Isten szolgálata embertársunkban – 2022.11.21.

1./ Szent Erzsébet neve és a karitász gondolata örökre összefonódott. Napjainkban az Erzsébet-tábor és az Erzsébet-utalvány emlékeztet arra a cselekedetre, ami II. András királyunk és Merániai Gertrúd királyné leányát naggyá és szentté tette: a szeretetre. Szent Erzsébet Istent szolgálta embertársaiban is. Ugyanezt elmondhatjuk persze Tours-i Szent Mártonról is, aki köpenyének felét átadta a didergő koldusnak, mert benne Krisztust ismerte fel. Halász Piusz lényeglátóan jegyzi meg:

 

A szentek életében folyton azt tapasztaljuk, hogy amikor egészen Isten szolgálatára szentelik magukat, akkor Isten visszaküldi és az emberek szolgáivá teszi őket. Ebből született minden időben a keresztény karitász: szegénygondozás, betegápolás, fogolykiváltás, tanítás stb. A miért vagyunk a világon? kérdésre azt válaszoltuk: „Azért, hogy Istent megismerjük, szeressük és neki szolgáljunk.”

De így is válaszolhatunk: „Azért vagyunk a világon, hogy Istent embertársainkban ismerjük föl, és benne Istent szeressük és szolgáljuk.”

Kis Szent Teréz a Szentírás kivonata – 2022.11.17.

1./ A mai evangéliumban (Lk 19,41-44) arról olvasunk, hogy Jézus megsiratta Jeruzsálemet. A siratás az emberi résztvétérzelem megnyilvánulása.

Jézus azért siratja a város pusztulását, mert az nem ismerte meg az ő eljövetelét. „Bárcsak te is felismernéd, ami békességedre volna” – mondja. De honfitársai valahányszor az ószövetségi szentírást olvasták, fátyol borult a szívükre, és mivel nem ismerték meg az igazságot, azért alkalmatlanokká lettek a krisztusi üdvösségre. Jézus megjövendöli Jeruzsálem pusztulását, amikor a rómaiak (Vespasianus és fia, Titus vezetésével) körülveszik a várost és követ kövön nem hagynak, mindent elpusztítanak. Akik viszont hittek Krisztusban, azok megszabadultak a pusztulástól.

Isten és a világ szolgálata – 2022.11.14.

1./ Kétségtelen, hogy ma egyre kevesebb embert vonz Isten szolgálata.

A mai emberek többsége úgy gondolkodik, hogy avégett vagyunk a világon, hogy ezt a világot megismerjük, megszeressük, megszervezzük és kihasználjuk, hiszen csak egyszer élünk. A mai emberek többsége nem Istent akarja szolgálni, hanem a világot.

Ezzel a szemlélettel szöges ellentétben állnak Jézus mondásai:

„Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, de lelkének kárát vallja.” (Mt 16,26) „Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is, a Mammonnak is.” (Mt 6,24)

Szent Jakab apostol pedig figyelmeztet: „Aki a világgal barátságban akar lenni, az ellensége lesz az Istennek.” (Jak 4,4)

 

E szövegek alapján alakult ki egy olyan keresztény magatartás, amely ellenségesen tekint a világra, elfordul tőle, sőt menekül előle.

Isten szolgálata – 2022.11.07

1./ Mi a vallás szerepe életünkben?

Sokrétű. Azért sokrétű, mert többféle szegmens található a vallásban: közösségteremtő ereje, a közös áhítat és ima ereje, kulturális szerepe. Ezek a funkciók nem elszigetelten léteznek, hanem egymásra hatnak, egymást kölcsönösen erősítve. A vallás szerepe szociológiai megközelítésben azt jelenti, hogy az embert szolgálja, például védőfaktort jelent az erkölcsi veszélyekkel szemben, tehát a vallás az embert szolgálja. Ez azonban téves értelmezése a vallásnak. A vallás nem az ember szolgálatában áll, hanem az ember szolgálata Isten iránt.

Pontosan megfogalmazta ezt a kiskatekizmus, amikor a „mi végett vagyunk a világon?” kérdésre így válaszolt: avégett vagyunk a világon, hogy Istent megismerjük, őt szeressük, neki szolgáljunk..