Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

A szeretet öröme, 7. - 2017.01.16. „A gyermek nem járandóság, hanem ajándék”

1./ Az Amoris laetitia apostoli buzdítás (81) szó szerint idézi a Katolikus Egyház Katekizmusát: „a gyermek nem járandóság, hanem ajándék” (2378).

Ez a gondolat tehát nem újkeletű egyházi tanítás. Ha mélyére akarunk látni e gondolatnak, akkor kiváló vezetőnk lehet Pedro Morandé, a Chilei Katolikus Egyetem szociológia professzora, a Pápai Tudományos Akadémia tagja. 2000. októberében, a Vatikánban megrendezett család-kongresszuson előadást tartott ebben a témában, A gyermekek: Isten ajándékai a családnak és az emberiségnek címmel. Röviden utalnék a professzor előadásának tartalmára.

Az előadó szerint korunkban hatalmas változás következett be a gyermekáldás megítélésében. Néhány évtizeddel ezelőtt magától értetődőnek számított, hogy a gyermek Isten ajándéka. (A magyar nyelvben korábban általánosan használt „gyermekáldás” és „áldott állapotban lévő” kifejezéseket az utóbbi időben felváltotta a „terhesség” szóhasználata. Amíg igen magas volt a gyermekhalandóság (a XX. század elején), addig a szülők fenntartás nélkül elfogadták a gyermekeket. A fogamzásnak csupán a nő termékenységi ciklusa vetett véget. Amikor azonban lecsökkent a gyermekhalandóság, és megnőtt a születéskor várható élettartam, valamint lehetővé vált a női termékenység művi befolyásolása, a házastársi kapcsolatban kettévált a házastársi egyesülés és életadás aktusa. Ehhez még hozzájárult a válás és az abortusz lehetőségének törvényi meghirdetése. Mindezen változás eredményeként a mai kultúrában a gyermeket már nem ajándéknak tekintik, hanem választás tárgyának. A gyermeket már főleg nem Istentől kapott ajándéknak tekintik, hanem saját döntésük eredményének, saját szerzeményüknek. A hangsúly a körülmények megteremtésére került: „majd akkor vállalunk gyermeket, amikor megteremtettük a hozzá szükséges körülményeket.” A gyermekáldás megítélésében bekövetkezett változás odáig ment, hogy a magzatot már nem is tekintik emberi lénynek, hanem csak biológiai anyagnak. Miért? Azért, mert ha csak „anyagról” van szó, akkor azt meg is lehet semmisíteni. Ha tehát a szülők úgy ítélik meg, hogy a magzat megszületéséhez nincsenek meg az általuk jónak tartott körülmények, akkor azt abortusszal meg lehet semmisíteni. Így a szülő már nem az élet elfogadója, hanem az élet ura lett. Törvényi felhatalmazással lett az élet ura.

Pedro Morandé professzor mindeme tévút eredendőjét a házasság felbonthatatlanságának feladásában, végeredményben a házasság válságában látja. A házasság - mint minden más emberi kapcsolat is - egyfajta „ügyletté” vált; olyan ügyletté, amelyből bármikor és bármilyen indokkal ki lehet lépni. Ezzel szemben a katolikus tanítás a házasságot olyan kapcsolatnak tekinti, amelyben a felek egymásnak ajándékozzák önmagukat. Miként általában az ajándékot végérvényesen oda szoktuk adni, és nem csak egy meghatározott, vagy meghatározatlan időre, így a házasságban való odaajándékozást is végérvényesnek tekinti a katolikus tanítás. Ez a szemlélet megfogalmazást is nyer a házasságkötés szertartásában.

2./ Ha a házastársak ajándéknak tekintik egymást, akkor a gyermeket is ajándéknak kell tekinteni. Ezért mondja ki a Katolikus Egyház Katekizmusa is, és Ferenc pápa apostoli buzdítása is, hogy „a gyermek nem járandóság, hanem ajándék.”

A gyermekáldás ajándék mivoltából következik az a gondolat, hogy a gyermek nem kívülről és időben később csatlakozik a házastársak kölcsönös szeretetéhez, hanem már a házasság kezdetétől jelen van, hiszen a házasságnak mindig nyitottnak kell lenni a gyermekáldás elfogadására.

Itt jegyzem meg, hogy a házasságkötés szertartásának egyik kérdése is erre a nyitottságra vonatkozik: elfogadod-e a gyermekeket, akikkel Isten megajándékozza házasságotokat? Az „igen” válasszal a jegyespár kinyilvánítja, hogy nyitottak a gyermekáldás iránt, vagyis ennek gondolata a házasság első pillanatától bennük van, és nem később döntenek róla, pl. a megfelelő feltételek megteremtése után. Egy röpke közbevetés: miért van oly sok érvénytelen házasság? Azért is, mert a gyermekáldást nem ajándéknak tekintik, hanem saját tervezésük eredményeként; s a feltételek megteremtéséig kizárják a gyermekáldást. Márpedig a gyermekáldás kizárása érvénytelenítő akadály. Látnunk kell, hogy a házasság téves felfogása hogyan vezet a házasságok kríziséhez. Én nem csodálkozom a házasság érvénytelenségének megállapítását kérő egyházi perek sokaságán.

 

AttachmentSize
Vesperás, 2017-01-16.doc18 KB