Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

A szeretet öröme, 16. - 2017.03.20.

1./ Nincs emberi élet sebek nélkül.

A kis gyermek elesik, horzsolást, zúzódást szenved – de ezek a sebek begyógyulnak. A lelki sebek azonban sokkal maradandóbbak, olykor egy egész életre kihatással vannak. Ferenc pápa Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdításának 239-246. pontja tárgyalja egyrészt a gyermekkori és fiatalkori eredetű sebeket, másrészt a házastársak egymásnak okozott lelki sebesüléseit.

Házassági válság esetén a házastársak „buzgón kérjék a megbocsátás és a bocsánat elnyerésének kegyelmét, fogadják el a segítséget... Mindkét félnek nagyon őszintének kellene lennie önmagához, hogy felismerje: egy válság nem győzhető le, ha csak a másiktól várják a változást. Azt a kérdést is fel kell tenni, hogy melyek azok a dolgok, melyeket egyikük vagy másikuk megtehet a konfliktus megoldása érdekében.” (240)

Ferenc pápa szerint vannak esetek, amikor a különválás elkerülhetetlen. Mindazonáltal a különválást a legvégső menedéknek kell tekinteni, miután minden más racionális próbálkozás hiábavalónak bizonyult. (241) A különvált házastársaknál meg kell különböztetni azokat, akik elváltak, és nem házasodtak újra; valamint azokat, akik a válás után újabb polgári házasságot kötöttek. A házastársi hűség tanúinak mondja azokat, akik elváltak, de nem házasodtak újra. Ők továbbra is járulhatnak szentáldozáshoz. Az egyházi közösség különös gonddal kísérje őket, főleg akkor, ha szegénység is sújtja életüket. Akik elváltak és újra házasodtak, továbbra is az Egyház részei, nem szabad őket diszkriminációval sújtani. (243)

2./ Fontos tisztázni, hogy mit értünk diszkrimináción?

A lelkipásztor olykor tapasztalja, hogy a polgárilag elvált, majd újra megházasodott katolikus hívő diszkriminációként éli meg azt, hogy az Egyház nem engedi ők szentségekhez járulni. Azt kérdezik, hogy az Egyház miért „bünteti” őket a szentáldozás és szentgyónásban kapott feloldozás tilalmával. Ez a leggyakoribb kérdés. Azt már kevesebben tudják, hogy az újraházasodottak nem csak a szentségek vételétől vannak eltiltva, hanem pl. az egyházközségi képviselőtestületi tagságtól, vagy a bérmaszülői tisztségtől is.

Ezek a tilalmak valósak, ám nem diszkriminatívak. Diszkriminatív magatartás az lenne, ha pl. az Egyház megtiltaná az újraházasodottak részvételét a szentmisén, vagy bizonyos vallási közösségbe való bekapcsolódást (pl. felnőtt katekézis).

Miért nem engedi az Egyház az elvált és újraházasodott hívőnek a szentségekhez járulást? Erre a kérdésre Luis Sánchez Navarro spanyol biblikus professzor 2016-ban megjelent kis könyvében (Mit gondol Jézus az újraházasodott elváltakról?) választ kapunk.

Jézus a válást követő új házasságot a házasságtörés egyik formájával teszi egyenlővé; ezért nyilvános, súlyos bűn, melyet a Dekalógus és a keresztény hagyomány kifejezetten tilt. Maga Szent Pál jelenti ki, hogy a házasságtörők 'nem öröklik Isten országát' /1 Kor 6,9/. Ezért nem kell csodálkoznunk, hogy az Egyház azoknak a személyeknek, akik ebben a helyzetben találtatnak, nem engedi, hogy a szentségekhez járuljanak. Nem veszítve szem elől a lényeget: ez a tiltás a megtérés útját akarja megnyitni e személyek előtt, lehetővé téve sebzett szívük gyógyulását.” (im. 67. oldal)

A madridi professzor szerint tévednek, akik az irgalomra hivatkozva megengedő lelkipásztori érveket hangoztatnak. Álláspontja szerint aki nem él a házassági szövetség szerint, amelyben életét Isten és az emberek színe előtt odaszentelte, az nem közeledhet gyümölcsözően a szövetség szentségéhez. Az ilyen helyzetben élő személyeknek kiszolgáltatni az Eucharisztiát a legrosszabb kegy, amit tehetünk nekik. Ebből több kár származik, mint előny, mert a szentáldozáshoz engedés megnyugtatná a lelkiismeretüket, hogy jogos, amit tettek. (im. 69)

3./ Fontosnak tartok még egy megkülönböztetést. Amíg a polgári törvények elismerik a váláshoz való jogot, az egyházi törvény ilyet nem ismer. Az Egyházban nem létezik a válásra való jog. Miért? Azért, mert az ember nem szakíthatja szét azt, amit Isten összekötött. Ezért az egyházi házasságot nem lehet felbontani, de – megfelelő indokokkal – ki lehet mondani a semmisségét, azaz a kezdettől való érvénytelenségét. Ebben az esetben, és csak ebben az esetben köthet újabb egyházi házasságot.

 

AttachmentSize
Vesperás, 2017-03-20.doc18 KB