Budapest - Farkasréti Mindenszentek Plébánia

1./ A Budavári Palota egykori tróntermében késő gótikus szárnyasoltárok között láthatjuk a csíkszentléleki Szentlélek eljövetele templom főoltárát, 1510-ből.

A Csíki-medence földrajzilag és művészileg is jól elkülönülő része a történelmi Magyarországnak. Csík vármegye mély Mária-tiszteletének történelmi szálai 1567-ig mennek vissza. A csíki székelyek ekkor lázadtak fel János Zsigmond fejedelem ellen, aki erőszakkal unitárius (protestáns) hitre akarta téríteni őket. Amíg az asszonyok pünkösd előtti szombaton a csíksomlyói templomban imádkoztak, a férfiak fegyvert ragadtak és legyőzték a fejedelem seregét. Ekkor megfogadták, hogy minden év pünkösd előtti szombatján Csíksomlyóra zarándokolnak hálát adni a Szűzanyának a győzelemért. 1990 óta már nem csak katolikus székelyek, hanem az egész Kárpát-medence magyarsága Csíksomlyóra zarándokol, vallási felekezethez való tartozás nélkül.

„A békét a földön (Pacem in terris), melyet az összes emberek a világon minden időben hőn óhajtanak, nem lehet másképp megteremteni és megszilárdítani, mint csak az Istentől alapított rend szent megtartásával.” - írta Szent XXIII. János pápa 60 évvel ezelőtt kiadott enciklikájában. (1)

A kor ismeretéhez tartozik, hogy az enciklika kiadása előtt két évvel, 1961. áprilisában az USA meg akarta dönteni a kommunista Fidel Castro kubai rendszerét, a következő évben – 1962. októberében – pedig a kubai rakétaválság, (a Szovjetunió rakétákat akart telepíteni Kubába, az USA közvetlen közelébe) közel hozta a harmadik világháború esélyét. Az enciklika okkal idézett XII. Pius pápa 1948-ban mondott beszédéből: „Minden erővel meg kell akadályozni, hogy minden nemzet általános háborúja, amely oly sok gazdasági és társadalmi bajjal, annyi gaztettel s az erkölcsök felforgatásával jár, harmadszor is rázúduljon az emberiségre.”

Ebben az évben ünnepeltük Lisieux-i Szent Teréz születésének 150. évfordulóját (január 2.), s közeledik Babits Mihály születésének 140. évfordulója (november 26.). Ami kettejüket összeköti, az a katolikus hit, és a misztika. Babits esetében elég, ha a Psychoanalysis Christiana c. versére utalunk. Lisieux-i Szent Terézről Szent II. János Pál pápa így nyilatkozott, amikor halálának centenáriuma alkalmával – 1997-ben – egyháztanítóvá nyilvánította:

„Élete folyamán Teréz új fényt, rejtett és titkos jelentéseket fedezett fel, és az isteni Mestertől megkapta a szeretet tudományát, amelyet olyan sajátos, eredeti módon fejtett ki írásaiban.”

(Divini amoris scientia kezdetű apostoli levél.)

Babits Mihály Ne mondj le semmiről c. versében az ember vágyáról ezt írja:

Minden vágyad az Isten szava benned

mutatva, hogy merre rendelte menned.

Lisieux-i Szent Teréz vágya a mennyország volt, gondolataiban sokszor felmerül a túlvilági élet mibenléte. Hadd idézzek most tőle.

1./ A szocialista/kommunista rendszer összeomlása után nagy reményekkel tekintettünk a nyugati társadalomra. Vágyaink bűvkörében szinte ünneprontásként hatott Szent II. János Pál pápa 1991. május 1-én (Munkás Szent József emléknapján) megjelent Centesimus annus - Századik év kezdetű enciklikájának mondata: „nem fogadható el az az állítás, hogy az úgynevezett »létező szocializmus« bukása után a gazdasági szerveződés egyetlen modellje a kapitalizmus”. (35.p. 4.bek.)

A szocialista rendszer sem tekinthető megoldásnak, mert az valójában államkapitalizmus. Amúgy a szocializmust akár mint ideológiát, akár mint gazdasági rendszert bőségesen cáfolja az enciklika első része, nem beszélve arról, hogy maga a történelem mondott róla ítéletet, amikor csődbe juttatta azokat a társadalmakat, amelyekre ezt az utat kényszerítette a megszálló hatalom.

De miért nem ajánlható mindenestül a kapitalista rendszer? Az enciklika 36. pontja kifejti. A korábbi századokban a gazdasági tevékenység feladata a javak elegendő mennyiségének megteremtésére irányult. Mára viszont nem az elegendő mennyiség előállítása jelent elsőséget, hanem hogy megfeleljenek a minőségi követelményeknek: mint az áruminőség, a szolgáltatások minősége, végső soron az emberi életminőség. „Egy minőségileg még inkább megfelelő és gazdagabb lét igénylése önmagában véve törvényes. Mégsem lehet szemet hunyni az újfajta veszélyek előtt.” (2.bek.)