Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Lelki otthonunk az Egyház, 17. - 2019.05.13.

1./ Május a lorétói litánia hónapja. Noha ez a legismertebb litánia, mára igencsak megcsappant a májusi lorétói litánián résztvevő hívek száma. Ha az esti szentmise előtt tartjuk, akkor azért vannak kevesen, mert a többség csak a szentmisére jön; ha az esti szentmise után tartjuk, akkor meg azért vannak kevesen, mert a mise végén a többség siet haza. Az októberi rózsafűzér-imádsággal hasonló a helyzet. Pedig a Mária-tisztelet két legismertebb közösségi megnyilvánulásáról van szó. Nem az időponttal van baj, hanem az odaszánt idővel. Nem jut idő a Mária-tiszteletre. Régi igazság: amit fontosnak tartunk, arra mindig jut idő. Úgy látszik, a Mária-tisztelet nem fontos.

Nagy kár! Valóban kárunk származik a litánia mellőzéséből, mert a lorétói litániában benne van az egész egyháztörténelem. A Szűzanya tiszteletteljes megnevezései nemcsak a Szentíráson alapulnak – mint pl. a „frigynek szent szekrénye” - hanem a négy Mária-dogma, vagyis Máriáról szóló hittétel is benne foglaltatik.

A 431-ben Efezusban megtartott zsinat mondta ki az első Mária-dogmát, az „Istenszülő” címet, melynek következményeként újév napját Szűz Mária, Isten Anyja főünnepeként üljük meg.

A második hittétel – Mária szűzi anyasága – azt tanítja, hogy Mária termékenysége nem emberi erőből, hanem a Szentlélek erejéből fakadt; ennek analógiájaként fontos tudnunk, hogy az Egyház lelki termékenysége sem a sokféle emberi tevékenységen és szervezésen nyugszik, hanem mindenekelőtt a Szentlélek munkálkodásán.

A harmadik Mária-dogmát Boldog IX. Piusz pápa hirdette ki 1854. december 8-án, mely nap azóta a Boldogságos Szűz Szeplőtelen Fogantatásának főünnepe. Sajnos napjainkig még hittanilag műveltek is felcserélik a Szeplőtelen Fogantatást Jézus apa nélküli fogantatásával, márpedig a dogma arról szól, hogy Máriát fogantatásának pillanatától Isten eleve megőrizte az áteredő bűn minden szennyétől. Az újkorban az Immaculata tisztelete éppen a Mária-jelenések által kapott nagy lendületet: 1830-ban Labouré Katalinnak (a „csodás érem”), 1858-ban Lourdes-ban Soubirous Bernadettnek tett kijelentés („Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás”), és Fátimában.

A negyedik Mária-hittétel Mária mennybevételéről szól, melyet XII. Piusz pápa hirdetett ki 1950-ben. Ez a dogma arra emlékeztet minket, hogy Szűz Mária testi megdicsőülése elővételezi azt a megdicsőülést, ami az idők végén minden igaz hívő ajándéka lesz.

A lorétói litániában történelmi vonatkozású megszólításokat is találunk. Szent V. Piusz pápa 1571. október 7-én a rózsafüzér-imádság alatt látomásban értesült a lepantói tengeri ütközet sikeréről, melyben a törökök megsemmisítő vereséget szenvedtek a keresztény erőktől. Ennek emlékére rendelte el a „Rózsafüzér királynője” ünnepét, és a lorétói litániába bevették a „keresztények segítsége” megszólítást. Amikor pedig VII. Piusz pápát Napóleon fogolyként Párizsba hurcolta, a pápa a „keresztények segítségét”, a Szűzanyát kérte imáiban szabadulásáért. Napóleon moszkvai veresége után 1814. május 24-én a pápa magyar huszárok kíséretében vonult be Rómába, s ennek emlékére elrendelt a „Mária, a keresztények segítsége” emléknap megünneplését.

Nem sorolom tovább a megszólítások eredetét. Látni kell, hogy amikor kiszorul életünkből a lorétói litánia, akkor ezzel együtt keresztény identitásunk is kárt szenved. Feledjük történelmünket, amire pedig a litánia imádkozása újból és újból emlékeztetne. Csak imádkozni kellene.

2./ A Mária-jelenések nem vonatkoztathatók el az Egyház életétől. Feltűnő természetfeletti jelenségekről van szó. 1846-ban La Salette-ban jelent meg a Szűzanya két pásztorgyereknek, 1858-ban Lourdes-ban Bernadettnek, 1917-ben Fatimában három pásztorgyereknek. La Salette-ben könnyezett is a Szűzanya, egyébként mindegyik alkalommal imádságot és engesztelést kért a bűnösökért. Ez nem lehet véletlen, mivel éppen ebben a korban (a francia forradalom után időkben) háttérbe szorult az engesztelés és a bűnbánat. A Szűzanya kéréseiben nincs semmi újdonság, hiszen az ószövetségi próféták, Keresztelő János és Jézus is bűnbánatot és megtérést hírdetett. A bűn romboló jellege miatt ma még inkább szükség lenne bűnbánatra és megtérésre.

Napjainkban is történnek természetfeletti események. Nagypénteken (április 19.) a Sri Lanka-i Katukurundában, a Néri Szent Fülöpről nevezett templomban vért sírt a Szűzanya szobra. Két napra rá, húsvétvasárnap három templomban és három szállodában öngyilkos robbantók háromszáznál több embert megöltek és ötszáznál többet megsebesítettek. A véres könyeket hullató Szűzanya képe bejárta a világot. Most már tudjuk, miért sírt. Mert hiányzik a bűnbánat és megtérés.

 

AttachmentSize
Vesperás, 2019-05-13.odt34.36 KB