Budapest - Farkasréti Mindenszentek Plébánia

Adalékok Munkácsy Mihály (1844-1900) Golgota c. festményéhez
Munkácsy vallásos tárgyú festményei – a nagy triász – ebben a sorrendben keletkeztek:

Krisztus Pilátus előtt, 1881
Golgota, 1884
Ecce homo, 1896

Kedves Hívek!

Kérjük, hogy ajánlja fel adója 1%-át a Farkasréti Mindenszentek Alapítvány javára.

Kedves Testvérek!

1./ Az egyházi év – a gazdasági évtől eltérően – Krisztus Király ünnepével (november 21.) lezárul. Minden évzáráskor azt kérdezzük: mit hozott az elmúlt esztendő. A gazdasági év zárásakor a gazdasági adatok alakulására kérdezünk rá, az egyházi év zárásakor pedig arra, hogy hozzásegített az életszentségben való előbbrejutáshoz? Az
egyházban mindenki – papok és hívek egyaránt – meghívást kap az életszentségre: az apostol szava szerint: „Az az Isten akarata, hogy szentek legyetek” (1 Tessz 4,3; vö. Ef 1,4 és Lumen Gentium V.39.)

"Emberré lett az Úr, szalmán kapott helyet,
Hogy széna-szalma én már soha ne legyek."

A XVII. sz.-i német költő – Angelus Silesius – karácsonyi párverse nem langymeleg ünnepi hangulatot akar teremteni, hanem egy konkrét tényt közöl: emberré lett az Úr. Az Úr nem azért jött a földre, hogy kellemes hangulatot (ahogy mondani szokták: kellemes karácsonyi ünnepeket) teremtsen. Még kevésbé azért jött a földre, hogy a kereskedelemnek jó bevételt teremtsen. Azért jött a földre, „hogy széna-szalma én már soha ne legyek”. A szénát, szalmát könnyedén felkapja és elhordja a szél, mert könnyű anyag. Az Úr azért jött a földre, hogy ne legyünk könnyű fajsúlyú emberek, kik játékszerei mindenféle szélnek. (vö. Bródy János dalszövege)