Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

A szent kenet szentsége – 2022.04.03.

Nagyböjtben szoktuk kiszolgáltatni a betegek szentségét azoknak az idős, beteg híveknek, akik ezt kérik. Mit tud nyújtani ez a szentség? Erről elmélkedünk dr. Belon Gellért püspök atya 1985-ös írása alapján.

 

1./ Ahogy Krisztus nézte a szenvedést és a halált, azt a látásmódot és magatartást indítja föl bennünk. Először is el kell mélyülni bennünk annak a tudatnak, hogy a szenvedés és a halál nem Isten teremtése. Ez az ördög találmánya, ami a bűn következtében áradt el az Isten által jónak és boldognak teremtett világon. Nekünk jogunk és kötelességünk egészségünket ápolnunk, és ahogy tudjuk, visszaszereznünk. Viszont amitől nem tudunk megszabadulni, azt úgy kell elviselnünk, ahogy Krisztus Urunk elviselte, és fel kell fedeznünk a szenvedésekben és a halálban azokat az értékeket és megváltói erőket, amiket Jézus belerejtett azokba. Hiszen a szenvedés is, a halál is a sátán fegyvere volt; a sátán csapdája és tőre, amivel a mi Urunkat akarta elpusztítani és megsemmisíteni. Ám Urunk, azáltal hogy magára engedte a sátán erőit és engedte azokat teljes hatásukban érvényesülni szenvedésében és halálában, épp ezzel vesztett a sátán, hiszen feltámadásában megmutatta, hogy semmire sem jutott mesterkedéseivel, sőt épp az Atya akaratából nagyobb dicsőségre jutott, „Úrrá és Messiássá tette” (ApCsel 2,36).

Így válik a sátán fegyveréből Krisztus kezében fegyver, mellyel az üdvösséget lehet kivívni. Így lesz az ördög csapdájából a kárhozat helyett az örök élet forrása. Ehhez a gyökeres fordulathoz segít bennünket a szent kenet szentsége. Szent Jakab, amikor beszél e szentségről, ezt írja: „Beteg valaki köztetek? Hívassa az egyház papjait. Imádkozzanak fölötte és kenjék meg az Úr nevében. A hitből fakadó imádság üdvére lesz a betegnek és az Úr megkönnyebbíti őt, ha pedig bűnben van, bocsánatot nyer” (Jak 5,14).

 

2./ Jézus egész működése alatt beteggyógyításnak szentelte idejének legnagyobb részét. Jézus nem megy el sztoikus érzéketlenséggel az emberi szenvedések mellett, hanem mélyen együttérez a szenvedőkkel. És ahol találkozik a szenvedővel, megszünteti csodái révén a szenvedők szenvedéseit.

De amikor a getszemáni kertben saját szenvedéséhez ért, akkor – a Zsidókhoz írt levél szerint - „Krisztus hangos kiáltással és könnyhullatással imádkozott és könyörgött ahhoz, aki meg tudta menteni a haláltól. Istenfélelme miatt meghallgatásra talált.” (Zsid 5,7) Joggal tesszük fel a kérdést: Miért kérte, hogy Isten mentse meg a szenvedéstől, ha úgysem lehetett ezen változtatni? Nem járunk talán messze az igazságtól, ha azt mondjuk: Isten Krisztusban akarta megmutatni, hogy a tiszta emberséggel akarja harcába belevonni az embert.

 

3./ A szent kenet szentségének első és legfontosabb ajándéka, hogy megkönnyebbíti a beteget. Ha nem is szűnik meg a szenvedés forrása, a betegség, de a betegek szentsége elveszi a betegségnek azt a gyöngítő és enerváló hatását, amit a betegség elesettsége vált ki. A szenvedő Jézusnak társulása szenvedéseinkhez bátorítólag hathat belső világunkra azzal, hogy elhallgattatja bennünk a kérdező embert. A szenvedés miért-je legalább annyi kínt és gyötrelmet okoz, mint maga a szenvedés. És Jézus nem tette fel ezt a miért-et Istennek. Nem adott bölcseleti fejtegetéseket a szenvedés problémájáról. De elszenvedte, mint aki jól tudja, hogy nem céltalan és nem hiábavaló a szenvedés az ember életében. És egyszer fény derül az isteni logika vonalvezetésére, hogy mindennek így kellett és kell történnie.

A betegek szentségével a szenvedő keresztény, ha Krisztussal egyesül, e szentségben Krisztus megváltó szenvedéseiben részesül és eltölti az az öröm, amit szent Pált is eltöltötte: „Örömmel szenvedek értetek és testemben kiegészítem azt, ami még hiányzik Krisztus szenvedéséből Testének, az Egyháznak javára.” (Kol 1,24) Ezért tud egy betegágy kegyelmi gócpont lenni, ahonnét nemcsak jajok és panaszok, de biztatások és kegyelmek, türelem és békesség árad szét a szűkebb környezetre és a világba.

 

 

AttachmentSize
Vesperás, 2022-04-04.odt32 KB