Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Nagyböjt 4. vasárnapja „A” 2020. március 22.

1./ „Ki vétkezett, hogy vakon született?” (Jn 9,2)

A tanítványoknak a vakon született emberrel kapcsolatos kérdése mögött egy igen régi szemlélet húzódott meg, mely szerint minden betegség és csapás mögött Isten büntetését kell látni. A tanítványok itt a szülők bűnére gondolnak, mivel a fiúk már vakon született. Jézus ellene mond ennek a szűk látókörű gondolkodásmódnak. Senki sem vétkezett, hanem „Isten tetteinek kell rajta nyilván-valóvá válniuk.” (Jn 9,3) Isten tette ebben az esetben a vakon született csodás meggyógyítása volt.

A tanítványok által feltett kérdést ma egy kissé más vonatkozásban, de ugyancsak fel lehet tenni bizonyos esetekben. Például fel lehet tenni ezt a kérdést a következő esetekben:

- Ki vétkezett abban, hogy annyi falfirka és illegális szemétlerakó csúfítja el településeinket? Mert vétkes az, aki nem neveli rá az ifjúságot és a felnőtteket a köztulajdon és a magántulajdon megbecsülésére. Vétkes az, aki elhallgatja, hogy a károkozás igenis bűn.

- Ki vétkezett abban, hogy mára már több generáció teljesen eltávolodott a vallástól, és a lelki értékek iránt vakká vált? A dolgok leegyszerűsítése lenne csak a szülőkre mutogatni. Ne feledjük, hogy voltak olyanok a kommunista diktatúra alatt, akiknek az volt a feladatuk, hogy megfélemlítsék a szülőket, nehogy a gyermeküket vallásosan neveljék. Furcsa módon őket nem szokták ügynököknek nevezni, pedig nyilvánvalóan a gonosz birodalmának ügynökei voltak. Abba ne menjünk bele, hogy kit és hogyan zsaroltak, félemlítettek meg a beszervezők.

- Ki vétkezett abban, hogy az ún. kettős nevelés veszélyére hivatkozva elhitették a szülőkkel, mennyire káros a gyerekre, ha az iskolai „felvilágosult” (vagyis ateista) nevelés mellett a családban vallásosan nevelik. A kettős nevelés hamis ideológiájára mondok egy példát. Egy kárpátaljai, magyarok lakta faluban történt, hogy a kommunista időkben egyik vasárnap programot szerveztek az iskolába. Az igazgató kiállt a templom elé, hogy az esetleg oda tartó gyerekeket eltérítse a templomtól. Amikor az egyik fiút figyelmeztette, hogy most az iskolába kell menni, a gyerek édesanyja talpraesetten így válaszolt: igazgató úr, amikor a gyerek hétköznap iskolába megy, akkor ön mondja meg, hogy mit kell csinálnia; de most vasárnap van, nem tanítási nap, és ilyenkor én mondom meg, hogy a gyerek mit csináljon. Az azóta felnőtté vált fiú becsületes munkás és az egyházközség oszlopos tagja lett. A fiúnak semmilyen kárt nem okozott az ún. „kettős nevelés”, mert ilyen nincs is. Van keresztény nevelés és van ateista nevelés. A „kettős nevelés” valójában az ateista nevelés egyik mutációja – változata. (NB! Nem csak egy vírusnak van mutációja, de az ateizmusnak is!)

- Ki vétkezett abban, hogy az ateista ideológiának újabb mutációjaként megjelent a gender-ideológia, mely a biológiai nemet egy ún. „társadalmi nem” fogalmával helyettesíti s ezzel zavart kelt a nemi identitásban. Az embernek három fő identitása – meghatározottsága - van: a nemzeti, a vallási és a nemi identitás. Ki vétkezett abban, hogy mára mindhárom identitást lerombolják?

Ki vétkezett…? Sokat lehetne arról beszélni, hogy ki felelős a fennálló állapotokért? A meddő vita helyett figyeljünk Jézusra, akinek válasza korunkban is egyértelmű. Ne azon vitatkozzunk, hogy ki a hibás, vagy felelős, hanem – ahogy Jézus mondja - „most nyilvánvalóvá kell válniuk Isten terveinek.” Jézus, aki visszaadta a vaknak szeme világát – elég erős ahhoz, hogy visszaadja a lelki látást a lelki világát vesztett emberiségnek!

2./ Jézus segít, még mielőtt hinnének benne

Jézus általában ott és azzal tett csodát, akinél előzőleg hitet tapasztalt. A most hallott csodaelbeszélésben azonban pont az ellenkezője történik. Más vakok kiáltoznak utána, hogy gyógyítsa meg őket. Másoktól előbb hitet vár, és csak utána gyógyít. Itt a vakon születettnél azonban sem maga a vak, sem rokonsága, de még a tanítványok sem kérték Jézus gyógyítását. A vakon született teljesen magára volt hagyva, még szülei sem vitték Jézushoz. Senki sem törődött vele – akárcsak korunk fiatalságával, akiket senki sem visz Jézushoz.

A vakon születettnek egyetlen reménye maradt: hogy Jézus észreveszi és segít rajta, még mielőtt hinne benne. A mi vallásilag közömbös világunk is csak egy valamiben reménykedhet: hogy Jézus megtalálja a módját, hogyan közeledjen a lelki vakokhoz, hogyan nyissa fel szemüket az Isten világára, a hittel való látásra.

Istentől elrugaszkodott világunk nagyon beteg. Ezt azonban a mi Urunk is tudja. Forduljunk hozzá bizalommal, mert Ő nem feledkezik meg rólunk. „Jézusom, bízom benned!”

 

 

AttachmentSize
Homilia, 2020-03-22.odt33.05 KB