Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Porta fidei – A hit kapuja, 2012.05.04.

1./ XVI. Benedek pápa meghirdette a Hit Évét, mely a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulóján – 2012. október 11-én – veszi kezdetét. „Porta fidei” kezdetű apostoli levelében javasolta, hogy teremtsünk alkalmat a hit megvallására székesegyházainkban, templomainkban, otthonainkban, hogy mindenkiben felébredjen a vágy az Evangélium mélyebb megismerésére és továbbadására a következő nemzedékeknek. (8) A pápa szándékának megfelelően a nagyböjt folyamán 12 európai nagyvárosban – köztük Budapesten – két városmissziós evangelizációs programon vehettünk részt. Március 9-én a budapesti Szent István bazilikában bűnbánati liturgia, szentgyónási lehetőség, keresztút és végül szentmise volt, melyet Erdő Péter bíboros úr vezetett. Március 25-én, vasárnap délután a bazilikában Szent Márk evangéliumát olvasták fel, a farkasréti templomban pedig Szent Ágostos Vallomásaiból olvastunk fel részleteket. Az első alkalommal, a péntek délutáni bűnbánati alkalomra teljesen megtelt a bazilika. A másik alkalomra, vasárnap délutánra már csak félig telt meg a bazilika, a farkasréti templomban pedig a 16 felolvasón és néhány közreműködő zenészen kívül csak csekély érdeklődő volt jelen. Fel is vetődött a kritikus kérdés: bibliai szöveg vagy a kiváló egyházatya önéletrajzából való felolvasás valóban a legmegfelelőbb missziós program? Kimondatlanul is megfogalmazódott az a gondolat, hogy nem kellene inkább egy „csinnadrattásabb” programot szervezni?

      A választ a Szentatya apostoli levele és a Biblia megfelelő helye adja meg.
2./ „Megnyitotta szívét az Úr” (ApCsel 16,14)
     A hit kapuja c. apostoli levélben XVI. Benedek pápa felidézi az első európai egyházközség alapításának körülményeit, melyet Szent Lukács ír le az Apostolok Cselekedeteiben. Eszerint Pál apostol 51-ben érkezik meg a görögországi Filippi (ma Kavala) városába. A veterán római katonáknak épült városban oly kevés zsidó lakott, hogy még zsinagógájuk sem volt. Ennek hiányában az a néhány zsidó és istenfélő pogány asszony – mint pl. Lídia is – a folyóparton fallal körülkerített imahelyen jött össze imádkozni. Pál apostol szombaton kiment az asszonyokhoz és hirdette nekik az evangéliumot. Lukács evangélista így számol be az első európai igehirdetésről:
     Volt a hallgatóságban egy Tiatira városából való, Lídia nevű, istenfélő bíborárus asszony. Ennek megnyitotta szívét az Úr, hogy hallgasson Pál szavaira. Egész háza népével együtt megkeresztelkedett, aztán meghívott minket: „Ha nézetetek szerint hűséges vagyok az Úrhoz, térjetek be házamba, és maradjatok nálam.” - És erővel rá is vett erre minket. (ApCsel 16,14.15)
     Lukács evangélista leírásában fontos üzenetet olvasunk: az Úr nyitotta meg Lídia szívét, hogy befogadja az evangélium tanítását. Vagyis „a hit hallásból fakad” (Róm 10.17), az evangélium tanításának hallásából! Nem csinnadrattából, nem görögtűzből álló varázslatos hangulatból, de még csak nem is valamiféle zenei produkcióból! A Pápa azt mondja apostoli levelében, hogy a szívet – a személy hiteles szentélyét – csak a kegyelem nyitja meg. S ha a kegyelem megnyitotta a szívet, akkor meg fog nyílni a szem is, hogy mélyebbre lásson. S ha megnyílt a szem, akkor meg fog nyílni a kéz is – miként Lídia esetében is –, aki megnyitotta hajlékát a hajléktalan keresztény közösség számára. Az első keresztény közösség így jött létre Európában.
     Európa újraevangelizálásra szorul – ez közhely. Hogyan kell elkezdeni? A Pápa útmutatása alapján – amely az idézett bibliai helyre hivatkozik – az evangélium hirdetésével kell elkezdeni. Székesegyházakban és templomokban kell hirdetni az evangéliumot, pl. felolvasásokkal, miként ez 12 európai nagyvárosban történt nagyböjt folyamán.
     „A hit hallásból fakad” - mondta Szent Pál apostol. S „az Úr nyitja meg a hallgató szívét” - mint Lídia bíborárusasszony esetében láttuk. Sehol sem olvassuk a Bibliában, hogy egy vasárnapi kirándulás nyitotta volna meg valakinek a szívét a hitre. Nem olvassuk azt sem, hogy valamilyen zenei produkció, vagy egy jó hangulatú közösségi program vezetett el volna bárkit is a hitre. Azt viszont olvassuk, hogy Európában az első hívek az asszonyok voltak, akik imádkozni jöttek össze a pogányok lakta Filippiben egy folyóparti területen. Nem filozófusok, nem államférfiak voltak az evangélium első hallgatói, hanem zsidó és pogány asszonyok. De ezek az asszonyok nyitottak voltak Isten felé, mert imádkoztak. Hol lenne Európa az imádkozó asszonyok nélkül?
     Ezért ne becsüljük le azt, ha a milliós Budapest bazilikájában és a farkasréti templomban csak kevesen hallgatják az evangéliumot! A többi az Úrra tartozik, aki képes megnyitni a szíveket.