Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Szent József Év, 7. - 2021.05.31.

1./ Karikó Katalin (sz. 1955) szegedi kutató biológus a munkahelyén 1985-ben bekövetkezett létszámcsökkentés miatt családjával együtt az Egyesült Államokba költözött. 2013-ban azonban ottani laboratóriumát is felszámolták, ezért Németországba ment kutatásait folytatni. Itt szabadalmaztatta az általa kifejlesztett Pfizer-BioNTech-vakcinát, mely a koronavírus-járvány elleni hatékony ellenszernek bizonyult. Most, hogy idehaza a Széchenyi-díj mellett más kitüntetéseket is megkapott, úgy nyilatkozott, hogy köszönetet kell mondania azoknak, akik megnehezítették életét, mert ha Amerikában maradhatott volna a laboratóriumában, akkor nem lenne ma Pfizer-vakcina.

 

2./ A Patris corde – Apai szívvel c. apostoli levél 5. pontjához ez a történet is jól illik. Ferenc pápa a „teremtő bátorságú apáról”, Szent Józsefről azt írja, hogy a „nehézségek esetén ugyanis meg lehet állni, be lehet dobni a törülközőt, vagy lehet próbálkozni valahogy. Időnként épp a nehézségek hozzák elő azokat az erőforrásainkat, amelyekről azt se gondoltuk, hogy vannak.”

Karikó Katalint kétszer is elbocsátották, mégsem dobta be a törülközőt, sőt, új impulzusokat kapott kutatásainak folytatásához. Volt bátorsága a folytatáshoz; előbb az Egyesült Államokban, utóbb Németországban. - De térjünk vissza Szent Józsefhez.

Feltehetjük a kérdést, hogy Isten miért nem avatkozott be közvetlenül a gyermek Jézus védelmében, amikor Heródes az életére tört. Ferenc pápa válasza: „Mert Isten események és emberek révén lép közbe. József az az ember, akin keresztül Isten gondoskodik a megváltás történetének kezdeti időszakáról. Ő az igazi csoda, amellyel Isten megmenti a gyermeket és anyját. A Menny ennek a férfinak a teremtő bátorságában bízva avatkozik be, aki, amikor Betlehembe érkezik, és nem talál szállást, ahol Mária szülhet, egy istállót rendez be, és úgy rendbe teszi azt, hogy a lehető legbefogadóbb hely legyen Isten Fia számára, aki a világra jön. Amikor pedig a Heródes felől közelgő veszéllyel szembesül, aki meg akarja ölni a gyermeket, József ismét álomban kap figyelmeztetést, hogy védje meg a gyermeket, és az éj kellős közepén megszervezi a menekülést Egyiptomba.”

Szent József teremtő bátorságot tanúsító apa, aki bízik a Gondviselésben, s ezért a problémák nem roppantják össze; ellenkezőleg: képes a problémát lehetőséggé alakítani. Ez az evangéliumi történet (vö. Mt 2,13-14) arra tanít bennünket, hogy a mi életünk sem a vaksors, hanem Isten kezében van. S ha bízunk a Gondviselésben, akkor képesek vagyunk mi is a problémákban új lehetőséget látni. Karikó Katalinnak rajta kívül álló okok miatt kétszer is megszűnt a munkahelye, mégsem dobta be a törülközőt, hanem új lehetőséget látott a számára nehézzé vált helyzetben.

 

3./ A betegség elfogadása is bátorságot igényel.

Hodie mihi, cras tibi (ma nekem, holnap neked) – mondja a latin. Ebben örök igazság van, mert a betegség előbb-utóbb mindenkit megtalál. A betegséggel való találkozás más-más reakciót vált ki az emberből. Az egyik azt kérdezi: miért sújt engem ezzel az Isten? A másik feladja a küzdelmet és akár öngyilkosságba is menekül. A hívő ember Szent Pállal mondja: „tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik” (Róm 8,28). Szent Ágoston pedig hozzáteszi: „az is amit rossznak mondunk”.

Hogyan válhat a betegség javunkra? Úgy, hogy az elfogadott betegséget felajánlhatjuk önmagunkért, vagy másokért – s az így elfogadott és felajánlott szenvedés érdemszerzővé válik. A felajánlott szenvedés jobb befektetés, mint a banki befektetés: örök értékű hozama van. Az emberek általában úgy gondolnak az elkerülhetetlen betegségre – különösen ha az visszafordíthatatlan –, hogy azzal az életük rossz irányba fordul. Ez azonban nem így van. Életünknek Isten jó irányt adott a megváltással: az üdvösség távlatát. Az üdvösség azonban nem a jószerencsén múlik, hanem meg kell érte küzdeni. A küzdelem részét képezi az erényes élet, és a megpróbáltatásoknak a Gondviselésbe vetett hittel való elfogadása.

Ebben a küzdelemben példaképként tekinthetünk Szent Józsefre, a teremtő bátorságú apára; példaképként tekinthetünk a hosszú betegségben szenvedő szentekre, mint pl. Szent XXIII. János, Szent VI. Pál, Szent II. János Pál pápára, vagy Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóra.

 

AttachmentSize
Vesperás, 2021-05-31.odt29.61 KB