Budapest - Farkasréti Mindenszentek Plébánia

Kedves Testvérek!

1./ Életem 75. évében az egyházi törvénykönyv előírása szerint benyújtottam lemondásomat a plébánia vezetéséről, amit Bíboros Úr elfogadott és 2023. augusztus 1-i hatállyal nyugállományba helyezett, egyben kinevezte utódomul Tóth Kálmán plébános urat. Az élet rendje, hogy aki nem hal meg idő előtt, az nyugdíjba megy.

   Hálás vagyok az Úrnak, amiért napra pontosan 44 évi papi szolgálati időm alatt mindvégig megtartott egészségben, s egy lineáris pályát tudhatok magam mögött. Öt állomáshelyem közül Farkasrét volt a második leghosszabb időszak, 13 év. Mindegyik más volt, de mindegyikre szívesen emlékezem. A nyolc év csepeli káplánság a papi pálya első iskolája volt; Pilisvörösvár-Bányatelep öt éve első önálló plébániám; a budai déli espereskerületben előbb Nagytétényben három év, majd Baross Gábor telepen 15 év sok építkezést hozott; végül pedig Farkasrét, melyről idejövetelemkor az egy éve Istenben boldogult dr. Pákozdi István Apor Vilmos téri plébános (akkor még egyetemi lelkész) azt mondta, hogy papi pályafutásom kiteljesedését fogja meghozni. Igaza lett.

2023. októberében a Vatikánban megkezdi munkáját a püspöki szinódus. Ezt a tanácskozó intézményt Szent VI. Pál pápa hozta létre a II. vatikáni zsinat után, 1967-ben, a pápával való együttkormányzás jegyében. A testületnek tanácsadó szerepe van, a döntést továbbra is a pápa hozza meg, szuverén módon. A püspöki szinódus tagjait a nemzeti Püspöki Karok választják, illetve küldik. Az idei szinódus azonban a korábbiaktól eltérő összetételű lesz. A háromszázhetven szavazati joggal rendelkező tag közé Ferenc pápa ezúttal a püspökökön kívül meghív hetven laikus hívőt, akiknek a fele nő lesz.

A püspöki szinódus – amely már csak nevében püspöki, de valójában püspöki és laikusok szinódusa – nem törvényhozó testület, tehát csak puszta tanácsadás a szerepe, amit a pápa esetleg meghallgat, de nem köteles követni. A szinódus tehát változik. Változásának indítéka, hogy kidomborodjon a kommunio-egyház szerepe, vagyis a közösségi egyház.

Kedves Emlékezők!

Wass Albertre, székelyföld nagy fiára, a költőre és íróra jöttünk emlékezni. A művészek érzékenyen látják világunkat és korukat megelőzően irányítják figyelmünket arra, amit talán az átlagember észre sem vesz. Hadd említsek egy példát.

A covid-járvány két évvel ezelőtt ragadta el közülünk dr. Kozma László költőt, irodalomtörténészt, a farkasréti plébánia hívét, aki Erdélyből áttelepült családban született, 1949-ben.

Erdély és az irodalom szerelmeseként egyik könyvében Wass Alberttől a következő gondolatokat idézi:

„Gondoltál-e már arra, hogy milyen csodálatos a világ? Mennyire egész és mennyire tökéletes minden, amit nem ember alkotott? Nézz meg egy virágot. A legegyszerűbbet: nézz meg egy hóvirágot. Honnan tudja meg bent a föld alatt, hogy odakint már elment a hó s az ágak könnyező rügyein cinkék hintáznak a napsütésben? Nincs telefonja, rádiója sincsen, mégis értesül arról, hogy mennyire haladt a világ tavasszal. Hideg föld öleli még a gyökeret, de már megindulnak benne az élet nedvei és moccan a csíra. Felüti kis zöld fejét a nyirkos falevelek alól. Kinő a szár, utána futnak a levelek. Zöldek. A föld nedvei összetalálkoznak a napsugárral és zöldre festik a hajszálereket. Aztán kinyílik a szár, kifeslik a bimbó, előkacag a virág. Kacag. Szinte hallani lehet.”

1./ Magyarországot gyakran szokták papok és hívek egyaránt missziós területnek mondani. Tévesen, mert missziós területnek az számít, ahol még nem alakult ki az egyházi szervezet: püspökségek, plébániák. Hazánkban Szent István király kialakította az egyházi szervezetet. Szent II. János Pál pápa első magyarországi látogatása során pontosan fogalmazott, amikor azt mondta püspökeinknek, hogy hazátokban missziós munkára van szükség.

Miben áll a missziós munka? - kérdezhetjük.

2./ Szent Bonifác püspök (672-754) – akinek ma van liturgikus emléknapja – megadja erre a választ. Ki volt ő?