Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Minden forrásom belőled fakad, 23. - 2020.05.25.

1./ Mi a lelkiismeret?

A lelkiismeret egy belső hang, mely „megvilágosít minden embert” (vö. Jn 1,9). Mindegy, hogy valaki hitetlen környezetben született, vagy a kinyilatkoztatott vallások (keresztény és zsidó) egyikében, akár valamilyen szekta fogságában él; mindegy, hogy hallott-e a Megváltóról vagy sem, elfogadja-e az Istentől kapott parancsokat vagy sem – egy hang mindig megszólal benne, dicsérve vagy helytelenítve az ember gondolatait és cselekedeteit. Nem tudja elhallgattatni, legfeljebb elfojthatja egy időre, de az a belső hang akkor is megmarad. Az embernek nincs hatalma felette.

Ez a hang a lelkiismeret. A lelkiismeret már puszta létével is egy rajtunk kívülálló lényre utal, aki a lelkiismeretet a mi akaratunktól függetlenül belénk teremtette – s ez nem más, mint az Isten.

 

Amint az emberek között voltak felfedezők, akiket az ismeretlen valóság a kutatásra serkentett, és voltak, akiket az ismeretlen valóság közömbösen hagyott; úgy vannak akiket a lelkiismeret valósága annak teremtőjének kutatására serkent – őket mondjuk istenkeresőknek. És vannak közömbösek, akik nem kutatnak a lelkiismeret hangjának teremtője után, akik nem is törődnek ezzel a titokzatos belső hanggal – őket mondjuk lelkiismeretlen embereknek. (vö. Newman breviárium, 63-68 – A lelkiismeret jelentősége)

 

2./ Kit tartunk lelkiismeretes embernek?

Azt mondjuk lelkiismeretes embernek, aki minden körülmények között lelkiismerete szerint cselekszik. Ilyen volt például Morus Szent Tamás (1478-1535), a lelkiismeret szentje.

Thomas More – Morus Tamás – jómódú jogászcsaládból származott. Tehetségével a legmagasabb hivatal betöltéséig jutott: Anglia kancellárja és VIII. Henrik király barátja lett. Luther Márton tanításával szemben mindketten felléptek, tanúságot téve katolikus hitükről. A pápa ezért a királyt a „hit védelmezője” (Defensor Fidei) címmel tüntette ki. VIII. Henrik hithűsége azonban csak addig tartott, amíg bele nem szeretett felesége udvarhölgyébe, Boleyn Annába. Szerette volna házasságát érvényteleníteni, hogy feleségül vehesse Annát, ám a pápa nem érvénytelenítette Aragóniai Katalinnal kötött házasságát. A király ezek után kimondta, hogy ezentúl ő az angol egyház feje – elszakadt a pápa által vezetett katolikus egyháztól, létrehozva az anglikán egyházat. Mindazokat, akik hűségesek maradtak a pápához és nem voltak hajlandóak elismerni a királyt az angol egyház fejének, börtönbe vetette és kivégeztette. Mivel Morus Tamás is megtagadta az eskütételt, 1535-ben lefejezték. Egyébként VIII. Henriknek összesen hat felesége volt, akik közül kettőt – egyikük éppen Boleyn Anna volt – a király lefejeztetett, másik kettő gyermekágyi lázban halt meg. Csak a hatodik feleség élte túl a gátlástalan uralkodót.

Morus Tamásnak döntenie kellett az igazság, és a túlhatalmával visszaélő király kérése között. Ha enged a királynak, akkor megmenti életét, sőt magas méltóságát is. A másik lehetőség a hithűségért járó vértanúság volt. Morus Szent Tamás a lelkiismerete szerint döntött és vértanúhalált halt.

 

3./ A lelkiismeretes embernek ma is döntenie kell az isteni igazság tanítása és a közvélemény álláspontja között. Számos példa közül csak néhányat említek:

 

- a házastársak válását Jézus tanítása tiltja, a közvélemény viszont megengedhetőnek tartja;

- az emberi életet fogantatásától a természetes halálig az isteni törvény védi, a közvélemény viszont megengedhetőnek tartja az abortuszt és az eutanáziát;

- a házastársi hűséget a kereszténység alapkövetelménynek tartja, a közvélemény ezzel szemben elnéző a hűtlenséggel kapcsolatban és megengedhetőnek tartja a partnercserét;

- a kereszténység bűnnek tartja a homoszexualitást, a harcosan liberális közvélemény viszont emiatt diszkriminációval – hátrányos megkülönböztetéssel – vádol bennünket.

- bizonyos orvosbiológiai eljárások megítélésében is eltérés van (pl. lombikbébi).

 

Azt a keresztényt, aki lelkiismeretére hallgatva szembehelyezkedik a mai hitetlen közvéleménnyel,

nem fogják börtönbe zárni és lefejezni – mint Morus Szent Tamást –, de a közvéleményt kiszolgáló médián keresztül lejáratják, gúnyolják, vagyis pszichés nyomás alá helyezik. A kommunista diktatúra alatt is ez volt a módszer: aki egyházi iskolában érettségizett, nem lehetett tanár, mert ideológiai alapon alkalmatlannak tartották gyermekek nevelésére. XVI. Benedek pápa szerint ma a relativizmus diktatúrájában élünk. Amint a kommunizmus ideológiai alapú diktatúra volt, a mai globális világ is ideológiai alapú diktatúrát gyakorol; megtöri a lelkiismeret uralmát az emberben, és helyette a maga ideológiáját erőlteti az emberekre. A hűséges keresztény továbbra is a jó lelkiismeretére hallgat – még akkor is, ha ez hősiességet követel. A szentek egyben hősök is voltak!

 

4./ A lelkiismeret nevelése minden kereszténynek kötelessége!

Hogy milyen felnőtt lesz egy gyerekből, az nagy részben a környezetétől függ, ugyanis a környezet hat rá és alakítja gondolkodását, magatartását. A nevelésben felelős szerepe van a szülőknek, tanároknak, sőt barátoknak is. A keresztények lelkiismeretének kialakításában nagy segítség az Egyház és tanító hivatala – írja Szent II. János Pál pápa (Veritatis splendor enciklika).

 

A kommunista diktatúra összeomlása után hazánkban többféle szakmai szervezet jött létre, amelyek szintén hozzájárulnak a lelkiismeret formálásához. Ezek közé tartozik a Magyar Katolikus Jogászok Társulása, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Magyar Orvosok Szent Lukács Egyesülete, a Szent István Akadémia, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, Magyar Katolikus Családegyesület, legújabban pedig a keresztény vállalkozók ÉrMe Hálózata. Ezek az egyesületek a saját szakmai területükön felmerülő lelkiismereti kérdések/problémák megoldásában nyújtanak segítséget, mutatnak utat a maguk tagjainak.

 

A keresztény lelkiismeret kialakításában, formálásában azonban természetfeletti segítségre is szükségünk van. Szent Newman bíboros szerint nem tudjuk magunkat megváltoztatni, csak az Isten tud megváltoztatni. Csak az Isten adhatja meg nekünk a változást jelentő vágyakat, érzelmeket, elveket, nézeteket, hajlamokat… Mi az tehát, amire nekünk, akik elismerjük a vallást, szükségünk van? A készségre a megváltozáshoz; és eltűrni, hogy a Mindenható Isten megváltoztasson minket. (Newman breviárium, 379 – A lelkiismeret bizonysága)

 

5./ A keresztények, mint a társadalom lelkiismerete

Mindszenty József bíboros, hercegprímás 45 évvel ezelőtt halt meg (1975. május 6.). A sok viszontagságot átélt főpásztor csehimindszenti szülőházában évekkel ezelőtt a Terror Háza Múzeum kiállítást nyitott „A magyarok lelkiismerete – Mindszenty József (1892-1975)” címen. A nehéz időkben nem csak egy-egy kiemelkedő személy töltheti be a társadalom lelkiismeretének szerepét, de a névtelen katolikusok is. Erre vonatkozóan már a III. században keletkezett ókeresztény írás, a Diognétoszhoz írt levél is utal:

 

Egész egyszerűen: ami a testben a lélek, azok a keresztények a világban. A lélek áthatja a test minden tagját, ugyanúgy jelen vannak a keresztények a világ városaiban. A lélek is a testben lakik, de nem a testből való; a keresztények is a világban vannak, de nem e világból valók. Láthatatlan a lélek, melyet a látható test börtönöz be; a keresztényeket is úgy lehet megismerni, mint akik a világban vannak, de vallásuk láthatatlan marad. A test gyűlöli a lelket és küzd ellene, noha a lélek nem követ el ellene semmi igazságtalanságot, csak akadályozza a gyönyörök élvezetében; a világ is gyűlöli a keresztényeket, akik semmilyen igazságtalanságot nem követnek el, csak ellenállnak gyönyöreinek. A lélek szereti a testet, mely őt gyűlöli és a test tagjait is; a keresztények is szeretik azokat, akik gyűlölik őket. A lélek ugyan a testbe van zárva, de a lélek tartja össze a testet; így vannak a keresztények is, a világba vannak zárva, mint börtönbe, de mégis ők tartják össze a világot. Halhatatlan a lélek, mely halandó hajlékban lakik; a keresztények is mulandó dolgok közepette zarándokolnak, a mennyben várják a romolhatatlanságot. Ha étel és ital dolgában mostohán bánnak vele, a lélek jobbá válik; a keresztények is sokasodnak, noha naponta üldözik őket. Isten rendelte őket erre a helyre, nem lenne illendő elhagyniuk azt.” (im, VI.)

 

 

AttachmentSize
Vesperás, 2020-05-25.odt33.29 KB