Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Lelki otthonunk az Egyház, 34. - 2019.11.25.

1./ A mai magyar családi és iskolai valóság diagnózisa tárul elénk a Mandiner 2019.nov.13-i számában olvasható nagyinterjúban. A bencések által fenntartott budaörsi Szent Benedek iskolaközpont lelkésze – Bese Gergely – bőséggel beszél a diákok drog, Tinder- (okostelefonokra kifejlesztett társkereső) és kütyüfüggéséről, a családi elidegenedésről és széthullásról. A papsága előtt évekig földrajzt tanító pap-tanár szerint ha tönkremegy egy társadalomban a családkép, és családroncsok lesznek, akkor arra nehéz sikeres családpolitikát és társadalompolitikát építeni. A felkavaró cikk megjelenése után kommentek százai jelentek meg az interneten – mutatva, hogy az iskolalelkész érzékeny pontra talált. Az interjúkészítő megkérdezte: „Nem baj, ha bepánikolnak a szülők a mondanivalójától?” Mire az atya válasza: „Nem baj, sőt, épp elkélne egy kis pánik! A szülők hajlamosak azt mondani, hogy az ő gyermekükkel semmi gond nincs, ami nem igaz.”

Az interjút végigolvasva mégsem a pánikkeltés szándéka érzékelhető, sokkal inkább az őszinte szembenézés korunk bálványimádásának jelenségével.

A 30 évvel ezelőtt meghalt Weöres Sándor Kossuth-díjas költő, író nagyon igaz – már-már Szent Josemaria Escrivához mérhető tömörségű – megállapítást fogalmaz meg az Az igazi istentagadás-ról:

Istent nem hiszed, gyűlölöd, unod,

de nem kételkedsz a Rolls Royce autóban,

cifra rongyban, ringó ringyó-popóban.

Terjeszd ki rájuk atheizmusod!

 

2./ A mai bálványimádás gyógymódját a négysoros vers éppúgy megjelöli, miként az isteni kinyilatkoztatás a tízparancsban: „ne legyenek más isteneid rajtam kívül” (Kiv 20,3; MTörv 5,7).

Egyre mélyebb válságba süllyedő világunknak nincs más menekvése, mint felismerni és elismerni, hogy Isten a sziklaszilárdságú alap és a biztos pont. Jézus a hegyi beszédet lezáró tanításában világosan megmondta, hogy „aki nem hallgat az ő tanítására, illetve azt nem váltja tettekre, a balga emberhez hasonlít, aki házát homokra építette.” (Mt 7,26) A homokra épített ház a viharban összedől és romhalmazzá válik. Bese Gergely atya is erről szólt: „ha tönkremegy egy társadalomban a családkép, és családroncsok lesznek, akkor arra nehéz sikeres család- és társadalompolitikát építeni.”

Robert Schuman – az Európai Unió egyik alapítója – egyértelműen megjósolta: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.” Európa mai állapota társadalmi és vallási értelemben egyaránt kritikus.

Erdő Péter bíboros 2016. jan. 16-án a Várkert Bazárban tartott előadásában (Keresztény értékek a XXI. században címmel) nagy problémának mondta, hogy a fogyasztói társadalomra jellemző magatartás az ember vallási életében is megjelent. „Válogatunk nemcsak az áruk között egy szupermarketben, de a szolgáltatások, a vallások egyes elemei között is. Az ember kiemeli a különböző vallásokból azt, ami érzelmileg megérinti őt, de az egészet nem fogadja el.” Az „élményorientált” vallási tájékozódás nem ismer felekezeti határokat, de ugyanakkor „nem is kötelezi el magát egyetlen felekezet mellett sem”. Ennek következménye, hogy a mai ember szorong, sőt fél a jövőtől. „A jó közérzet fenntartásának félelme miatt ma már a tartós emberi kapcsolatoktól is rettegünk.” Erdő Péter bíboros szerint bizonytalan világunkban a bennünk lakozó szilárd hit ereje lehet a megoldás.

 

3./ Krisztus Király főünnepe – melyet 1925-ben vezetett be az Egyház – éppen ezt a gondolatot tartalmazza. XI. Pius pápa 1925-ben rendelte el az új ünnepet, mégpedig a niceai, I. egyetemes zsinat 1600. jubileumi évében. A 325-ben tartott első egyetemes zsinat egy nagyon veszélyes krisztológiai eretnekséget (arianizmust) ítélt el, és kimondta, hogy Jézus Krisztus az Atyaistennel egylényegű, és minden általa lett. Krisztus Király ünnepének bevezetése Jézus Krisztusra irányítja a figyelmet, aki a keresztény élet célpontja. Vagyis Ő a Megváltó, nincs más megváltója a világnak. Korunk válságára egyetlen megoldás a Jézusba vetett hit. Ezt kell felismerni és elismerni!

 

 

 

AttachmentSize
Vesperás, 2019-11-25.odt33.6 KB