Budapest - Farkasréti Mindenszentek Plébánia

Kedves Testvérek!

A pandémia előtt templomunkban az áldozók közel fele kézbe, másik fele nyelvre kérte az áldoztatást. Jelenleg alig néhányan áldoznak nyelvre, viszont előfordul egy-két esetben, hogy az áldozó két térdre ereszkedve és nyelvre kéri az áldoztatást. Úrnapja, az Oltáriszentség főünnepe közeledtével (június 11.) hasznos lehet néhány gondolatot szentelni a szentáldozásnak.

Athanasius Schneider: Dominus est – Egy közép-ázsiai püspök gondolatai a szentáldozásról c. írásának borítóján (Szent István Társulat, 2010) XVI. Benedek pápa egy térdelő elsőáldozó kislányt áldoztat nyelvre. Más képmellékleteket is látunk a könyvben: Szent VI. Pál pápa a II. vatikáni zsinat zárómiséjén, Szent II. János Pál pápa Szent Kalkuttai Teréz anyát, XVI. Benedek pápa 2008-ban az ausztráliai XIII. Ifjúsági Világtalálkozón helyezi térdelő áldozók nyelvére a Szentostyát.

XVI. Benedek pápa 2007-ben kiadott Sacramentum caritatis – A szeretet szentsége kezdetű apostoli buzdításában Szent Ágoston intelmét idézi: „Senki ne egye ezt a kenyeret anélkül, hogy előbb ne imádta volna; vétkeznénk, ha nem imádnánk.” (66)

1./ A Budavári Palota egykori tróntermében késő gótikus szárnyasoltárok között láthatjuk a csíkszentléleki Szentlélek eljövetele templom főoltárát, 1510-ből.

A Csíki-medence földrajzilag és művészileg is jól elkülönülő része a történelmi Magyarországnak. Csík vármegye mély Mária-tiszteletének történelmi szálai 1567-ig mennek vissza. A csíki székelyek ekkor lázadtak fel János Zsigmond fejedelem ellen, aki erőszakkal unitárius (protestáns) hitre akarta téríteni őket. Amíg az asszonyok pünkösd előtti szombaton a csíksomlyói templomban imádkoztak, a férfiak fegyvert ragadtak és legyőzték a fejedelem seregét. Ekkor megfogadták, hogy minden év pünkösd előtti szombatján Csíksomlyóra zarándokolnak hálát adni a Szűzanyának a győzelemért. 1990 óta már nem csak katolikus székelyek, hanem az egész Kárpát-medence magyarsága Csíksomlyóra zarándokol, vallási felekezethez való tartozás nélkül.

„A békét a földön (Pacem in terris), melyet az összes emberek a világon minden időben hőn óhajtanak, nem lehet másképp megteremteni és megszilárdítani, mint csak az Istentől alapított rend szent megtartásával.” - írta Szent XXIII. János pápa 60 évvel ezelőtt kiadott enciklikájában. (1)

A kor ismeretéhez tartozik, hogy az enciklika kiadása előtt két évvel, 1961. áprilisában az USA meg akarta dönteni a kommunista Fidel Castro kubai rendszerét, a következő évben – 1962. októberében – pedig a kubai rakétaválság, (a Szovjetunió rakétákat akart telepíteni Kubába, az USA közvetlen közelébe) közel hozta a harmadik világháború esélyét. Az enciklika okkal idézett XII. Pius pápa 1948-ban mondott beszédéből: „Minden erővel meg kell akadályozni, hogy minden nemzet általános háborúja, amely oly sok gazdasági és társadalmi bajjal, annyi gaztettel s az erkölcsök felforgatásával jár, harmadszor is rázúduljon az emberiségre.”

Ebben az évben ünnepeltük Lisieux-i Szent Teréz születésének 150. évfordulóját (január 2.), s közeledik Babits Mihály születésének 140. évfordulója (november 26.). Ami kettejüket összeköti, az a katolikus hit, és a misztika. Babits esetében elég, ha a Psychoanalysis Christiana c. versére utalunk. Lisieux-i Szent Terézről Szent II. János Pál pápa így nyilatkozott, amikor halálának centenáriuma alkalmával – 1997-ben – egyháztanítóvá nyilvánította:

„Élete folyamán Teréz új fényt, rejtett és titkos jelentéseket fedezett fel, és az isteni Mestertől megkapta a szeretet tudományát, amelyet olyan sajátos, eredeti módon fejtett ki írásaiban.”

(Divini amoris scientia kezdetű apostoli levél.)

Babits Mihály Ne mondj le semmiről c. versében az ember vágyáról ezt írja:

Minden vágyad az Isten szava benned

mutatva, hogy merre rendelte menned.

Lisieux-i Szent Teréz vágya a mennyország volt, gondolataiban sokszor felmerül a túlvilági élet mibenléte. Hadd idézzek most tőle.