Lelkipásztori levél, 2022.02.27.
Kedves Testvérek!
1./ Szabad választások és népszavazás előtt állunk.
Ehhez a témához másként közelít a politika és másként az erkölcsteológia. Az erkölcsteológiai szempontok nem mellőzhetők egy keresztény választópolgár számára, ezért szükségesnek látszik ebbéli tájékozódás.
Szabad választásokról beszélünk. Mit jelent a szabadság?
A szabadság nem kötetlenséget jelent, nem arra való jogot, hogy a személy azt tegye, amire éppen kedve van – vagy amire politikacsinálók ösztönzik (pl. érvénytelenül szavazzon, tépje össze a szavazócédulát, stb). Sajnos, az ember tévesen sokszor így értelmezi szabadságát, és ezért súlyosan kell fizetnie. A szabadság nem jelent belső közömbösséget sem a jó és rossz irányban. Az igazi szabadság elsősorban az a képesség, hogy valaki belső meggyőződéssel, odaadással – külső befolyásoktól mentesen – szabadon fordul Isten felé. Tudatában van annak, hogy e szabadság birtokában sajátos módon tehet tanúságot hitbeli meggyőződéséről, hiszen amikor egy valláserkölcsi vonatkozású kérdésben kiáll a katolikus tanítás mellett, akkor Isten mellett áll ki.
A szabadság ajándéka azt a nagy feladatot állítja az ember elé, hogy helyesen éljen vele. Érett személyiségre utal az, ha döntésében személyes meggyőződés vezeti, és nem elvakult szenvedély, vagy külső ráhatás. A szabad választás az igazi jó cél elérésére törekszik.
(vö. Király Ernő: Keresztény élethivatás, 161)
Ráhagyatkozás Istenre – 2022.02.17.
A lelki irodalom szerint a lélek belső békéjének előfeltétele, hogy Istenre hagyatkozzunk. Az Istenre hagyatkozás tekintetében Szent Josemaria Escrivá és Kis Szent Teréz gondolataiból merítünk.
1./ Szent Josemaria Escrivá írja:
„Mindent Jézustól remélj: Neked nincs semmid, semmit sem érsz, semmit sem tehetsz. Ő cselekszik benned, ha rá hagyatkozol.” (Út, 731)
„Mikor ingadozik lelked, mikor minden kisiklik kezed közül… Támaszkodj Jézusba és Máriába vetett gyermeki bizalmadra. Erre az erős kősziklára kellett volna kezdettől fogva építened.” (Út, 721)
2./ 1887. karácsonyán Kis Szent Teréz nővére, Céline karácsonyi ajándékként örömteli meglepetést akart szerezni a húgának. Kis papírhajót készített, majd vízre bocsátotta azt. A kis hajóban az alvó kis Jézus feküdt. A hajócska ezt a nevet viselte: „Ráhagyatkozás”. Ez volt Teréz és Céline jelszava. Voltak vizek, az élet hullámai, melyeken Istennek kellett őket vezetnie, nekik pedig rá kellett hagyatkozniuk az Ő szeretetére.
Szent Cirill és Metód, Európa társ-védőszentjei – 2022.02.14.
1./ A két testvér Thesszalonikében született 810 és 826 körül. Rasztiszláv morva fejedelem kérésére indultak missziós útjukra. Útközben áthaladtak Pannónián is, ahol barátságosan fogadták. A görög és latin liturgikus szövegeket ószlávra fordították, s mivel a lakosság számára érthető nyelven szóltak, sikerük nem maradt el, ugyanakkor fölkeltették a német klérus féltékenységét. Följelentették őket a pápánál, ám II. Adorján pápa – miután kihallgatta őket – engedélyezte a szláv nyelv liturgikus használatát. Cirill 869. február 14-én, Metód 885. április 6-án halt meg.
Szent II. János Pál pápa 1980-ban a testvérpárt Európa társ-védőszentjévé nyilvánította, 1985-ben pedig a Slavorum Apostoli – A szlávok apostolai kezdetű enciklikában emlékezett meg missziós munkájukról.
A remény több, mint derűlátás – 2022.02.07.
1./ Bogár László: Egy ismeretlen főszereplő - a kapitalizmus c. előadásában említi, hogy a francia forradalom idején, 1793. januárjában kivégzett XVI. Lajos francia király halála előtt írt naplóbejegyzésében írja: kivégzésemmel Istent végképp kiparancsolják a politika világából. Igen, hiszen a keresztény királyok úgy kezdték akaratuk kinyilvánítását, hogy „mi, Isten kegyelméből az ország uralkodója úgy akarjuk, hogy...” A francia király lefejezésével a francia forradalom Istent is legyilkolta. Miért? A közgazdászprofesszor szerint azért, mert a szakrális elemek – mint amilyen a király is – gátolják az eredeti tőkefelhalmozást. Ne feledjük: ez a kor a kapitalizmus kialakulásának a kora.