Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

MIATYÁNK (Mt 6,9-13) elmélkedések gyermekeknek és szülőknek 2020. húsvéti időre

Bevezető

 

- Mi a kedvenc versed?… színed? … állatod? … zeneszámod?...

Melyik a kedvenc imádságod? Melyiket mondod legszívesebben?…

Vajon Jézus melyik imádságot veszi legszívesebben?…

 

A Miatyánkot! Miért? Mert azt ő fogalmazta és tanította meg.

- A kisgyerek látja anyukáját főzni, apukáját barkácsolni, szerelni. Egy ideig nézi, majd megkéri: anyu, taníts meg engem is főzni; apu, taníts meg engem is arra, amit csinálsz!

 

Jézust egy alkalommal látták tanítványai imádkozni, és akkor megkérték: „Uram, taníts meg minket imádkozni!” (Lk 11,1) És Jézus ekkor megtanította nekik a Miatyánkot.

 

- Anyu és Apu örül, ha a kisgyerek úgy igyekszik „főzni” és szerelni, ahogy azt tőle látta?

Igen, örül, mint ahogy minden mester örül annak, ha tanítványa az ő tanácsait követi.

 

Jézus is örül, ha a Miatyánkot imádkozzuk. Lehetnek más kedves imáink, de a Miatyánk legyen a legkedvesebb – ezzel örömet szerzel Jézusnak.

 

- Helyes az is, ha valaki saját gondolataival szeret imádkozni?

 

Igen, de kérd a Szentlélek segítségét – akit Jézus segítségül küldött nekünk – hogy helyesen tudjál imádkozni. (Róm 8,26)

 

Megszólítás: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy

 

- Miért mondjuk többesszámban az imát: „Mi Atyánk!”; miért nem egyes szám első személyben: „Én Atyám!” Minek van nagyobb hatása: ha valaki egyedül kér valamit, vagy ha többen kérik ugyanazt? Pl. az iskolai osztályban számít az, ha közösségileg mindenki ugyanazt kéri a tanártól?

 

Természetesen sokat számít, ha többen kérik ugyanazt. Ezért a Miatyánk-ot is közösségileg mondjuk – még ha azt egyedül is mondod, akkor is a többi ember nevében kéred Istent. Jézus ezzel a megszólítással arra tanít, hogy ne a magad nevében kérd Istent: Én Atyám! - hanem egységben a többi emberrel: Mi Atyánk! A kérésünk így hatásosabb, mintha csak egyedül kérnéd Istent.

 

- Sokféle kiváltságos ember létezik. Kiváltságos sportoló, aki hazája válogatottja lehet. Kiváltságos tudós és művész az, aki valamilyen kitüntetésben részesül. Kiváltságot élvez a diplomata és az országgyűlési képviselő; mentelmi jogot élvez, azaz nem lehet csak úgy egyszerűen letartóztatni és bíróság elé állítani. A többgyermekes családok is kiváltságosak, például adókedvezményben részesülnek. Vannak olyan iskolai osztályok, ahová kiválogatják a tehetséges diákokat, így az ott tanuló diákok kiváltságosnak számítanak.

Te kiváltságos gyereknek tartod magad? … Miért?…

 

Kiváltságos vagy. Miért? Például azért, mert keresztény családban nőhetsz fel. Mondok egy példát.

József Attila: Tiszta szívvel c. versét így kezdi:

Nincsen apám, se anyám,

se istenem, se hazám… (kisbetűvel: isten!)

Valóban, apja elhagyta a családját, amikor a költő még gyerek volt. Szegedi egyetemistaként nyomorgott: „harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset” - írja. Elkeseredésében írt verse miatt távoznia kellett az egyetemről.

Aki családban nőhet fel – és pl. nem állami nevelőintézetben – az kiváltságosnak számít, mert van apja és anyja.

 

- Úgy gondolhatod, hogy a családon belül természetes az „apu” megszólítás, de Istennel kapcsolatban mégis túlzott bizalmaskodásnak tűnhet az „Abba” - „Apu” megszólítás.

 

Ezt jól érzed. Csakhogy a Miatyánk megszólításában ott áll az is, hogy „aki a mennyekben vagy”.

Jézus ezzel nem Isten helymeghatározását akarja megadni, hanem azt akarja érzékeltetni, hogy Isten lényege szerint különbözik minden teremtménytől. Isten egyrészt olyan közeli hozzád, mint a földi apukád, másrészt távoli is tőled, aki „a mennyekben van”. Földi apukád elérhető, a mennyei Atya azonban számunkra teljességgel nem elérhető.

 

Első kérés: Szenteltessék meg a te neved.

 

- Meg tudnád mondani, hogy miben áll Isten szentsége?

 

Ez nehéz kérdés. Mert egy földi szent – pl. Szent István király, Szent II. János Pál pápa vagy Lisieux-i Szent Teréz – életét megismerve fogalmad lesz arról, hogy milyen a szent ember. De Isten szentsége annyival több ennél, mint amennyivel a fény több az árnyéknál. Az árnyék nem létezik a fény nélkül. A földi ember szentsége nem létezik Isten szentsége nélkül. Az árnyék meg sem tudja közelíteni a fényt. Így van ez Isten szentségével is: teljes valóságában számunkra megismerhetetlen. De törekszünk arra, hogy minél többet megismerjünk Isten szentségéből. Ezért a Miatyánk első kérése, hogy szenteltessék meg bennünk Isten neve, azaz egyre többet ismerjünk meg szentségéből.

 

Második kérés: Jöjjön el a te országod.

 

- A földi országról – pl. Magyarországról – van ismeretünk, mert benne élünk. Milyennek képzeled el Isten országát? …

 

Szent Pál apostol ezt írja Isten országáról: „Az Isten országa nem eszem-iszom, hanem igazságosság, béke és öröm a Szentlélekben.” (Róm 14,17) Eszerint az Isten országa nem anyagi dolgok élvezetéből áll, hanem szellemi értékekből: az életszentségből, az Istennel fennálló kapcsolatból, mely a lelket örömmel tölti el.

A földi országokban sokszor a bűn uralkodik. Látjuk ezt, amikor gyilkosságokról, csalókról, házasságtörőkről, a kábítószer rabságában szenvedőkről hallunk. Szent Pál apostol fel is sorolja az ember bűnös cselekedeteit: „kicsapongás, tisztátalanság, fajtalanság, bálványimádás, babonaság, ellenségeskedés, viszálykodás, vetélkedés, harag, veszekedés, tobzódás és ezekhez hasonlók” (Gal 5, 19-21)

Isten országában – ellentétben a földi országokkal – nem a bűn uralkodik, hanem a szeretet. Szent Pál apostol felsorolja a Léleknek azokat a gyümölcseit, melyek Isten országában örömmel töltik el az üdvözült lelkeket: „szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” (Gal 5, 22-23)

A Miatyánkban azt kérjük, hogy ezeknek az erényeknek már itt a földön részesei lehessünk, azaz már itt megtapasztaljuk Isten országát, amely bennünk van.

 

Harmadik kérés: Legyen meg a te akaratod, miképpen a mennyben, úgy a földön is.

 

- Szeretnénk megvalósítani az előbb felsorolt erényeket, de a bűnök ebben sokszor megakadályoznak. Gyenge a mi erőnk a bűn okozójával, a sátánnal szemben. Szokták is mondani a rossz gyerekre: a kisördög bújt belé. A problémás gyereket elviszik pszichológushoz, hogy segítsen változtatni a viselkedésén. Szerinted az akarat nevelésében nincs más segítség, mint a pszichológus? ...

 

Amint mondtuk, olykor a rossz gyerekbe belebújik a kisördög. Ez nem is annyira vicces megállapítás, mint gondolnánk. Mert kitől ered a rosszra való kísértés? Végső soron az ördögtől. Ma sokan mesének tartják az ördög létét. Az igazság az, hogy a sátán – akit Szent János apostol a hazugság atyjának nevez (Jn 8,44) – elhiteti sokakkal azt, hogy ő nem is létezik. Ez a legfondorlatosabb hazugsága. De ha elhiszed, hogy nincs ördög, akkor nem is fogsz ellene védekezni.

Kicsit hasonló helyzet volt a koronavírus járvány megjelenésekor. Amíg csak Kínában fertőzött, Európában lebecsülték a veszélyt, mondván: Kína messze van. Elhitték, hogy ez ránk nem veszélyes, s ezért nem is védekeztek ellene időben. Amikor aztán itt is naponta százával haltak az emberek, akkor jött a pánik és félelem.

A sátán is elhiteti az emberekkel, hogy nem is létezik, tehát nem kell tőle félni. Ezzel elaltatja az emberek éberségét, és nem is védekeznek ellene. Következménye: a bűnök járványszerű terjedése.

Mitől remélhetünk segítséget a sátán és a bűn elleni küzdelemben? Jézus a Miatyánkban megtanítja: kérjük, hogy legyen meg Isten akarata, amint a mennyben, úgy a földön is. A pszichológus is tud segíteni a rossz gyerek magatartásának megváltozásában, de nem szabad lebecsülni Isten segítségét sem.

Persze nem elég a rossz gyerekért való imádság, arra is szükség van, hogy megismerje Isten akaratát. Mert aki nem ismer egy törvényt, vagy szabályt, az nem is fogja megtartani annak előírását. Szükséges, hogy megismerje pl. a tízparancsolatot. El tudod mondani? … Van bátorságod alkalomadtán figyelmeztetni társadat ennek szellemében a jóra? Elhiszed, hogy te is tudsz segítségére lenni másnak, nem csak a pszichológus?

 

Negyedik kérés: Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.

 

- A Miatyánk első három kérése után Jézus a magunk számára négy kérést fogalmaz meg. A legelső ezek között a mindennapi kenyér kérése. Ha három dolgot kellene kérned Istentől, mi lenne az a három, amit kérnél?…

 

Kérő imáinkban általában egészséget, sikert, nehézségeink megoldásához segítséget szoktunk kérni Istentől. A mindennapi kenyérre talán nem is gondolnánk, ha nem mondanánk el naponta a Miatyánkot. A kenyérre azért nem gondolunk, mert az ott van minden nap az asztalunkon. A kenyér a legfontosabb élelmiszerünk, mely a földi életet biztosítja számunkra. De a kenyérért nem csak imádkozni kell, hanem dolgozni is. Szent Pál apostol írja: „aki nem akar dolgozni, ne is egyék.” (2 Tessz 3,10) Általában úgy van, hogy amiért megdolgozunk, azt meg is becsüljük. A szorgalmas tanulással elért jó jegynek éppúgy örülsz, mint a felnőtt, aki jó munkájáért elismerést kap.

A kenyér mintha kivétel lenne, mert sok kenyér kerül a kukába; nem becsüljük meg eléggé. Meg kell tanulni takarékosan bánni a kenyérrel!

A „mindennapi kenyér” fogalma alatt azonban nem csak a pék által sütött kenyérre lehet gondolni, hanem arra a lelki kenyérre is, amelyet Jézus ad nekünk az Oltáriszentségben. Jézus mondta: „Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér; aki e kenyérből eszik, örökké él.” (Jn 6, 51)

Sajnos az Oltáriszentséggel is lehet méltatlanul bánni, akárcsak a bolti kenyérrel. Aki súlyos bűn állapotában járul szentáldozáshoz, szentségtörést követ el, azaz újabb bűnt követ el azzal, hogy megveti a Oltáriszentség szent kenyerét.

Amint a bolti kenyér nem való a szemétbe, úgy az Oltáriszentség szent kenyere nem való bűnös lélekbe.

 

- Meg tudnád mondani, hogy ki volt az első ember, aki méltatlanul, súlyos bűn állapotában vette magához Krisztus testét? …

Karióti Júdás volt. Az utolsó vacsora közben Jézus megszólalt: „Bizony mondom nektek, egyiketek elárul engem, tizenkettőtök közül az egyik, aki velem egyszerre nyúl a tálba.” Júdás ekkor már megállapodott a főpapokkal, hogy harminc ezüstpénzért elárulja Jézust. Majd miután Júdás megkapta a bemártott falatot – ez volt Júdás „elsőáldozása” - Jézus megjegyezte: „Az Emberfia elmegy ugyan, amint meg van róla írva, de jaj annak az embernek, aki elárulja az Emberfiát. Jobb lett volna neki, ha meg sem születik.” (vö. Lk 14, 17-21)

Jézus súlyos szavai tartsanak vissza a szentségtörő szentáldozástól. Súlyos bűn állapotában inkább ne menjünk áldozni, hanem mielőbb végezzünk szentgyónást!

 

Ötödik kérés: Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.

 

- Sokféle járvány van, amely fertőz és megbetegít, olykor halált is okoz. Napjainkban ilyen a koronavírus-járvány. Van azonban olyan járvány is, amely szellemünket fertőzi. Tudnál mondani ilyet? …

 

A csúnya, trágár beszéd is járványszerűen terjed; egyik gyerek átveszi a másiktól az iskolában, s amikor otthon kicsúszik a száján, szülei nem értik, hol tanulta ezt, hiszen a családban nem beszélnek így. Az iskola bizony fertőzési gócpont tud lenni. Hogyan védekezzünk ellene?

Hogyan tudunk védekezni a koronavírus-fertőzéstől? Mivel nincs védőoltás, egyetlen módja a védekezésnek a másik emberektől való távolságtartás, a találkozások lecsökkentése. Ezzel tartozunk magunknak, másrészt tartozunk másoknak is, hogy elkerüljük a megfertőződés lehetőségét. Kerüljük a cseppfertőzés lehetőségét.

Hogyan tudsz védekezni a csúnya, trágár beszéd fertőzésétől? Hasonló módon: távolságtartással. Kerülöd az ilyen stílusban beszélő társaságát. Ezzel tartozol magadnak.

 

- De ha kerülöm a csúnya beszédű osztálytársat (vagy felnőttet), ő azt gondolhatja, hogy megvetem őt! Pedig bennem nincs megvetés. Ezt a helyzetet én nehezen viselem; én nem haragszom rá, de azt sem akarom, hogy ő haragudjon rám a távolságtartás miatt. Mi erre a megoldás? Mit gondolsz?...

 

A Miatyánk ötödik kérésében erre is találunk feleletet. Jézus arra tanít, hogy bocsássunk meg az ellenünk vétkezőknek. Aki csúnyán, trágár stílusban beszél, az vétkezik ellenem, szellemi bűnt követ el ellenem. De én nem bélyegzem meg ezért, hanem megbocsátok neki Isten előtt, még imádkozom is érte a Miatyánkban. Tartozom a megbocsátással annak, aki csúnya beszédével vétkezik ellenem. Csak akkor várhatom Isten bocsánatát a saját bűneimért, ha én képes vagyok megbocsátani az ellenem vétkezőknek.

Ugyanakkor tartozom magamnak azzal, hogy távolságot tartok a szellemi bűn terjesztőjétől.

 

Hatodik kérés: Ne vígy minket a kísértésbe!

 

- Ezzel a kéréssel kapcsolatban több kérdés is felmerül. Haladjunk sorban!

 

- Mi az a kísértés?

Valami rosszra irányuló késztetés. Pl. gluténérzékeny gyerek megkíván olyan süteményt vagy pékárut, amely glutént tartalmaz. Káros lesz a egészségére.

 

- A Biblia megnevezi a kísértőt. Ki az? …

A sátán a bukott angyalok vezére.

 

- Miért kísért a sátán?

Az angyalok egy része (ördögök) fellázadt teremtője, Isten ellen, amiért Isten őket a kárhozattal, pokollal büntette. Büntetésük végleges. A sátán bosszúból arra törekszik, hogy az embert is Isten elleni lázadásba – azaz bűnbe – vigye. Ha neki nem jó, akkor másnak se legyen jó – így gondolkodik. A sátán így akarja bosszantani Istent. (Veled nem történt meg, hogy bosszantani akartál valakit? Ugye, ismerős ez a magatartás. Erre mondják, hogy belé bújt a kisördög.)

 

- Minden embert ér kísértés?

Igen, még Jézust is megkísértette a sátán. Szent Máté evangélista írja:

Akkor a Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy a sátán megkísértse.” (Mt 4,1) – a történetet mondd tovább, vagy olvasd el…

 

- A kísértés már bűn?

Nem, a kísértés még nem bűn. Csak akkor lesz bűn, ha beleegyezel a kísértésbe, pl. megeszel olyan ételt, amit nem lenne szabad stb.

 

- A sátánnak korlátlan hatalma van felettünk?

Nincs korlátlan hatalma. Az ószövetségi Jób könyve leírja, hogy Isten megengedte a sátánnak, hogy Jóbot megkísértse – rávegye Isten elleni lázadásra –, de azt megtiltotta a sátánnak, hogy Jób életét elvegye (Jób 2,6). A sátán elvette hát Jób vagyonát, majd gyermekei életét is, de Jób mindvégig kitartott Isten mellett, nem lázadt fel ellene.

 

- Ki korlátozta a sátán hatalmát?

Isten. Ezért írja Szent Pál apostol: „Emberi erőt meghaladó kísértés nem ért titeket. Hűséges az Isten, erőtökön felül nem hagy megkísérteni, hanem a kísértéssel együtt a /kísértéstől való/ szabadulás lehetőségét is megadja, hogy kibírjátok.” (1 Kor 10, 13)

 

- Most jön a nehéz kérdés. Miért tanítja Jézus azt, hogy „ne vígy minket a kísértésbe”, amikor eddig arról volt szó, hogy a sátán az, aki kísért, és nem az Isten?!

 

Amikor Jézus a Miatyánkot tanította, azt az általa beszélt arám nyelven tette. Ez a szöveg elveszett, csak szír és görög fordításokban maradt meg a Miatyánk. A görög fordítást kétféleképpen lehet érteni: „ne vígy minket olyan próbatételbe, amit nem tudunk kiállni” - vagy: „ne vígy minket olyan kísértésbe, amit nem tudunk kiállni.” A modern nyelvek inkább a „kísértés” szóval fordították a Miatyánk szövegét, ami félreértésre adhat alkalmat, mintha Isten vinne minket a kísértésbe. Ez kizárható, hiszen Isten szeret minket, és nem fog a bűnnel megkísérteni – ez a sátán módszere. Isten legfeljebb próbára tesz téged, pontosabban megengedi a próbatételt.

A bibliai személyek között próbára tette például Ábrahámot, hogy képes-e feláldozni Izsákot. Ám amikor Ábrahám kezébe vette a kést, hogy fiát feláldozza, Isten leállította a próbát.

Isten a bizalmunkat teszi próbára, hogy rá tudjuk-e bízni magunkat Istenre.

Jézus a Miatyánkban arra tanít, hogy kérjük Istent: ne engedjen minket kísértésbe esni, illetve ne hagyjon el minket a kísértésben. Ezt magyar fordításban így imádkozzuk: „ne vígy minket a kísértésbe”. Gondolatban még hozzátehetjük: ne vigyen olyan kísértésbe, amely erőm felett áll.

Egyébként Jézus elfogatása előtt – az Olajfák hegyén imádkozva – azt kérte tanítványaitól: „Imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek!” (Lk 22, 40)

Az imádságban erőt kapunk Istentől, hogy a sátán kísértését elutasítsuk, amint Jézus is elutasította pusztai megkísértésekor a sátánt. Ha kísértés ér, te is imádkozzál!

 

Hetedik kérés: De szabadíts meg a gonosztól!

 

- Mit csinál az a gyerek, akit az iskolában igazságtalanul bántanak, csúfolnak, megaláznak? Te mit tennél ilyen esetben?…

 

Elmondod sérelmeidet olyannak, akitől segítséget remélsz: szülőnek, tanárnak, esetleg barátodnak. Akiben megbízol, ahhoz fordulsz segítségért, s ő oltalmazód lesz.

A Gonosz – a sátán – azonban az ember legveszélyesebb ellensége. Miután az égben elveszítette az Isten és angyalai elleni csatát, a földön próbálkozik csatát nyerni. Szent János apostol a Jelenések könyvében így ír erről:

Nagy harc támadt a mennyben. Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. A sárkány és angyalai védekeztek, de nem tudtak ellenállni, s nem maradt számukra hely a mennyben. Levetették a nagy sárkányt, az ősi kígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki tévútra vezeti az egész világot. A földre vetették, s vele együtt letaszították angyalait is…. Jaj a földnek, mert oda szállt le a sátán nagy haragjában. Tudja, hogy kevés ideje van hátra.” (Jel 12, 7-9.12)

Ha egy megsebesített vadállat veszélyes tud lenni az emberre, az égben csatát vesztett, az égből kivetett sátán is veszélyes az emberre. Mivel értelem dolgában felülmúlja az embert, segítségre szorulunk vele szemben.

Sokszor hallunk csalókról, akik különféle kitalációkkal pénzt csalnak ki áldozataiktól. Most, a koronavírus-járvány idején voltak olyanok, akik telefonon szájmaszkot kínáltak, és előre kérték a fizetést. Miután a rászedett vevő átutalta nekik a pénzt, a csalóknak nyomuk veszett, szájmaszkot pedig nem kaptak.

A sátánt Szent János evangélista a hazugság atyjának nevezi (Jn 8,44), aki „tévútra vezeti az egész világot” (Jel 12,9), ezért segítségre szorulunk a Gonosz elleni küzdelemben. Jézus jól tudta ezt, ezért arra tanított a Miatyánkban, hogy kérjük Isten segítségét ezzel az utolsó kéréssel: „szabadíts meg a gonosztól!”

 

(Órigenész: Az imádságról – De oratione; Szent Cyprianus: Az Úr imádságáról – De dominica oratione írásainak felhasználásával összeállította Verőcei Gábor, 2020. nagyhetében)

 

 

 

 

 

 

 

 

AttachmentSize
Triduum, 2020-04-13.odt34.04 KB