Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Minden forrásom belőled fakad, 7. - 2020.02.03.

1./ A holokauszt nemzetközi emléknapja (jan. 27.) után két nappal a Magyar Püspöki Konferencia közleményt adott ki, melyben a keresztény emberek elleni rasszista megnyilvánulás ellen emelte fel hangját. Úgy tűnik, a rasszizmus gonosz szelleme újból felbukkant – miként a vissza-visszatérő influenza vírus – és újra fertőz. Budapest VII. kerületének polgármestere ugyanis rémisztő képződménynek” nevezte a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakat és nőket. Püspökeink elfogadhatatlannak tartják ezt „a tragikus emlékeket idéző hozzáállást”, mert „hitünk, kultúránk, történelmünk arra tanít bennünket, hogy tiszteljük egymást és a másik emberi méltóságát, még akkor is, ha véleményünk nem mindenben egyezik.”

A közleményben tett utalás a tragikus emlékezetű holokausztra vonatkozik. A rasszizmust már a II. vatikáni zsinat is elutasította: „Krisztus szellemétől idegennek tekinti és kárhoztatja az egyház az emberek bármiféle megkülönböztetését vagy bántalmazását faj, szín, társadalmi helyzet vagy vallás miatt.” (Nostra aetate, 5)

2./ „Rasszizmusnak nevezzük azt a felfogást, amely szerint az a faj, amelyhez az adott ember tartozik, vagy pontosabban amelyhez tartozónak vallja magát, magasabb rendű, mint a többi faj, például intelligensebb, erkölcsösebb stb.

Az embert alapvetően jellemzi, hogy a csoporton belüliekkel szimpatizál, a csoporton kívüliekkel szemben viszont legalábbis közömbös. A csoporton belüli szimpátia alapján nagyon erős szolidaritási kapcsolatok is kialakulhatnak, amelyek nagy segítséget nyújtanak a csoporttagoknak.”

(Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó 2002, 337.)

Andorka Rudolf Széchenyi-díjas szociológus (1931-1997) a rasszizmus – s a vele összefüggésben lévő – előítéletek és diszkrimináció kialakulásának egyik okát a hatalmi és anyagi érdekek szolgálatában látja. „Azok hirdetnek negatív előítéleteket és azok követelnek vagy alkalmaznak diszkriminációt kisebbségek ellen, akik hatalmukat akarják növelni vagy gazdasági helyzetüket akarják javítani a kisebbség elnyomása révén… Az előítéletek, a sztereotípiák és a diszkriminációs viselkedés mélyen be vannak ágyazva a társadalom kultúrájában, és a szocializáció útján sajátítja el őket az egyén. Az előítéletek és sztereotípiák, a diszkriminációs viselkedés tehát nem természettől adottak, velünk születettek, hanem tanuljuk őket, továbbá a társadalom kultúrájától függ, kikkel szemben vannak előítéleteink, és kikkel szemben alkalmazunk diszkriminációt.” (im. 340-341)

Andorka professzor megállapításából levonható az a következtetés, hogy már gyermekkortól fogva nagy szükség van olyan oktatásra és nevelésre, mely megbecsüli az emberi méltóságot. Az Egyház ezért tartja fontosnak a hit- és erkölcstan oktatását, s ennek szellemében való nevelést.

3./ Az emberi méltóság alapja – keresztény megközelítés szerint –, hogy minden ember léte első pillanatától kezdve, már az anyaméhben sérthetetlen méltósággal rendelkezik, mert Isten őt öröktől fogva akarta, szerette, megteremtette, és megváltásra és örök boldogságra rendelte (KEK 1699-1715).

Korunk legfőbb baja, hogy Istent kiszorítja és teljességgel mellőzi. Az istentagadásnak következményei vannak, mint például a rasszizmus, az agresszív nacionalizmus vagy az újabb öltözetben fellépő agresszív globalizmus. XVI. Benedek pápa 2005. augusztus 15-én mondta: „Az ember nem lesz nagyobb ott, ahol Isten eltűnik. Éppen ellenkezőleg: elveszíti isteni méltóságát, elveszíti az isteni ragyogást tekintetében. Végül már csak a vak evolúció termékének mutatkozik, és mint ilyent, lehet használni és lehet meggyalázni. Korunk tapasztalata éppen ezt erősíti meg.”

4./ Tanultunk-e a történelemből? Az ENSZ határozatának jóvoltából immár 15 éve emlékezünk a holokauszt rémisztő korszakára, de lám, a rasszizmus gonosz szelleme újból kiszabadult a palackból. „Rémisztő képződménynek” nevezni az emberek bármely csoportját – egykor a zsidókat, most a keresztényeket – ez nem más, mint rémisztő rasszizmus. Megmagyarázhatatlan. Régi igazság, hogy ha nem tanulunk a történelemből, akkor a történelem megismétli önmagát.

Mit kell tennünk a rémisztő rasszizmus ellen, nekünk keresztényeknek? Szent Pál apostol már megírta: „… kifogástalanok és tiszták legyetek, Istennek ártatlan gyermekei a gonosz és romlott nemzedékben, amelyben úgy kell ragyognotok, mint a csillagoknak a mindenségben.” (Fil 2,15)

Ahol nagy a sötétség, ott felértékelődik a fény. A kereszténységnek ezért van jövője!

 

AttachmentSize
Vesperás, 2020-02-03.odt35.37 KB