A világban, de nem a világból – 2022.03.14.

1./ Az ukrajnai háború elől menekülők nagy számban érkeznek a magyar határátkelőhelyekhez. A különböző keresztény segélyszervezetek mindegyike kiveszi a részét a menekültek ellátásában. Ebben a helyzetben érdemes átgondolni az egyház feladatát, illetve azt, hogy a világ mit vár el az egyháztól.

Leo Scheffczyk bíboros (1920-2005) A katolikus hit világa c. könyvében kiegyensúlyozott választ találunk erre vonatkozóan.

„Bizonyos, hogy nem könnyű áthidalni és egyensúlyban tartani az egyház vallási, természetfeletti küldetése és a világban végzett természetes tevékenysége közötti feszültséget, amely szükségképpen hozzátartozik az egyház lényegéhez. A Zsinat utáni korszak kétségkívül megmutatta, hogy félő: a súlypont túlságosan is a világban végzett munka felé tolódik el.” (256)

Tévedés egy szintre helyezni a világ szolgálatát az Istennek tett szolgálattal, pl. konkrétan a segélyezést a liturgikus tevékenységgel. Lehet, hogy egy ilyen háborús válsághelyzetben sokan a menekültek ellátását előbbre valónak tartják az istentisztelet végzésénél. Erre legjobb válaszként Szent Kalkuttai Terézt lehet idézni, akitől egyszer megkérdezték, hogy miért kezdik a napjukat két órás imádsággal és szentmisével, ahelyett, hogy ezt az időt is a rászorulók ellátására fordítanák. Teréz anya azt válaszolta, hogy a szentmise azért előbbre való a karitatív munkánál, mert ott nyernek lelki erőt a munkájuk végzéséhez.

A nagyböjt tanítása – 2022.03.07.

1./ A negyvenes szám szimbolikus jelentése a Szentírásból kiolvasható.

Jézus megkeresztelkedése után – még mielőtt megkezdte volna nyilvános működését – negyven napra elvonult a pusztába, ahol a sátán megkísértette (Mt 4,2; Mk 1,12; Lk 4,2). El kell gondolkodni azon, miért ezt az időközt választotta Krisztus, és miért őrizte meg ezt az ősi hagyomány.

A negyvenes szám több helyen előfordul a Biblia lapjain. Már Szent Hilarius felveti a negyvenes szám misztériumát, amikor így ír róla: „A sátán tudta, hogy negyven nap alatt áradt szét az özönvíz, fedezték fel az ígéret földjét, írta meg Isten Mózes törvényét (ti. a tízparancsolatot), élte a nép a pusztában az angyalok életét (ti. táplálta őket mannával).” Itt nem elvont számmisztikával van dolgunk, hanem egészen konkrét események visszhangjáról.

Hiszek az igazságban, mely túl van a politikán” (Babits) – 2022.02.28.

1./ Az orosz-ukrán háború napjaiban érdemes felidézni olyan emberek gondolatait, akik átéltek egy háborút.

Mahatma Gandhi (1869-1948), India függetlenségének erőszakmentes kivívója, a kereszténység nagy tisztelője mondta: „A legnagyobb erő, amellyel az ember rendelkezhetik, az erőszak-nélküliség. Hatalmasabb, mint mindazon fegyverek között a leghatalmasabb, amelyet emberi értelem pusztításra kiagyalt.”

XII. Pius pápa (1876-1958) szerint egy nemzet élni akarása nem lehet halálos ítélet egy másik nép számára.

Lelkipásztori levél, 2022.02.27.

 

Kedves Testvérek!

 

1./ Szabad választások és népszavazás előtt állunk.

Ehhez a témához másként közelít a politika és másként az erkölcsteológia. Az erkölcsteológiai szempontok nem mellőzhetők egy keresztény választópolgár számára, ezért szükségesnek látszik ebbéli tájékozódás.

Szabad választásokról beszélünk. Mit jelent a szabadság?

A szabadság nem kötetlenséget jelent, nem arra való jogot, hogy a személy azt tegye, amire éppen kedve van – vagy amire politikacsinálók ösztönzik (pl. érvénytelenül szavazzon, tépje össze a szavazócédulát, stb). Sajnos, az ember tévesen sokszor így értelmezi szabadságát, és ezért súlyosan kell fizetnie. A szabadság nem jelent belső közömbösséget sem a jó és rossz irányban. Az igazi szabadság elsősorban az a képesség, hogy valaki belső meggyőződéssel, odaadással – külső befolyásoktól mentesen – szabadon fordul Isten felé. Tudatában van annak, hogy e szabadság birtokában sajátos módon tehet tanúságot hitbeli meggyőződéséről, hiszen amikor egy valláserkölcsi vonatkozású kérdésben kiáll a katolikus tanítás mellett, akkor Isten mellett áll ki.

A szabadság ajándéka azt a nagy feladatot állítja az ember elé, hogy helyesen éljen vele. Érett személyiségre utal az, ha döntésében személyes meggyőződés vezeti, és nem elvakult szenvedély, vagy külső ráhatás. A szabad választás az igazi jó cél elérésére törekszik.

(vö. Király Ernő: Keresztény élethivatás, 161)