akarunk rámutatni, mely mint tisztátlanság s szemérmetlenség, mint a nemi élet szertelensége, s a nemi ösztönök erkölcstelen s istentelen fölszabadítása pusztít köztünk egyeseknek s a családoknak, a társadalomnak s a fajnak romlására.” (ÖM 20, 285)