Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Minden forrásom belőled fakad, 22. - 2020.05.18. - A téves lelkiismeretről.

1./ Ein Leben címmel monumentális biográfia jelent meg XVI. Benedek pápáról május 4-én. Peter Seewald életrajzíró az emeritus pápa gondolatát idézi, mely szerint korunkban új keresztényellenes hitvallás van kialakulóban. „Látszólag humanista ideológiák diktatúrájának” lehetünk tanúi, főként erkölcsi kérdésekben. Olyan vélekedések válnak uralkodóvá, amelyek összeegyeztethetetlenek a kereszténységgel, aki pedig más véleményen van a szóban forgó problémákkal (pl. az abortusszal vagy az azonos nemű párok „házasságával”) kapcsolatban, az kirekesztés áldozatává válik, „társadalmi exkommunikáció” (kiközösítés) sújtja”.

Joseph Ratzinger A közép újrafelfedezése c. művében a lelkiismeret erkölcsi kérdéséről írva megjegyzi, hogy a XVIII-XIX. században Johann Gottlieb Fichte német filozófus tétele szerint a lelkiismeret tévedhetetlen, vagyis a lelkiismeret a legfelsőbb norma. Ez a tanítás azt is jelenti, hogy erkölcsi ügyekben nem a tekintély, például az egyházi tanítóhivatal az iránymutató, hanem minden esetben az egyéni lelkiismeret. Vitathatatlan, hogy az embernek követnie kell a lelkiismeret világos szavát, legalábbis nem cselekedhet ellene. Csakhogy valakinek lehet téves lelkiismerete, s ha azt követi, akkor az igazság ellen vét. (im. 300 kk)

2./ Két példa a téves lelkiismeretre.

a./ A 90-es években Kuncze Gábor belügyminiszter új fogalmat használt az országgyűlésben: „megélhetési bűnözés.” Bizonyos lakossági rétegben előfordult (ma is előfordul), hogy napi szükségleteiket úgy elégítik ki, hogy terményeket lopnak mások termőföldjéről, kertjéből – s ezt nem tartják bűnnek. Egy jogállamban a lopás nem maradhat büntetlen, az állam nem mondhatja, hogy a rászoruló tolvaj csak a lelkiismerete szerint cselekedett. Tehát a szubjektív lelkiismeret fölött létezik egy objektív tekintély, a törvény tekintélye. A kriminológia nem is ismeri a „megélhetési bűnözés” fogalmát, amely valójában a szubjektivitás védőöltözete, amiben az ember elrejtőzhet és elbújhat az igazság elől. Az akkori kormányzat szemet hunyt bizonyos érték alatti lopások felett, mondván: megélhetési bűnözők tették. Mi ennek a következménye? Csökken az állami igazságszolgáltatás iránti bizalom. De megtörtént, hogy egy gazda elektromos áramot vezetett a kerítésébe, s egy megélhetési bűnözőt halálos áramütés ért.

b./ Világszerte több országban vannak olyanok, akik lelkiismereti okokra hivatkozva nem engedik gyermeküket beoltatni pl. a kanyaró ellen. Hazákban ez kötelező védőoltás. Amikor 2004-ben beléptünk az Európai Unióba, támadtak is bennünket a kötelező jelleg miatt, mivel az csorbítja a szabadságot. Amikor azonban több országban ismét felütötte fejét a kanyaró, akkor a WHO tanácsot kért tőlünk, hogyan lehetne bevezetni a védőoltást úgy, hogy a „kötelező” jelleg ne sértse a lelkiismereti okra hivatkozókat. Itt is kitűnik, hogy a lelkiismeret lehet téves, valójában egy kibúvásról van szó. A megoldás: a lelkiismeret nevelése. Nevelés nélkül csak téves lelkiismeret lesz.

3./ Mi táplálja a téves lelkiismeret kialakulását?

a./ Az önimádó társadalom, amelyben az öntelt emberek meg vannak győződve a maguk igazáról, kiválóságáról. Erről az embertípusról szól Jézus a farizeus és a vámos példabeszédében (Lk 18, 9-14). A farizeus nem tudja már, hogy bűnös, teljesen tiszta a lelkiismerete. A farizeus lelkiismerete nem vádol, hanem igazol, dicsér. Ám a magyar közmondásnak van igaza: „az öndicséret büdös”.

b./ A társadalmi konformizmus, amely a társadalmilag elfogadott magatartást, életvitelt, az „átlagot” tartja követendő mértéknek: ha ennek megfelelek, akkor én erkölcsös ember vagyok. Jó példa erre a házasságkötés előtti élettársi viszony majdhogynem általánossá válása még a katolikus fiatalok között is. Egy fiatal jegyespártól azt kérte számon a saját katolikus lelkiségi közössége, hogyan mernek úgy házasságra lépni, hogy előtte nem éltek együtt egy ideig. Az ifjúsági közösség tagjai nem tudták – a téves lelkiismeret meggátolta annak felismerését –, hogy ők már nem katolikus lelkiségi közösség, hanem csak annak álarca. Ezt ki kell mondani! Ez az egyenes és őszinte igazság!

4./ A mai társadalom igazság-elvonásban szenved. Az igazság-elvonás a lélek betegsége. Elvonási tünete: a bűn már-nem-látása, a lelkiismeret elnémulása. Ide vezet a téves lelkiismeret kialakulása. A számos példa közül csak az abortuszt említem, melyet sokan nem tartanak bűnnek. Miért? „Ha az állam megengedi és nem bünteti, akkor az nem lehet bűn” – így gondolják. Nos, ezért használjuk a „strukturális bűn” fogalmát – ilyen pl. az élettársi viszony, az abortusz stb. - mert ezek beágyazódtak a társadalom szerkezetébe. - Ezért fontos a lelkiismeret nevelése. (folytatjuk)

 

 

AttachmentSize
Vesperás, 2020-05-18.odt36.37 KB