Lelkipásztori levél, 2022.12.25.

 

Kedves Testvérek!

 

    „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne,

    az el ne vesszen hanem örökké éljen.” (Jn 3,16)

 

1./ Karácsony ünnepéhez nagyon jól illik János evangéliumának ez a mondata, mert karácsony ünnepe nem valami általános szeretetről szól, hanem az isteni szeretetről. Az idei karácsonyt beárnyékolja a háború. Mit ért meg Isten szeretetéből az a család, amely elvesztette egy tagját a háborúban, vagy földönfutóvá lett? Egy kegyetlen világ fenyegetése alatt szorongó ember mit lát meg abból, hogy Isten szereti a világot? Miben látszik ez a szeretet, amikor annyi kétségbeesés, szomorúság, hazugság, kegyetlenség van ebben a világban; amikor ez a világ egy olyan új katasztrófa felé sodródik, amit egyikünk sem akar!? Hihető, hogy Isten szereti ezt a világot? Ugyan, mit szerethet Isten ezen a világon?

 

2./ János evangélista itt az agapé szót használja a szeretet kifejezéseként, amely az „annak ellenére való szeretetet” jelenti. Olyan szeretetet jelent, amit nem kiérdemelt az emberiség, hanem előzetes érdem nélkül kapott.

A kereszténység több, mint hagyomány – 2022.12.19.

1./ Egy tv-reklámban a feleség megkérdezi az újszülött gyermeküket karjában tartó férjét, hogy „írtál már levelet a Jézuskának?” Régtől fogva bevett szokás keresztény családokban, hogy a kis gyerekek levelet írnak a Jézuskának, megfogalmazva benne, hogy milyen ajándékot kérnek karácsonyra. A szokás praktikusan szondázza a gyerekek vágyait, nagy segítséget nyújtva ezzel a szülőknek a meglepetések létrehozásában.

Különös, hogy ez a karácsonyi szokás fennmaradt. A kommunizmus évtizedeiben a jézuskázást felváltották a télapózással, de a Jézuskának írt levélírás szokása túlélte a kommunizmust.

Eucharisztia nélkül nincs üdvösség – 2022.12.12.

1./ A covid-járvány egyik következménye az online-miséken való „részvétel” és a lelki áldozás. Híveink jól érzékelik, hogy a virtuális szentmise nem pótolja a szentmisén való fizikai részvételt. Egy betegsége miatt már évek óta szobafogságra kényszerült idős hívő azt mondta, hogy ő szívesebben hallgatja a szentmise rádióközvetítését, mint a televíziós misét, mert a kamera mozgása más-más látványra tereli figyelmét magáról a szentmiséről. Mások arról számolnak be, hogy a lelki áldozás nem pótolja a valóságos szentáldozást. Vitán felül áll: tökéletesen igazuk van. Sem a virtuális szentmise, sem a virtuális szentáldozás nem az igazi. A hiányérzetet csak akkor fogjuk fel valódiságában, ha átgondoljuk a valós szentáldozás hatásait.

Az üdvösség mibenléte – 2022.12.05.

1./ Mi végett vagyunk a világon? A kérdésre adott válasz utolsó gondolatához jutottunk: avégett vagyunk a világon, hogy … üdvözüljünk. Miként képzeljük el a mennyországot, az üdvözültek célba érkezését? A Szentírás nem elvont fogalmakkal, hanem képekkel beszél: mennyországról, mennyei Jeruzsálemről beszél. Ezek a képek nem egy koordináta rendszerben meghatározható helyet jelentenek; az „égi haza” nem valami világ feletti hely a galaxisok között, hanem valami egészen más. Ezt az egészen mást próbáljuk most megközelíteni.