Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

A szeretet öröme, 13. - 2017.02.27.

A szeretet öröme, 13. - 2017.02.27.

 

1./ Csodák a hétköznapokban címmel 100 katolikus pap tanúságtételét olvashatjuk abban a könyvben (Marana Tha, 2015), melynek előszavát Joachim Meisner bíboros írta. Az egyik beszámoló Karl Wallner osztrák ciszter atyától van, aki autóval ment meglátogatni egy szlovákiai pap barátját. A határon átkelve az első benzinkútnál autópálya-matricát vásárolt. A ciszterek rendi ruhája, a fekete-fehér habitus volt rajta. Amint nekilátott a matricát felragasztani, megszólította egy szlovák férfi: „Mi a foglalkozása?” „Katolikus pap vagyok Ausztriából” - válaszolta. A férfi ekkor elsápadt és így szólt: „Akkor valóban nem tehetem meg.”

A ciszter atyát felcsigázta a furcsa válasz, ezért megkérdezte, hogy kell ezt érteni, mi az, amit nem tehet meg. A válasz meglepő volt. A férfi nős ember volt, két kis gyermekkel. Nemrégen megismert egy asszonyt, belészeretett. Éppen úton volt hozzá, hogy találkozzon vele, mert eddig semmi nem történt, s előre akarta lendíteni az ügyet. A házasságtörés úgymond a levegőben lógott. Ilyen előzmények után látta meg a furcsa fekete-fehér öltözetű papot, s ezt a váratlan helyzetet Isten üzeneteként értelmezte, hogy nem csalhatja meg a feleségét. Ezután a férfi megfordult és más irányba vette az útját. (im. 143)

Napjainkban még a katolikus fiatalok is nagy többségben élettársi kapcsolattal kezdik el közös életüket, ahelyett, hogy szentségi házasságot kötnének. Ez a tény egyértelmű jele annak, hogy a házasság szentségének kegyelmi hatását semmire sem becsülik. A szentségi házasság elutasítása azt jelenti, hogy Isten kegyelmi segítségét is elutasítják. Márpedig az említett történet igazolja, hogy Isten véletlennek álcázott helyzetekkel is tud kegyelmi segítséget nyújtani a házastársi tisztaság megőrzéséhez. Valójában nincsenek véletlenek, hanem isteni gondviselés van. Csak észre kell venni!

Ha mégis a szentségi házasság mellett döntenek, sajnos akkor sem a leglényegesebb dolog – azaz a lelki felkészülés – áll az első helyen. Figyeljünk csak Ferenc pápa apostoli buzdítására!

 

2./ Az Amoris laetitia apostoli buzdításában Ferenc pápa ezt írja:

A házasságra való közvetlen előkészületben a fiatalok számtalan részletre koncentrálnak: a meghívandó vendégekre, a ruhákra, a lakodalomra, melyek mind az anyagi, mind a lelki erőket és az örömet kimerítik. A jegyesek fáradtan és elgyötörten érkeznek az esküvőre, ahelyett, hogy legjobb energiáikat párként fordítanák az együtt megteendő nagy lépésre való felkészülésre. Ez a felfogás mutatkozik meg néhány élettársi kapcsolatban is, amelyek soha nem jutnak el az esküvőig, mert túlságosan költségesnek tartják az ünnepséget, ahelyett, hogy elsőbbséget adnának a kölcsönös szeretetnek és e szeretet mások előtti formális kinyilvánításának. Kedves jegyesek, legyen bátorságotok ahhoz, hogy mások legyetek; ne engedjétek, hogy felfaljon benneteket a fogyasztói, látszatokból építkező társadalom! A titeket egyesítő, kegyelemtől megerősített és megszentelt szeretet a fontos! Merjetek józan és egyszerű ünneplést választani, hogy mindenek fölé emeljétek a szeretetet!” (im. 212. pont)

 

3./ Ferenc pápa tanítással, a szentek pedig példával szolgálnak fiataljaink számára.

Boldog IV. Károly magyar király koronázására 100 éve, 1916. december 30-án került sor a budavári Mátyás templomban. A koronázás után 18 fogásból álló ünnepi ebédet készítettek a budavári királyi palotában. Azonban az első világháború csatatereit is megjárt, ott harcoló fiatal király a pohárköszöntő után döntött: a vendégsereget étlen-szomjan hazaküldte, az ebédet pedig elküldte a kórházakban ápolt sebesült, rokkant katonáknak. A háború kellős közepén ezt tartotta helyes magatartásnak. A szent életű király az ünneplés fölé emelte a szeretetet. A szentek mindig tudtak és mertek lelkiismeretük szerinti döntést hozni.

Napjainkban más jellegű háború dúl a világban. Ma a keresztény erkölcsi értékrend ellen folyik világméretű háború. S ennek is vannak áldozatai, számosabban, mint bármelyik világháborúban. Bárcsak fiataljaink is tudnának és mernének lelkiismeretük szerinti önálló döntést hozni és nem a környezet elvárásainak és szokásainak szolgálnának.

Boldog IV. Károly magyar király, könyörögj érettük!

 

 

AttachmentSize
Vesperás, 2017-02-27.doc18 KB