Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Lelkipásztori levél, 2017-04-23

Kedves Fiatalok!

 

1./ Gary Chapman (79), a világszerte ismert baptista lelkipásztor, párkapcsolati szakértő március végén hazánk több városában előadást tartott. Az öt szeretetnyelvről szóló könyveit 50 nyelvre, többek között magyarra is lefordították, így nálunk is széles ismeretségnek örvend. Egy Budapesten készült interjúban megkérdezték tőle, hogy mi a véleménye a katolikusok között is egyre inkább terjedő élettársi viszonyról. Válaszának lényege: az élettársi viszonynak több a hátránya, mint az előnye. Diplomatikus válasz – gondoltam magamban a cikket olvasva –, mert nem bánt meg senkit. Nem bántja az élettársi viszonyban élőket, de az élettársi viszonyt elutasítókat sem. Diplomatikus válasz, de nem egyértelmű. A katolikus tanítás viszont egyértelmű: a katolikus hívő csak szentségi házasságban élhet házaséletet. Ezt fejezi ki az őseinktől örökölt mondás: „tisztán az oltárig, hűségben a sírig.” A „tisztaság” kérdéséről már korábban írtam (Szent Ágnes – a tisztaság „logója” címmel, 2011. január 21-én, mely a plébániai honlapon megtalálható), ezért most – az Isteni Irgalmasság vasárnapján – Szent II. János Pál pápa gondolataiból adok útmutatást ehhez a témához.

 

2./ Szent II. János Pál pápa: Dives in misericordia (Irgalomban gazdag Isten) kezdetű enciklikájában kifejezi aggodalmát amiatt, hogy korunkban „sok olyan alapvető érték semmisül meg, amely kétséget kizáróan nemcsak a keresztény erkölcsi tanítás kincsesházához, hanem egyszerűen a tisztességes emberi kultúra javaihoz is hozzátartozik. Ilyen például az emberi élet tiszteletben tartása a fogamzás pillanatától kezdve, a házasság fölbonthatatlanságának tisztelete vagy a családok együttmaradásának őrzése. Az erkölcsök szabadossága az emberi élet és az emberi kapcsolatok legérzékenyebb pontjait érinti...” (72. pont)

A Szent Pápa ehelyütt ugyan konkrétan nem említi az élettársi viszonyt, de bennfoglaltan „az emberi kapcsolatok legérzékenyebb pontjaként” értelmezhető ez is.

Az enciklika végén imádságra buzdít a Szentatya. „Soha, egyetlen történeti korszakban – különösen olyan időszakban, mint a mi korunk – sem feledkezhet meg az Egyház arról, hogy könyörögve imádkozzék Isten irgalmáért a rossz sok fajtája ellen, amelyek szorongatják és fenyegetik az emberi nemet... Minél inkább eltávolodik az ember Istentől és az irgalmasság misztériumától, s minél inkább elveszíti a világ eszméinek hatására az „irgalmasság” szó értelmét, az Egyháznak annál inkább joga és kötelessége, hogy „hathatós kiáltással” (Zsid 5,7) forduljon az isteni irgalmassághoz. Ez a hathatós kiáltás különösen is sajátja korunk Egyházának: Isten felé irányul, hogy segítségül hívja annak irgalmasságát...” (96)

A világ eszméinek hatása többek között az élettársi viszony terjedésében mutatkozik meg. A katolikus tanítás szerint az élettársi kapcsolat: bűn. A bűnös ember pedig rászorul Isten irgalmasságára. Az isteni irgalom „a szeretet jele, amely fölemeli az embert a legnagyobb bukásokból, és kiszabadítja a legnagyobb veszedelmekből is”. (uo)

 

Kedves Fiatalok! Annak, hogy egy katolikus neveltetésű fiatal miért lép mégis élettársi kapcsolatra, egészen közeli oka is lehet: a partnere nem hívő, ezért nem érti a mi aggodalmunkat; nem lát ebben semmi „bűnöst”. A Szent Pápa mintha éppen ilyen esetre gondolna, így ír az irgalmasságról szóló enciklikájában:

„És ha kortársaink közül valaki nem részese annak a hitnek és reménynek, mely minket, Krisztus szolgáit és Isten misztériumainak sáfárait vezérel (vö. 1 Kor 4,1), hogy a történelem e jelen percében Isten irgalmáért könyörögjünk az emberi nem számára, az legalább annyit tegyen, hogy értse meg aggodalmunkat, melynek forrása a szeretet az ember és minden iránt, ami az emberé, s ami kortársaink megítélése szerint igen nagy veszélyben forog.” (100)

 

Amikor korunk járványáról, az élettársi viszony terjedéséről szólok, az nem az elítélésből fakad, hanem abból az aggodalomból, melyről a Szent Pápa is szólt; abból a szeretetből, mely az isteni útmutatásból kiindulva minden ember javát keresi. Ezért magam is kérem imáitokat az Isteni Irgalmasság vasárnapján, a rossz eme fajtája ellen.

Farkasrét, 2017. április 23-án Verőcei Gábor plébános

 

 

AttachmentSize
Lelkipásztori levél, 2017-04-23.doc17.5 KB