Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

A szeretet öröme, 24. - 2017.05.29.

 

1./ A házastársi és családi lelkiségről szól Ferenc pápa az Amoris laetitia apostoli buzdítás utolsó, kilencedik fejezetében. „Ha a családnak sikerül Krisztusban összegyűlnie, akkor ő összefogja és megvilágosítja az egész családi életet. A fájdalmakat és problémákat az Úr keresztjével egyesülve élik át, és őt átölelve el tudják viselni a legnehezebb pillanatokat is. A család keserű óráiban olyan egységben vannak az elhagyatott Jézussal, amely el tudja kerülni a szakítást... Másrészt, az öröm, a pihenés és az ünnep pillanatait is úgy élik meg, mint részesedést Krisztus feltámadásának az életteljességéből.” (315. 317.)

Ferenc pápa fontosnak tartja, hogy a családok „tudjanak találni mindennap néhány percet, hogy együtt álljanak az élő Úr előtt, mondják el neki a gondjaikat, imádkozzanak a családi szükségletekért, imádkozva valakiért, aki épp akkor nehéz helyzetben van, kérjék a segítséget, hogy képesek legyenek szeretni, adjanak hálát az életért és a jó dolgokért, kérjék a Szűzanyát, hogy anyai palástjával óvja őket. Egyszerű szavakkal kifejezve: ez az imádságos alkalom nagyon jót tesz a családnak... Az imádság közösen járt útja a szentmisén való közös részvételben éri a csúcspontját, főként vasárnaponként, a pihenés napján.” (318)

2./ Ferenc pápa nem illuzórikus vágyakat fogalmaz meg, hanem megélhető modellt. A családi lelkiség talán egyik legszebb példáját adta Boldog Batthyány-Strattmann László családja. A szent életű orvos minden nap reggel népes családjával együtt vett részt a szentmisén, majd gyermekeivel megbeszélte, hogy kinek milyen feladata lesz aznap. Este ismét összejött a család, s ekkor kiértékelték az aznapi eseményeket. A lényeg, hogy a szülők időt tudtak szentelni Istenre és a gyerekekre is.

A mai hajszolt élettempó mellett sok család számára a családi otthon amolyan „éjjeli menedékhely”, ahová aludni térnek vissza. Mégis vannak ma is olyan családok, ahol közösen imádkoznak, legalább esténként. Sokat segíthet a családi lelkiség kialakításában az ún. házioltár.

A schönstatti családmozgalomhoz tartozó családok lakásaiban ma is vannak házioltárok. A családtagok itt jönnek össze napi imádságukra, vagy akár egyénileg is alkalmat nyújthat az imádságra. Néhány évtizede még minden katolikus templom nyitva volt napközben, s a hívek közül gyakorta voltak betérő imádkozók. Mára megváltozott a helyzet. Alig van nyitott templom. A világ szívében élő keresztényeknek meg kell tanulni imádkozni ott, ahol vannak. A városi forgatagban legfeljebb röpimákra, fohászokra van lehetőség, nyugodtabb körülményeket a családi otthonban tudunk biztosítani az imádság számára. Az új evangelizáció és a világiak életszentségének nagy kihívása az imádságra szakított idő.

3./ Miért fontos a családi imádság? Azért, mert túllendít evilágiságunkon és a természetfeletti dimenziót nyitja meg a család számára. Babits Mihály Örökkék ég a felhők mögött c. hitvallásában írja: „Hiszek abban, ami túl van a családon és fajon, abban, ami túl van a meszelt falakon. Elvégre lehet élni meszelt falak közt is; de ez nem katholikus élet. A fal véd; de zár is. Én képeket akarok látni a falakon, hogy újra kinyissák elém a világot...”

Babits ugyan nem házioltárról szól, de képekről. S itt gondolhatunk a meszelt falakon lévő szentképekre, a régi és mai családok házioltáraira, szentek szobraira vagy képeire. Ezek a képek segítenek, hogy legalább az imádság perceiben kiszakadjunk hajszolt életünk szürkeségéből és a karácsonyváró gyermekhez hasonlóan bepillantsunk az ajtórésen át abba a másik világba, ahol már készül az örök karácsony.

4./ A szentségimádás sem zárható ki a családi lelkiségből. A családban megélt szeretettel foglalkozó pápai dokumentum kifejezetten nem tér ki az imádásnak erre a formájára, de mivel 2020-ban Budapesten lesz az eucharisztikus világkongresszus, megemlítem ezt is.

 

AttachmentSize
Vesperás, 2017-05-29.doc18 KB