Budapest - Farkasréti Mindenszentek Plébánia

1./ Egy nyugat-magyarországi város plébánosa megkérdezte a hittanos diákokat: akartok-e szentek lenni? Kitérő választ kapott. Megdöbbentő! Szent Péter apostol első levelében írja: „legyetek ti is szentek bármilyen körülmények között; mert meg van írva: »Szentek legyetek, amint én is szent vagyok.«” (1 Pét 1, 15-16)

Lisieux-i Szent Teréz nagy szent akart lenni, hős, mint az Orleans-i Szűz, Jeanne d^, Arc, Szent Johanna, akit annyira csodált, hogy színdarabot is írt róla, amit a kolostorban maga adott elő. Teréz még 25 éves sem volt, amikor meghalt; előtte kilenc évvel lépett be a Kármelbe, és azután soha többé nem hagyta el a kolostort. Példátlanul gyorsan kanonizálták. XI. Pius pápa a modern idők legnagyobb szentjének nevezte – és való igaz, van-e nála népszerűbb szent? Szinte nincs templom, ahol ne állna szobra, vagy más ábrázolása.

1./ Joseph Ratzinger bíboros egy nappal pápává történő megválasztása előtt (2005. április 18-án), a bíborosokkal bemutatott szentmise szentbeszédében arról szólt, hogy az utóbbi évtizedekben több divatos eszme szele hányta-vetette az Egyház bárkáját. Ebben a szellemi küzdelemben a szavak jelentésének megváltoztatása – a szómágia – az egyik fegyver. Aki például kitart a katolikus hit tanításában, azt fundamentalizmussal vádolják, ezzel szemben a relativizmust egyedül elfogadható magatartásnak tartják. A relativizmus a progresszív, haladó eszme; a vallásos hit pedig meghaladott.

Kedves Testvérek!

1./ dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek főpásztori körlevélben tájékoztatta a Híveket a Ferenc pápa által 2023 őszére összehívott püspöki szinódus egyházmegyei szintű előkészületeiről. A plébániákra kiküldött kérdések megvitatása után 2022. február 15-ig kell válaszainkat felterjesztenünk.

Az egyik kérdés így szól: „Iskolai hittanosok és családjaik bekapcsolódása a plébánia életébe.”

A kérdéseket elsősorban a plébánia képviselő-testületével kell megbeszélni, de a fenti kérdés sokkal inkább érinti a gyermekes családokat, ezért teszem közzé ezzel kapcsolatos gondolataimat.

1./ „Érted haragszom, nem ellened”

József Attila 1926-ban írt, zseniális tömörségű verssora Isten viselkedésmódjára is alkalmazható. A haragról azt tanulják hittanórán a gyerekek, hogy bűn, sőt a hét főbűn egyike. Csakhogy mind a négy evangéliumban arról olvasunk, hogy amikor Jézus a jeruzsálemi templomban járt, kötélből ostort font és kiűzte onnan a kereskedőket (Mt 21,12; Mk 11,11; Lk 19,45; Jn 2,15). Jézus haragvó indulatát jól adja vissza Kodály Zoltán Jézus és a kufárok c. kórusműve: „És kötélből ostort fonván kiűzé őket a templomból.” Zavarba ejtő, hogy Jézus is tudott haragudni. Hogyan kell akkor a haragot értelmezni?