Az Egyház szíve – 2023. április 17.
1./ Lisieux-i Szent Teréz a maga életprogramját önéletrajzának a következő mondatában fogalmazta meg: „Az én Édesanyámnak, az Egyháznak a szívében én leszek a Szeretet.”
A farkasréti templomban őrzött Lisieux-i Szent Teréz ruha-ereklyéje számára Madarassy István ötvösművész készített ereklyetartót. Egy görög kereszt középpontjában álló szívben nyert elhelyezést az ereklye, s körülötte bevésve olvasható Teréz említett mondata. Az ereklyetartó az Oltáriszentséget őrző tabernákulum mögött kapott helyet a falmélyedésben. Nem véletlenül: az Oltáriszentséget méltán mondhatjuk az Egyház szívének; Teréz ebben a szívben nem kisebb szerepet akart betölteni, mint a szeretetet.
Lelkipásztori levél, 2023.04.09.
Kedves Testvérek!
„Ezt a napot az Úristen adta, örvendjünk és vígadjunk rajta!” (Zsolt 117,24)
1./ A zsoltár sora jól illik a húsvéti örömhöz, mert Jézus feltámadásának napja az öröm napja. Búsulni sem lehet húsvétkor, sőt úgy érezzük, hogy még bűnt bánni sem illik húsvétkor. A húsvét már feltételez tiszta szíveket, az Úrban örvendező lelkeket. A húsvétról szóló evangéliumi leírások minden mondata szétoszlatja az ember bánatát. Hogyan jönnek vissza Jézus üres sírjától a síró asszonyok? Örömtől repeső szívvel. (Jn 20,11; Mk 16,10; Mt 28,8) Hogyan tér vissza Jeruzsálembe a két emmauszi tanítvány, miután hazafelé tartva útközben találkoztak a feltámadt Jézussal? Örömtől lángoló szívvel. (Lk 24,32) Ahol a feltámadt Jézus megjelenik, ott megjelenik az öröm is.
Valóban, ezt a napot az Úristen adta. Ezen a napon a feltámadt Jézusra tekintünk, akiben mi is megtalálhatjuk örömünket. (vö. Prohászka Ottokár ÖM 17, 208)
Globalizmus és/vagy kolonializmus? - 2023.03.27.
1./ Aki a történelmet nem ismeri, arra ítéltetik, hogy újra átélje azt.
A közismert szállóige igazolására induljunk ki az ószövetségi szentírásban található Makkabeusok könyvének tanításából. A Kr. e. II. században íródott két könyv történelmi hátterét Nagy Sándor kora, a hellenista világbirodalom kialakulása adja. Nagy Sándor (Alexandrosz) II. Fülöp makedón király fiaként látta meg a napvilágot. Alexandrosz kiváló nevelésben részesült, hiszen tanára volt Arisztotelész, a valaha élt legnagyobb elmék egyike. Nagy Sándor kitüntető nevét azért kapta, mert briliáns katonai stratéga és hadvezér volt. 33 éves korára már meghódította jóformán az egész akkor ismert világot, és a perzsák legyőzése után birodalma határait Hellásztól (a mai Görögországtól) egésze Indiáig kiterjesztette. A meghódított területeken mindenütt elterjedt a hellenizmus kultúrája, és ekkor fordult elő első ízben a történelemben, hogy a világban egyetlen kultúra dominanciája érvényesült. A hellenizmus volt az ókor globalista kultúrája.
Szent József főünnepe – 2023.03.20.
1./ Szent József személyéről két evangélista tesz említést. Máté valamivel bővebben, Lukács éppen csak érintőlegesen, mint a mai evangéliumban is (Lk 2,41-51), amikor beszámol a 12 éves Jézusnak a jeruzsálemi templomban tett látogatásáról. Ebből a történetből megtudjuk, hogy Szent József példamutatóan teljesítette vallási kötelezettségét. Az ószövetségi törvény előírta, hogy a három nagy ünnepen – a pászka, a pünkösd és a sátoros ünnepen – minden izraelitának meg kellett jelennie a templomban. Vita tárgya volt, hogy az asszonyok számára is kötelező volt-e ez a zarándoklat; a fiú-gyermekeknek csak 13. életévüktől volt kötelező, de a szoktatás miatt már 12 éves korukban őket is vitték a zarándoklatra. A templom háromszoros meglátogatása erősítette a család vallási identitását és egységét.