Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Lelki otthonunk az Egyház, 20. - 2019.06.03.

1./ Az európai kereszténység állapotát többféle statisztikával lehet jellemezni. Ha az interneten beütjük a „templombezárások” címszót, a gép megdöbbentő adatokat dob ki. Németországban az ezredforduló óta több száz templomot zártak be. A „Londonisztán” címet viselő blog arról számol be, hogy Londonban 423 új mecset épült, és 500 keresztény templomot zártak be; hétvégén 683 ezer iszlamista látogatja a mecseteket, s a keresztény templomba járók száma 679 ezerre csökkent.

Üdítő kivételként a Magyar Kurír katolikus hírportál 2019. január 11-i számában arról ír, hogy szír ortodox templom épül Isztambulban. A templomépítés terve már 2015-ben felmerült, mert abban az időszakban ezrével menekültek Törökországba a szíriai keresztények a háború elől. A 80 milliós, szinte teljes egészében iszlám hitű Törökországban körülbelül százezer keresztény él, s ehhez jött még 25 ezer szír keresztény, akik többségükben Isztambul városnegyedeiben élnek. Az épülő ortodox templom hétszáz hívő befogadására lesz alkalmas.

A Magyar Kurír márciusban viszont arról is beszámolt, hogy az új-zélandi mecsetben történt terrorista robbantást követően török tüntetők követelték az isztambuli Hagia Sophia templom mecsetté alakítását. Az egykori Bizánc IV. században épült székesegyháza Konstantinápoly eleste – 1453. május 29. - után dzsámiként működött, majd a szekuláris török állam megalapítása (1923) után mind a mai napig múzeumként működik. A mostani tüntetés a templom mecsetté alakítását követelte. A tervet ugyan sokan ellenzik, ám a török államfő támogatja a templom ismételt mecsetté nyilvánítását. Tény, hogy a legszekulárisabb iszlám állam – Törökország – közel száz éves történetében először épül keresztény templom. De mi ez az európai mecsetek százaihoz képest?

A párizsi Notre Dame székesegyház nagyhétfőn (2019.04.05.) történt leégése után mindjárt megindult a gyűjtés a templom helyreállítására, mondván, hogy ez az európai kereszténység jelképe. Valóban jelképnek mondható, de abban az értelemben, hogy a romjaiban lévő európai kereszténységet jelképezi, amelyet ugyancsak fel kellene építeni. Ha Európa ezt elmulasztja, félő, hogy a most még múzeumként működő Hagia Sophia lesz az európai kereszténység jelképe. Félő, hogy az európai kereszténység jelenlegi állapotához képest bekövetkezhet egy még rosszabb állapot: múzeumból mecsetté válás.

2./ Mi a megoldás az európai kereszténység megújítására?

Röviden fogalmazva: a jelenleg múzeumhoz hasonlítható európai kereszténységet élettel kell megtölteni. Ha mi ezt nem tesszük meg, akkor mások fogják a most múzeumhoz hasonló európai társadalmat másfajta élettel mecsetté változtatni – vagyis más kultúrát teremtenek Európában.

Bővebben Herwig Büchele (sz. 1935) Keresztény hit és politikai ész c. könyvében fejti ki a kontraszttársadalom létrehozásának szükségességét. (Az 1987-ben írt könyvet magyar fordításban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jelentette meg 2013-ban.) Az osztrák jezsuita professzor biblikus hasonlata szerint Isten az embert ki akarja szabadítani a belső romlás logikája által uralt társadalomból („Egyiptomból”), és egy másik, teljesen újszerű társadalom „áldott országába” akarja elvezetni. Ez az „ország” ma konkrétan a keresztény közösségeket jelenti, persze más arculattal, mint amilyennel manapság a társadalom egyéb közösségei többnyire rendelkeznek. (im.130) Arra kell törekednünk, hogy igehirdetésünk hozzájáruljon ahhoz, hogy Isten ismét olyan közösségeket teremtsen, melyek érdemesek e megtisztelő névre, és a gyökerében könyörtelen jelenlegi társadalmunkkal szemben egy hitelesen megélt „ellentétes” társadalmat reprezentálnak. Mivel jelenlegi világunk társadalmai nem adják fel az erőszak (legjobb esetben a jog által szabályozott és korlátozott erőszak) struktúráit..., ezért az egyháznak szükségszerűen kontraszttársadalomként kell léteznie. (134) Nem kell kivonulni a társadalomból, de radikálisan újra kell kezdeni mindent. De ez a kontraszttársadalom nem önerőből fog létrejönni, hanem Isten megmentő tettéből, aki az istentelent is igazzá teszi, aki a kisiklottat is elfogadja. (137) Jézus nem emeli ki övéit ebből a világból, hanem arra kéri az Atyát, hogy őrizze, óvja őket ebben a világban. Jézus Krisztus a világra mondott „igen” és nem a világ elutasítása. Annyira szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte áldozatul, azért, hogy mindenki általa nyerjen életet. Jézus sohasem elsősorban az ember ellen cselekszik, hanem érette: érted vagyok, és nem ellened. A kontraszt/ellen/társadalom létrejöttében első lépés tehát az önátadó szeretet... Erre a szeretetre emlékeztetnek a szentmisében Jézus konszekráló szavai: „értetek és sokakért”, a világért. (142-143)

AttachmentSize
Vesperás, 2019-06-03.odt34.64 KB