Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Pünkösd „A” 2020. május 31.

1./ „Áraszd ránk Lelkedet, Istenünk, újítsd meg a föld színét” - énekeljük a zsoltár sorát a pünkösdi szentmisében (103,30). Méltán fohászkodunk a Szentlélek kiáradásáért, egy új Pünkösdért, hiszen az emberiség történelme – különösen a mai – bizonyos értelemben bábeli állapotokat tükröz. Az ószövetségi bábeli történet arról szól, hogyan bünteti meg Isten a bűnös emberiséget: összezavarja a nyelvüket, vagyis az egységet felváltja a zűrzavar, a széjjelhúzás. Ennek a képnek ellentéte a pünkösdi esemény, amikor a Szentlélek a sokféle nyelvjárást beszélő zsidó zarándokokat egységbe forrasztja úgy, hogy az apostolok igehirdetését mindegyikük megérti.

Bábel itt van ma is, hiszen mindennapos tapasztalat, hogy sok házasságban a házastársak boldog együttélés helyett széjjelélték egymást. Mindennapos tapasztalat, hogy a társadalom békéjét a politikai széthúzás és zűrzavarkeltés torpedózza meg. A bábeli történet így korunk szimbóluma, jelképes is lehetne. Bábel tehát itt van ma is! - De nem csak Bábel van itt, hanem

 

2./ Bábel ellentéteként Pünkösd is itt van. Az első pünkösdkor a Szentlélek műve az egység megteremtésében állt. Pünkösdkor a Szentlélek ereje a partus, méd, zsidó és más népeket egy nevezőre hozta. Ezt a közös platformot nem az apostolok hozták létre, hanem a Szentlélek. A Szentlélek jelenléte tehát az egységben mutatkozott meg, s ez az egység az akkor megszülető Egyházban lett láthatóvá. Az Egyház ma is minden nyelvet és népet magában foglal.

Az első pünkösd utáni időkben miben mutatkozik meg a Szentlélek jelenléte? Szent Ágoston püspök szerint a szeretetben mutatkozik meg a Szentlélek jelenléte; s itt Szent Pál apostol római levelének egyik mondatára hivatkozik: „Isten szeretete ugyanis kiáradt szívünkbe – nem önmagunk által, hanem – a Szentlélek által, aki nekünk adatott.” (vö. Róm 5,5) Szent Ágoston pünkösdi beszédében világosan különbséget tesz a lelki ember és a testi ember között, s ez napjainkban is aktuális. „Ahogy a lelkiek az egységnek örülnek, úgy a testiesek a széthúzást szorgalmazzák. Róluk írja Júdás apostol: Ezek azok, akik szakadást okoznak, érzékies, Lélek nélkül való emberek (Júd 19).”

A pünkösd az egyháztörténelem nyitánya. Olyan nyitány ez, mint az operák nyitánya. A nyitányban a zeneszerző bemutatja műve legfontosabb zenei gondolatait, dallamait. Nem túlzás, ha az első Pünkösdöt az Egyház nyitányának tartjuk. Nincs opera nyitány nélkül, nincs Egyház Pünkösd nélkül! És ez a Pünkösd nem csak egyszer volt. Újra és újra visszatért az egyház történelmében, mint ahogy az opera nyitányának dallamai is újra visszatérnek a későbbi felvonásokban.

Az első keresztények, az a háromezer ember, akiknek megtéréséről beszámol az Apostolok Cselekedetei (2,41-46), úgy jelenik meg, mint

- apostoli közösség, amely szorgalmasan hallgatja az apostolok tanítását;

- testvéri közösség, amelynek táplálója a gyakori összegyülekezés és sokféle kapcsolat;

- eucharisztikus közösség, amely szentmisével ünnepli az Úr emlékezetét, „míg vissza nem tér”;

- imaközösség, amely először a jeruzsálemi templomban gyűlt össze, később egymás között.

A Pünkösd itt van ma is, mert a Szentlélek ott működik, ahol ma is hallgatják az apostoli tanítást, és meg is tartják azt! A Szentlélek működik, mert ma is vannak testvéri közösségek, ahol a tagok támogatják és segítik egymást, ahol számon tartják egymást. A Szentlélek ott működik, ahol imaközösségek jönnek létre, ahol ápolják az eucharisztikus közösséget, pl. a szentségimádások gyakorlatával.

Megjegyzem, hogy a járvány miatti online-szentmisék természetesen nem tudják pótolni az előbb felsorolt vonásokat, mert a képernyő csak virtuális közösséget létesít, de nem valóságosat.

 

3./ A Szentlélek működését ma egyre világosabban lehet látni, hiszen korunk általános légkörére a széthúzás jellemző; ezzel szemben viszont észlelhető egy szűk keresztény réteg egyre erősebb összetartása. Az egyháznak a mai világban egyre kisebb közéleti funkciója van, ami nem baj! Jézus nem azzal küldte tanítványait, hogy töltsenek be jelentős közéleti funkciót. Jézus azzal küldte tanítványait, hogy hirdessék tanítását minden népnek. Ezt teszi ma is minden hívő, amikor eljön a vasárnapi szentmisére, imádkozik, igehirdetést hallgat, testvéri közösséget épít – egyszóval a Szentlélek erejével megújítja a föld színét.

 

 

AttachmentSize
Homilia, 2020-05-31.odt32.03 KB