Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Lelki otthonunk az Egyház, 13. - 2019.04.08.

1./ Napjainkban az Európai Únió vezetői gyakran hivatkoznak arra, hogy az Únió egy értékalapú közösség, s ezen értékek közé sorolják a szolidaritást. Okkal emlegetik ezt, így akarnak nyomást gyakorolni a migránsok befogadása ellen küzdő államokra. Nekem úgy tűnik, hogy az Únió nem annyira értékalapú, mint inkább érdek-alapú közösség. Nem annyira a keresztény értékek a fontosak, mint inkább a politikai-gazdasági-pénzügyi érdekek. A keresztény identitását elhagyó Európát már régen nem a keresztény értékek irányítják, hanem az önös érdekek. Ennek alátámasztására elegendő azokra a keresztény tanítással szöges ellentétben álló törvényekre utalni, melyeket az utóbbi évtizedekben vezettek be több országban: abortusz, eutanázia, azonos neműek  házassága, stb.  Fájdalmas tény, hogy Európa elvesztette keresztény identitását, öntudatát.

2./ Prohászka Ottokár püspök bő száz évvel ezelőtt egyik írásában felteszi a kérdést: mi volt Jézus kihatásának a titka; mi az, ami által hódított Krisztus? Mert hiszen látjuk, hogy  hódított. Látjuk, hogy Európa kultúráját a kereszténység teremtette meg. Látjuk, hogy sokféle kultúra volt s van ma is a világon, s hogy a régi kultúrák, a kaldeusok, babiloniak, egyptomiak, görögök és rómaiak kultúrájánál gazdagabb, hatalmasabb, életerősebb a keresztény kultúra. Tehát mi az, amivel a kereszténység képes volt előbbre vinni az emberiség kultúráját?

     Válaszában rámutat, hogy Jézus istengyermeki öntudatot adott az embernek. Ez az öntudat a legértékesebb: az, hogy az ember több mindennél, s hogy neki jár az örök élet. A lélek értéke nem a vagyonból származik, nem az osztálykülönbségből, nem a hatalomból, nem a tudásból, hanem a lélek halhatatlanságából. Azáltal, hogy a lélek egyformán talentuma a szegénynek és a gazdagnak, azáltal nyílt meg a versenyfutás a tökéletességért. Jézus így buzdít a tökéletességre: „Legyetek tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes.” (Mt 5,48) A tökéletesedés utáni vágy nevelt aztán sokakat hősies odaadásra; a tökéletesedés utáni vágy magában hordta a sokoldalú fejlődés csíráját.

Az első embernek azt mondta Isten: „uralkodjatok” (Ter 1,28)... Krisztus pedig kardot köt a törekvő embernek, hogy küzdjön minden hatalom ellen, mely szolgaságba akarja őt dönteni, s hogy e küzdelemben győzzön s a szó teljes értelmében úr legyen!   

     Prohászka a keresztény kultúra titkát az isteni életről való öntudatban látja. Aki valóban isteni életet akar élni, azt nem tudja kétségbe dönteni semmi: sem baj, sem éhség, sem halál. Aki isteni életet él, az hisz a gondviselésben; hiszi, hogy Isten vele van és átviszi őt az örök életbe. Aki isteni életet él, annak számára az örök élet kézzel fogható valóság, annak számára a halál nem nehézség, hanem fényes ajtó.

     Prohászka a Diadalmas világnézet c. tanulmánykötetében idézi kortársának – Pollák Illésnek – 1902-ben megjelent társadalombölcseleti tanulmányát. (vö. 161, 169 oldalak)

3./ Pollák Illés ügyvéd, jogi író, az Országos Ügyvédszövetség elnöke az Erősek és Gyengék c. tanulmányában abban látja a kereszténység világformáló erejét, hogy „Krisztus a gyengének hirdette az élethez való jogait”. Prohászka ezzel vitába száll, mert noha Jézus valóban a gyengék mellé állt, de a kereszténység több, mint karitatív cselekedetek végrehajtása; a kereszténység identitást, öntudatot adott a hozzá csatlakozóknak.

     Pollák álláspontja – véleményem szerint - nagyon hasonlít Julianus római császáréhoz. Julianus 361-ben került trónra, és vissza akarta állítani a pogány római vallást. Noha arianus keresztény nevelést kapott, hitét elhagyta – ezért nevezzük őt „hitehagyott” Julianusnak. A kereszténységből csak a szegényekkel való törődést akarta megőrizni. Alig két éves uralkodás után egy csatában meghalt, így a pogányság visszaállításának terve vele együtt sírba szállt.

     Amint Julianus aposztata, úgy Pollák Illés is társadalmi folyamatokban – nevezetesen a szegények felkarolásában – látta a kereszténység sikerének titkát. Pollák tanulmányában így ír: 

    „Elkövetkezett egy kor, midőn nyilvánvalóvá lett, hogy a haladás megakad; tudomány, filozófia s kutatás az iszapban elmerül, s a nagy menetelés katasztrófa előtt áll; hisz' fegyverek közt hallgatnak a múzsák. Ekkor történt, hogy a zsidóság explóziója /robbanása/ Rómát újra megtermékenyítette.”

     Prohászka ezzel nem ért egyet. Szerinte a pogány világ megtermékenyítése Krisztusban történt, az előbb említett módon, vagyis azzal, hogy Jézus keresztény identitást, öntudatot adott az embereknek. Prohászka püspök a mai zavaros eszmékbe vesző Európának is világos látásmódot ad.

     Európa fennmaradásának záloga: a keresztény értékek és keresztény identitás, öntudat.  

AttachmentSize
Vesperás, 2019-04-08.odt7.97 KB