A lelkiismeret, mint a szabadság élménye – 2023.02.20.

1./ Korunk igen érzékeny és igen büszke a szabadságra. A szabadságot, mint élményt leginkább a külső körülményektől való függetlenségként élik meg. A szabadság élményét éli meg az autós és motoros, mert nincs útvonalhoz és menetidőhöz kötve; a szabadság élményét éli meg a szilveszterező állampolgár, amikor nincs parkolási díj; a papnevelő intézetben minden vizsganap délutánja és estéje ún. ex lex állapotot adott a kispapoknak, vagyis a házirend megtartása alól felmentést kaptak (elmehettek kirándulni, nem kellett a vacsoraidőre visszaérni).

Napjainkban kevesen gondolnak arra, hogy a belső meggyőződésből – vagyis lelkiismeretből – hozott erkölcsi döntések is a szabadság élményét adják. Kiváló példa erre Morus Szent Tamás.

Lelkipásztori levél, 2023.02.17

 

Kedves Testvérek! Kedves Fiatalok!

 

A házasság hete alkalmával a mit jelent az odaadottság? kérdésre keresem a választ, mégpedig a február 17-i evangélium (Mk 8, 34 – 9,1) tanítása alapján.

 

Ha valaki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen.” (Mk 8, 34)

 

1./ Aki hallja Jézusnak ezt a bizarr hasonlatát, érzi, hogy nem szó szerint kell érteni. Nyilvánvaló, hogy nem szó szerint a rómaiak által használt kivégzőeszközre, a szégyen fájának számító keresztre vonatkozik Jézus felszólítása. A kereszt – mint a gonosztevők kivégző eszköze – csak Jézus halála után kapott pozitív értékelést. Jézus halála átértelmezte a szégyen fáját, és ettől kezdve a kereszt felvétele az élet odaadását jelenti. Ilyen odaadottság jelenik meg a papi és szerzetesi hivatásban éppúgy, mint a házasságban. A klerikus Isten népének adja oda az életét, a házas a házastársának és családjának adja oda az életét. Mindkét esetben az önkéntes és visszavonhatatlanul végleges odaadás teszi pozitívvá a döntést.

Mit köszönünk a katolikus egyháznak? - 2023.02.13.

A házasság hete alkalmával – ezt a témát is érintő – Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök 1924-ben ezen a címen írt tanulmányából szemezgetek az alábbiakban (vö. ÖM 20, 311-316).

 

1./ Szomorú sorsa van manapság a keresztény embernek. Egy hanyatló világ romjai közt áll, s amerre néz s ameddig a szeme ér, csak pusztulást és szenvedést lát. A szellemi világ is tele van romlással, tagadással s zűrzavarral, az erkölcsi világ szertelenséggel s rothadással, a gazdasági pedig az aranyimádás s az igazságtalanság förtelmeivel.

Hová lett a mi fölséges nyugat-európai kultúránk? Az Isten hatalma helyett az ördög hatalma terjeng, s az Isten országa helyén az ördög építi föl országát. A mai romlásra nézve nincs jellemzőbb, mint egymás mellé állítani a két képet: az egyik a nyugat-európai civilizáció mai hanyatlása, a másik az az állapot, melyet az emberi haladás az egyház erejében ért el. Aki ezt a két képet nézi s összehasonlítja, az megtudja, hogy mit köszön az emberiség a katolikus egyháznak.

Az erkölcsi dekadencia legyőzése – 2023.02.06.

1./ Magyarország manapság kínok közt vergődik, állami és gazdasági létét igyekszik megmenteni és biztosítani. De nemcsak állami létünk veszedelme ijeszt minket, hanem erkölcseink hanyatlása nehezíti meg helyzetünket, aminek következtében nem állnak rendelkezésünkre azok az erőteljes reakciók, melyek által kiemelkedhetnénk a posványból s azzal a végveszélyből is. Ennek az oka azonban már nemcsak a magyar, hanem az európai világ dekadenciájában keresendő. Az egész európai világon rémülettel látjuk az erkölcsi válság tüneteit s meg kell tapasztalnunk, hogy nemcsak emberek, hanem nemzetek, korszakok s kultúrák is lehetnek betegek, hogy azok is haldokolhatnak s meghalhatnak.