Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

A szeretet öröme, 23. - 2017.05.22.

 

1./ Mit tesz az Egyház a „szabálytalan helyzetben” élő házastársak érdekében?

A Ferenc pápa által használt „szabálytalan helyzetben” élés fogalma alatt a polgári válás utáni újabb polgári házasságot, vagy csupán élettársi viszonyt kell érteni. Mivel ez a „szabálytalan helyzet” valójában bűnben élést jelent, ők nem járulhatnak a szentségekhez, nem kaphatnak feloldozást és nem áldozhatnak a szentmisén – kivéve a halálveszély esetét. Mivel egyre több katolikus hívő él ilyen „szabálytalan helyzetben”, egyre nagyobb nyomás éri az Egyházat, hogy valamilyen módon tegye lehetővé az érintettek szentségekhez járulását. Mit tud tenni az Egyház az ő érdekükben?

Minden püspökségen működik egyházi bíróság, amely egy keresetlevél benyújtása esetében megvizsgálja, hogy a korábban megkötött szentségi házasság érvényes volt, vagy sem. Amennyiben a házasság érvénytelensége megállapítható, abban az esetben újabb szentségi házasság köthető. Az egyházi bíróságokon évről évre egyre több érvénytelenségi per halmozódik fel, miközben a házassági ügyeket intéző papság létszáma folyamatosan csökken. Nem mellékesen a bíróságon tevékenykedő papok emellett plébániai feladatokat, vagy tanári feladatokat is ellátnak. Az egyházi bíróságok – azon belül a papság – tehermentesítése, valamint az ügymenet gyorsítása érdekében Ferenc pápa két éve lényegesen egyszerűsítette az egyházi bíróságok működését.

Tagadhatatlan, hogy a házassági perek is a lelkipásztori munka részét képezik, ha nem is a legszebb részét. Mindazonáltal Ferenc pápa kijelenti az Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdításában, hogy „a bukások pasztorációjánál fontosabb a házasságok megszilárdítására, és ezáltal a szakítások megelőzésére irányuló lelkipásztori erőfeszítés.” (307)

A házassági perek áradatát csak a hasonlat kedvéért vetem össze napjaink migránsáradatával. Orbán Viktor miniszterelnökünk után egyre többen hangoztatják, hogy nem a migránsokat kell Európába hozni, hanem a segítséget kell oda vinni (Ázsiába, Afrikába), ahonnan a migránsáradat elindult – így előzhető meg Európa elárasztása a jobb élet reményével idejövő migránsoktól.

Mutatis mutandis, vagyis a szükséges változtatásokkal lényegében Ferenc pápa is hasonlót mond a házassággal kapcsolatban. Az Egyház elsődleges feladata nem az érvénytelen házasságok felkutatása, hanem az, hogy megfelelő oktatással elősegítse minél több érvényes házasság megkötését. Tehát nem a problémát kell magunkra húzni, hanem a segítséget kell kellő időben és helyen megadni a fiataloknak. Az oktatás az elsődleges feladat; az oktatást nem lehet helyettesíteni házassági perekkel. Megfelelő házassági felkészítéssel bizonyára megelőzhetőek a házassági perek.

Ferenc pápa így fogalmaz: „Minden kisiklott értelmezés elkerülése érdekében emlékeztetek arra, hogy az Egyház semmiképpen nem mondhat le a házasság eszménye teljességének képviseletéről. A megkeresztelt fiatalokat buzdítjuk, hogy ne bizonytalankodjanak, szemközt azzal a gazdagsággal, amelyet a házasság szentsége nyújt szeretet-terveikhez, legyenek erősek a Krisztus kegyelméből kapott támogatástól és a lehetőségtől, hogy teljesen részesedhetnek az Egyház életében.” (307)

2./ „Szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket” (Jn 15,12) Jézusnak ez a mondása olvasható a Budapest-Baross Gábor telepi templom diadalívén. Esküvőkön gyakran ezt az evangéliumi szakaszt választottam a homília tárgyául. Miért? Mert a házastársaknak nem egy szekularizált (világi) szeretettel kell egymást szeretni, hanem a Jézusra alapozott szeretettel, vagyis természetfeletti szeretettel. A szeretet ugyanis nem egy erkölcsi norma, nem puszta humanizmus, hanem Krisztusból származik és reá épül. Jézus önmaga megvetésééig menő szeretettel szeretett bennünket. Napjaink szekularizált szeretete azt jelenti, hogy akkor szeretem a másikat, ha az megérdemli; ha pedig nem érdemli meg a szeretetemet, akkor elválok tőle. Jézus nem csak azokat szerette, akik azt megérdemelték, de minden embert szeretett, minden emberért vállalta a keresztre feszítést. Ahogy Jézus természetfeletti szeretettel szeretett minket, úgy kell a házastársaknak is természetfeletti szeretettel szeretni egymást. Az ilyen szeretet erősebb, mint a szekularizált szeretet.

Egy marxista-keresztény párbeszédben a marxista hozzászóló megjegyezte: „Amit mi bennetek, keresztényekben keresünk, az a természetfelettiség. Hogyan lehetséges, hogy egy idő óta nemigen találjuk meg nálatok?” Ez azért lehetséges, mert – ahogy Jézus mondta Jeruzsálem pusztulásának megjövendölésekor - „a gonoszság elhatalmasodásával sokakban kihűl a szeretet” (Mt 24,12). A szekularizált szeretet helyett fel kell tehát szítani a természetfeletti szeretetet! Ez a megoldás.

 

 

 

 

AttachmentSize
Vesperás, 2017-05-22.doc19 KB