Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Minden forrásom belőled fakad, 9. - 2020.02.17.

1./ „Tartsátok nagy örömnek, ha különféle megpróbáltatások érnek benneteket.” - olvastuk a mai nap szentleckéjében (Jak 1,1-11). A héten pusztított Európában a Ciara névre keresztelt ciklon; több emberéletet és hatalmas anyagi pusztítást okozva. Viharok nem csak a természetben vannak, de az emberi életben is: hitkétely, valamint az egészséggel, munkával és családi élettel összefüggő viharok is előfordulnak. Hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy a mepróbáltatásoknak csak káros hatásai vannak. A természetben történő viharkárokra ez valóban igaz. Ám a megpróbáltatásoknak a hit szempontjából jótékony hatása is lehet, amennyiben a próbák megerősítik hitünket.

Amint a szabadföldi növények termését külső hatások, a nap és eső érleli, úgy a hit érlelésében fontos szerepe van a próbatételeknek. A vallásos neveltetés, világi és egyházi emberek magatartása, hitbeli ismeretek és érzések a hit támaszainak szerepét töltik be életünkben; de a hit érlelésében a megpróbáltatásoknak jut döntő szerep. Ilyen próbatétel minden morális jellegű probléma: ha például beleesel valamilyen bűnbe, ha házasságod szétesik, ha gyermeked élettársi viszonyt létesít házasságkötés helyett, stb. Amikor megtapasztalod saját tehetetlenségedet, akkor az alkalom arra, hogy felkeltse benned az Isten utáni vágyat, az Isten segítségébe vetett bizalmat. Az élet viharai, a próbatételek képesek teljesen kiüresíteni, de ez a belső kiüresedés alkalmat ad arra, hogy a megoldást egyedül Istentől várd, és Vele töltekezz.

Ezért mondja Szent Jakab apostol a mai szentleckében, hogy „tartsátok nagy örömnek, ha különféle megpróbáltatások érnek benneteket” (Jak 1,2).

Isten a lelki tökéletesedés eszközeként engedi meg a földi szenvedést választottainak. E küzdelemben acélosodik meg a hit és alakul ki az állhatatosság erénye. A keresztény jellem, s tökéletesség útja csak ez. Elméletileg belátjuk, hogy más út nem lehet, de amikor saját keresztünk nehezedik ránk, akkor nehéz az állásfoglalás. Szent Jakab apostol bölcsességnek mondja annak megértését, hogy Isten ilyen úton vezet minket. Aki nem rendelkezik ezzel a bölcsességgel, az kérje Istentől, imádkozzon érte.” (Gál Ferenc: Exegezis az Újszövetséghez, apostoli iratok - 339)

Hittel kérje, egy csöppet sem kételkedve - mondja az Apostol – mert aki kételkedik, hasonlít a tenger hullámaihoz, amelyeket felkorbácsol és ide-oda vet a szél.” (Jak 1,6-7) A viharos tenger, vagy a viharos Balaton (a héten láthattuk a Ciara ciklon által felkorbácsolt víz tükrét) a kishitű és állhatatlan ember szimbóluma. „A kishitű nem tud bizalommal imádkozni, mert a remény és a félelem, az óhaj és kétkedés mindig váltják egymást. Nem csoda, ha nem talál meghallgatást.” (uo)

2./ Kis Szent Teréz a bizalom és a teljes Istennek adottság példaképe. Erről szólt XV. Benedek pápa 1921. augusztus 14-én, amikor dekrétumában elismerte Teréz hősies erényeit.

Hogyan viselkedett a gyermek Teréz hivatásának legkomolyabb pillanataiban. Édesapja belenyugodott, hogy legkisebb gyermeke is apáca lesz, sőt bizonyos nemes büszkeség töltötte el amiatt, hogy összes gyermekét a szerzeteséletben Istennek szentelheti. Azonban másként gondolkodott Teréz nagybátyja, a lisieux-i megyéspüspök és a kármelita kolostor főnöknője: egyikük sem akart beleegyezni abba, hogy Teréz már 15 évesen apáca lehessen. Teréz azonban egy zokszót sem ejtett, pedig igencsak vágyódott a kármelbe. De panaszait mindenki előtt elrejtette és csak egyedül a jó Isten elé tárta azokat. Sőt, azon félelmében, hogy talán az ellenkezés az Istentől ered, nem mert ellentmondani rokonainak és föllebvalóinak, akik hallgatását a belenyugvás jelének tekintették; pedig az nem volt más, mint bizalmas önátadás Istennek.

Teréz viselkedése akkor sem változott, mikor egyenesen XIII. Leó pápához fordult. Olaszországi utazása sem hozott eredményt a korengedményes belépéshez. Ezek a megpróbáltatások sem tudták megrendíteni elhatározását: rábízta magát Isten akaratára. Éppen ez volt az erények hősies foka, hogy az állhatatosság és a kitartás a cselekvésben nem hiányzik. Minél több nehézségre akadt az emberek részéről, annál buzgóbban gyakorolta az Isten iránt való bizalom- és önátadásban, és haladt egyre magasabbra a keresztény tökéletességben.

Isten nem kímélte meg Terézt a magpróbáltatásoktól, de azokat alkalmul használta fel arra, hogy mindjobban elszakítsa szívének minden hajlamát a teremtményektől és hogy annál bensőbben egyesüljön lelkének vőlegényével: Jézus Krisztussal. Bízott abban, hogy a jó Isten annak idején mindent kárpótol azoknak, akik őbenne bíznak. Bizalma el is nyerte jutalmát. Nagy szent lett belőle.

 

AttachmentSize
Homilia, 2020-02-17.odt35.06 KB