Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

A szeretet öröme, 17. - 2017.03.27.

 

1./ „A válás rossz, és fölöttébb aggasztó a válások számának növekedése – írja Ferenc pápa az Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdításában, majd így folytatja: Ezért a családok tekintetében kétségtelenül a legfontosabb lelkipásztori feladatunk a szeretet erősítése és a sebek gyógyítása, oly módon, hogy megelőzhessük korunk e drámájának terjedését.” (246)

Mit tehet a lelkipásztor e tekintetben? Hasonlatként az jut eszembe, hogy amikor egy ország gazdasági bajba kerül, akkor a politikusok azon munkálkodnak, hogy külső forrásokból (Európai Úniótól, nemzetköri pénzügyi szervezetektől) átmeneti vagy végleges támogatást kérjenek. Több formája lehet a segítségnyújtásnak: az adósság elengedése, kedvező hitelnyújtás, stb. A politikusok feladata a támogatások lehívása az ország számára. Ha ezt megteszik, csak kötelességüket teljesítik.

A lelkipásztor feladata Isten kegyelmének lehívása és közvetítése a rá bízott emberek számára. Ha megteszi, kötelességét teljesíti.

2./ A kegyelem lehívásának módja: az engesztelés.

Már az ószövetségi áldozatbemutatás célja is a bűnökért való engesztelés volt. De amint a Kr. u. 67 körül íródott Zsidókhoz írt levélben olvassuk, Isten előtt „nem volt kedves az engesztelő és égőáldozat”, ezért elküldte egyszülött Fiát, aki kereszthalálának áldozatával tökéletes engesztelést végzett az emberiség összes bűnéért. (vö. Zsid 10,6-10)

Szent Josemaria Escrivá ezt írja az engesztelésről: Jézustól ne csak saját bűneidért kérj bocsánatot... engeszteld őt az összes sérelemért, amelyet neki okoztak, okoznak és okozni fognak... Szeresd őt mindazok szívének erejével, akik valaha is szerették: Mária Magdolna, Avilai Szent Teréz, Kis Szent Teréz. Szent Ágoston, Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc, Assisi Szent Ferenc szeretetével. (vö. Út 402)

Az engeszteléssel lehet lehívni Isten kegyelmét. Értékválsággal küzdő világunkban különösen fontos lehívni Isten kegyelmét.

3./ Az engesztelés kimagasló alakja Mindszenty József bíboros, hercegprímás – akinek március 29-én 125. születésnapjára emlékezünk. A Bíboros az 1848/49-es szabadságharc 100 éves évfordulójához csatlakozva, s a II. világháború utáni új magyar keresztény társadalom építésére buzdító céllal 1947. augusztus 15-én meghirdette a Boldogasszony Évét. A Mária-ünnepségeken és kegyhelyeken közel négymillió hívő vett részt. Emlékezetes volt az 1947. szeptemberében Máriaremetére irányuló zarándoklatok sora: külön a nőké, a férfiaké és az ifjúságé. A férfiak zarándoklatán 100 ezer férfi vett részt. Ennek emlékére a rendszerváltás után öt évente rendezik meg a Mindszenty-zarándoklatot a Városmajorból Máriaremetére. Az idei Mindszenty-zarándoklatra szeptember 16-án kerül sor. A zarándoklatot meghirdető plakáton Mindszenty felhívását olvassuk: „Lángtenger kell az egész magyar földre imádságból, hitből és engesztelésből.”

Mindszenty bíboros hitt az engesztelés, az áldozat erejében, mely az isteni erőt és kegyelmet esdi ki és megmenti népét. Életéből negyed századot töltött teljes elzártságban, börtönben, háziőrizetben, majd 15 évet az amerikai nagykövetségen, de szíve mélyén ott volt a boldogság, hogy hazájához és hitéhez rendületlenül hű maradt.

4./ Az engesztelésnek is van öröme. Erre ma kevesen gondolnak.

A média által irányított gondolkodás szerint az öröm olyan élményekből fakad, ahol az adrenalin-szint emelkedik. Mások szerint az öröm a másik nemnél elért sikerből fakad, ezért van a gyakori partnercsere, mert ebben keresik és vélik megtalálni az örömet. Ezek persze felszínes és ideigtartó örömök. Nem bensőséges öröm az, ami az adrenalin-szint emelkedésével, vagy a szexuális partnercserével érhető el. A bensőséges öröm nem kalandokból, nem birtoklásból születik, hanem a szeretet megéléséből. A bensőséges öröm abból fakad, hogy mi magunk szeretünk másokat, hogy kölcsönösen elfogadjuk egymást.

A bensőséges öröm egyik forrása az engesztelés. A bibliai személyek között számos engesztelő ember akad. Mózes engesztelt az Isten iránt hűtlenné vált népéért. Jézus engesztelt az egész emberiségért. A kereszténység nagy szentjei is engeszteltek az emberi bűnökért. Mindezt annak tudatával tették, hogy engesztelésük „a megigazulás békés gyümölcsét termi” (vö. Zsid 12,11).

Az engesztelés tehát önmagában hordja a bensőséges örömet. Az engesztelés – mint a szeretet egyik megnyilvánulása – meghozza a bensőséges örömet annak, aki vállalkozik az engesztelésre.

 

AttachmentSize
Vesperás, 2017-03-27.doc19.5 KB