Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

A Munkácsy-kiállítás elé (2010. november végétől 2011. április 30-ig)

Adalékok Munkácsy Mihály (1844-1900) Golgota c. festményéhez
Munkácsy vallásos tárgyú festményei – a nagy triász – ebben a sorrendben keletkeztek:

Krisztus Pilátus előtt, 1881
Golgota, 1884
Ecce homo, 1896

A három festményt 2010. novemberétől együtt tekinthetjük meg a Magyar Nemzeti Galériában.

Munkácsy 1866-tól kezdve gyakorlatilag folyamatosan külföldön élt, leginkább Párizsban, miután 1874-ben (30 évesen) feleségül vette egy francia báró özvegyét. Miután vallásos tárgyú festményről van szó, érdekes lehet a kor vallástörténeti hátterének ismerete.

 

 

Történelmi háttér

1870. szept. 2., a sedani vereség megpecsételi III. Napoleon sorsát valamint a porosz-francia háború sorsát is. De kihatással van az Itália középső részén fennálló Pápai államra is. Az olasz egységtörekvés új lendületet kap a pápai államot védelmező franciák vereségétől, s az olasz csapatok 1870. szept. 20-án elfoglalják Rómát. Ezzel megszűnik a Pápai állam, illetve most már csak a kicsiny Vatikán területére korlátozódik. A katolikus világ nagy része ezt jogsértésnek tartotta.

Róma katonai ostroma előtt azonban az egyház tanítását is támadták. Sok hívőnek megingott a hite. A Szentszék ezért már 1869-ben összehívta az I. vatikáni zsinatot, hogy a tévtanitásokkal szemben leszögezze az egyház helyes tanítását. Az I. vatikáni zsinat – mely még Róma elfoglalása előtt, 1870. áprilisában befejezte munkáját – megfogalmazta a pápai tévedhetetlenség dogmáját (azaz a pápa hit és erkölcs tárgyában kiadott tanításai tévedhetetlenek.) A zsinat tanítása még csak olaj volt a tűzre, tovább erősítette az egyház elleni támadásokat. Olaszországban eltörölték a kötelező hitoktatást, Poroszországban és Franciaországban betiltották a jezsuita rendet, más szerzetesrendet is feloszlattak. Az európai liberális közvélemény vallásellenessége persze a hívő katolikusokat is felrázta.
A hívő franciák pl az porosz-francia háború elvesztését isteni büntetésnek tartották, s országos kezdeményezéssel – engesztelésül – felépítették a Montmartre-on a Sancré-Coeur templomot (Jézus Szíve mozgalom fellendülése). Erre föl a liberális párizsi plgármester – Georges Clemenceau aki az I. világháború idején francia köztársasági elnök volt és részese volt a magyarokat sújtó trianoni békediktátumnak, Magyarország megcsonkításának – a templomhoz vezető utcát az 1766-ben a katolikus türelmetlenség áldozatául esett Chevalier de La Barre-ról nevezte el. Európára a békétlenség
volt jellemző.
Hogyan élhette meg ezt a kort egy olyan melankólikus alkatú ember, mint Munkácsy Mihály?

Még egy érdekes adalék: IX. Pius pápa (1846-1878) újratemetése sem múlt el botrány nélkül. (Az egyik leghosszabb ideig uralkodó pápát – 31 év és 7 hónap – II. János Pál pápa avatta boldoggá.) 1881-ben a pápa koporsóját a Szent Péter bazilikából a Szent Lőrinc templomba vivő papokat egyházellenesen felizgatott csőcselék kövekkel megdobálta. - Ilyen légkörben született a Golgota.

 

 

A kép leírása

A lajtorját tartó durva hóhérlegény létrájával mintegy két részre osztja a képet. Jókra és gonoszokra. Jók: Jézus és a kereszt alatt állók. Rosszak: a szép keleti ruhába öltözött farizeusok, és az általuk felizgatott csőcselék. Az állatias hóhérlegény és a manipulált tömeg fölé emelkedik Jézus. Ez erkölcsi fölényt is jelent. A szeretet és igazságosság a gyűlölet, a közöny és az ostobaság fölé nő. Munkácsy az állatias emberi természetet törekedett ábrázolni, szembeállítva ezzel Krisztus és övéi egyszerű szépségét.

 

 

Kedves Fiatalok!

Ha megnézitek Munkácsy Golgota c. festményét a Magyar Nemzeti Galériában, elmélkedjetek a következő témán:

Az ébredő lelkiismeret ábrázolása Munkácsy Golgota c. festményén

– a római centúrió,
– a mellét verő zsidó, és a
– lovon ülő alak tekintetében.

Örülnék, ha minél többen reagálnátok erre egy rövid – max. 1 oldalas – dolgozatban. Beadási határidő: a kiállítás bezárásának ideje (2011. április 30.)
A legjobb írásokból jó lenne egy összeállítást nyújtani a Szegletkőbe.

2010. november 21.

Felemelő élményt kívánva a múzeumlátogatáshoz:


                                                                                  Gábor atya