Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Lelkipásztori levél, 2020.05.23

 

Kedves Testvérek!

 

1./ Templomainkban 60 napos szünet után kezdhettünk meg ismét nyilvános szentmiséket tartani. Farkasréten az eddig megszokott időpontokban vehetünk részt szentmisén, az állami előírások megtartásával: szájmaszk/kendő használata, másfél méter távolságtartás (kivéve a közös háztartásban élőket). Főpásztorunk további intézkedésig felmentést ad a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól. Ez a felmentés az idősek és gyenge egészségűek védelmét szolgálja, akikért továbbra is fokozott felelősséggel tartozunk.

 

2./ Az eltelt 60 nap nem csak a „szentmisék böjtjét” hozta, de bizonyos értelemben a világtól való távolságot is: távol az iskolától, munkahelytől, sporttól, társasági és kulturális lehetőségektől. Noha a médián keresztül a világ bejuthat otthonainkba és életünkbe – amennyire engedjük –, mégis „a világ hívságaitól való távolságtartásban a jövő ígéretével üdítjük magunkat azáltal, hogy odafenn legeltetjük szívünket.” Szent Ágoston püspök 400 körül elmondott szentbeszédének e szép gondolata egybecseng Szent Pál apostol buzdításával: „az odafent valókat keressétek” (Kol 3,1). Ez a mondat olvasható latinul az esztergomi bazilika Duna felőli homlokzatán: „Quae sursum sunt quaerite”.

A 60 napos elzártság – paradox módon – lehetőséget adott a keresztény tanítás gyakorlatban való megélésére. Szent Jakab apostol szerint: „Az Isten szemében ez az igazi, tiszta vallásosság: meglátogatni nyomorukban az árvákat és az özvegyeket, és tisztán maradni a világ szennyétől.” (Jak 1,27) Az apostol a hívek vallásos életében legfontosabbnak tartotta az irgalmasság cselekedeteit (erre utal az árvák és özvegyek említése), illetve ellenállni a világ csábításainak, őrizkedni a bűntől. Szent János apostol első levelében így fejezi ki ezt a gondolatot: „Aki Istentől született, távoltartja magát a bűntől.” (1Jn 5,19)

Nos, a 60 napos karantén lehetőséget adott az irgalmas szeretet tetteire éppúgy, mint a világ szennyétől való távolságtartásra. Éltünk vele? Nagyon sok szép példáról hallhattunk. A keresztény élet „érettségi” vizsgája is volt ez a hosszú időszak.

 

3./ Apokaliptikus időket élünk 2001. szeptember 11. - a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni terrorakció – óta? Én nem tudom. De eszembe jut Náray-Szabó Gábor kémikus professzor, akadémikus előadása, melyet a papságnak tartott közel tíz évvel ezelőtt. Akkor mondta: az emberiség pofonokat fog kapni a teremtett világtól, s az első még az én életemben bekövetkezik (az emeritus professzor ma 77 éves).

Vajon a koronavírus-járvány egy pofon? Én nem tudom. De Molnár F. Tamás pécsi orvosprofesszor, mellkassebész ezt nyilatkozta május elején: „Nagy tanító ez a COVID-19. Tetszik, nem tetszik, a vírus is Isten teremtménye. Katolikusként nincs fontosabb feladatom, mint a feltámadás misztériumában lévő részesedés, részvétel.”

Szent Ágoston fentebb idézett – Urunk mennybemenetelének ünnepén mondott – szép szentbeszédében is erről szólt: „a világ hívságaitól való távolságtartásban a jövő ígéretével üdítjük magunkat, oly módon, hogy odafenn legeltetjük szívünket.”

Ezt tesszük most újra a szentmisék ünneplésében: reménnyel telünk el, hogy bármilyen időket is élünk, az Isten országa vár ránk, ahová Jézus előre ment, hogy helyet készítsen nekünk. (Jn 14,2)

 

Farkasrét, Urunk mennybemenetelének ünnepén, 2020. május 23.

Verőcei Gábor

plébános

 

 

AttachmentSize
Lelkipásztori levél, 2020-05-23.odt30.41 KB