Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

A szeretet öröme, 22. - 2017.05.15.

1./ Ferenc pápa Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdításának nyolcadik fejezete élénk vitát keltett még katolikus körökben is. Szeptemberben négy bíboros levélben fordult a pápához a szöveg értelmezését illetően. Az apostoli buzdítás a polgárilag elvált, majd újraházasodottakat, illetve a csak polgári házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő katolikusokat nem bűnös állapotban élőknek mondja, hanem „szabálytalan” helyzetben élőknek nevezi. A pápa az erkölcsi felelősséget enyhítő körülményeket sorolja fel és kijelenti: „nem mondható többé, hogy mindazok, akik valamely úgynevezett „szabálytalan” helyzetben vannak, halálos bűn állapotában élnek, meg vannak fosztva a megszentelő kegyelemtől.” (301)

A 305. pontban pedig így ír: „Az enyhítő körülmények miatt lehetséges, hogy az objektív bűn helyzetében – amely szubjektív szempontból nem vétkes, vagy legalábbis nem teljesen az – valaki Isten kegyelmében élhet, szerethet, és növekedhet is a kegyelem és a szeretet életében, megkapva ehhez az Egyház segítségét.” Lábjegyzetben pedig hozzáteszi: „Bizonyos esetekben ez a szentségek jelentette segítséget is magába foglalhatja.” A pápa itt arra utal, hogy bizonyos esetekben az ilyen hívő feloldozható és szentáldozáshoz engedhető lenne.

Nos, éppen ez váltotta ki a vitát. Miért? Azért, mert a hatályos egyházi törvények szerint az érvénytelen házasságban élők nem járulhatnak szentáldozáshoz és feloldozást sem kaphatnak. (vö. 912. kán.) Az érvénytelen házasságban élés ugyanis folyamatos bűnelkövetésnek számít, és – egyházjogi nyelven – önmagától beálló kiközösítést von maga után. Nem az Egyházból való kiközösítésről van szó, hanem csak a szentségek vételéből való kiközösítésről. Jó tudni, hogy halálveszélyben még az érvénytelen házasságban élők is feloldozhatók és szentáldozásban részesíthetők. A halálveszély tehát lehet például az egyik olyan „bizonyos eset”, amilyenre Ferenc pápa is utalt.

 

2./ Az apostoli buzdítás korunk egyik legkényesebb vallási kérdését érinti, amikor a rohamosan növekvő válások és újraházasodások, valamint élettársi kapcsolatok problémájával foglalkozik. Talán szükségszerűnek is mondhatók azok az értelmezési viták, amelyekre a négy bíboros levele rávilágít. Bárhogy is értelmezik a pápa megközelítését, egy biztos: az egyházi törvénykönyv ebben a kérdésben nagyon világos álláspontja mit sem változott, vagyis akik érvénytelen házasságban élnek, továbbra sem járulhatnak szentségekhez. Az is érvényben van, hogy az egyházilag érvénytelen házasságban, vagy élettársi kapcsolatban élő nem lehet sem kereszt-, sem bérmaszülő, nem lehet egyházközségi képviselőtestületi tag sem, és nem végezhet liturgikus szolgálatot. Néhai dr. Bucsi László kiváló egyházzenész plébános nem engedett be énekkarába olyat, aki érvénytelen házasságban élt. Szigorúnak tűnő döntését azzal indokolta, hogy az énekkari szolgálat liturgikus szolgálat, akárcsak a ministrálás, vagy az áldoztatói megbízatás. László atya nem csak a kottát ismerte, de az egyházi törvényeket is. Ezek a törvények ma is érvényben vannak, s ezt a tényt a pápai dokumentum értelmezési vitái közepette sem szabad elfelejteni.

Miközben a médiában megosztó vitákról adnak hírt, vegyük észre, hogy Ferenc pápa semmit nem változtatott a törvényeken. Lehet, hogy bizonyos kijelentései meglepően újszerűek, de tartalmi változás nincs az újraházasodottak, vagy élettársi viszonyban élők esetében. A lényeg nem változott, legfeljebb a kommunikáció. Ez nagyjából csak annyit jelent, mint amikor valaki más ruhát ölt magára, mint ami tegnap volt rajta; de ettől ő maga semmit sem változik, csak a ruhája.

Az újfajta, előzőtől eltérő kommunikáció nem jelent egyben tartalmi változást. A pápai dokumentum sem hoz semmiféle tartalmi változást, csupán másképpen fogalmaz, másképpen kommunikálja napjaink egyik kényes lelkipásztori kérdését, nevezetesen azt, hogy engedjük szentségekhez azokat, akik érvénytelen házasságban, vagy csak élettársi viszonyban élnek. A pápa bizonyos esetekben ezt megengedhetőnek tartja, de konkrét esetet nem említ. Minden pap tudja azonban, hogy ha egy érvénytelen házasságban élő kockázatos kimenetelű műtét előtt áll, ebben az életveszélyben igenis feloldozható és részesíthető az Eucharisztiában. Ez a konkrét eset azonban kivételes marad, mondhatnánk egyéni eset. Az Egyház ismeri az irgalmasságot, de az irgalmasság nem ad felmentést minden „szabálytalan” helyzetben élőnek.

 

 

AttachmentSize
Vesperás, 2017-05-15.doc18 KB