Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Keresztény értékek, 26. - 2021.03.08.

1./ A képmutatás folytonossága évezredek óta tapasztalható az emberiség történelmében.

A Kr. e. (i. e.) VIII. században élt próféták – Ámosz, Ozeás, Izajás – elítélték azt a külsőséges, képmutató istentiszteleti módot, amelyhez nem társul az erkölcsi parancsok megtartása. Izajás az Úr szavát közvetítve így ítéli el a képmutató templomi áldozatbemutatásokat és zarándoklatokat:

„Ne hozzatok nekem többé értéktelen ételáldozatot, mert a füstjük utálattal tölt el… Zarándoklataitokat egész szívemből gyűlölöm, terhemre lettek. Ha kiterjesztitek imára kezeteket, elfordítom szememet.” A kemény kritika oka, hogy érzéketlenek voltak a szegények és elnyomottak iránt. Ezért így folytatja: „Tanuljatok meg jót tenni: keressétek az igazságot, segítsétek az elnyomottakat, szolgáltassatok igazságot az árvának s védelmezzétek az özvegyet.” (vö. Iz 1, 10-20) Izajás próféta a szociális igazságosság erőteljes hirdetője volt.

A szólásmondássá vált farizeusi képmutatás ellen Jézus emelte fel hangját. A farizeusok és írástudók szemére veti, hogy bizonyos előírások miatt magát a törvényt nem tartják meg. Például felhozza a negyedik parancsolatot, melynek értelmében a szülőket segíteni kell rászorultságuk esetében. A képmutató farizeusok kijátszották ezt a törvényt oly módon, hogy fogadalmat tettek Istennek egy bizonyos összeg értékű áldozatbemutatásra (ez volt a korbán), ahelyett, hogy ezzel az összeggel segítették volna szüleiket. Ezért Jézus rájuk olvasta Izajás próféta szavait (Iz 29,13): „Ez a nép ajkával tisztel engem, de a szíve távol van tőlem. Hamisan tisztelnek, tanításuk csak emberi parancs.” (vö. Mt 15,1-10)

A farizeusi képmutatással ma is találkozunk. Példaként említhetjük a Névszava újságban 2020. áprilisában – a covid-járvány idején – megjelent gúnyrajzot. A falon függő kereszt alatt az operatív törzs tájékoztatóját tartó dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos látható, a szájából kijövő mondatbuborékban pedig ez olvasható: „Alapbetegsége függőséget okozott.” A Krisztust és a keresztényeket gúnyoló rajzon sokan felháborodtak, a másik oldalon lévők pedig a szólásszabadságra hivatkozva hárítottak. Ezek után dr. Vejkey Imre ügyvéd, a KDNP országgyűlési képviselője személyiségi jogi pert indított vallásgyalázás címen. Az ügyben eljáró bíróság a felperesnek szót sem adva első fokon elutasította a keresetet és a perköltség megfizetésére kötelezte felperest. A bírónő „jópofa” ábrázolásnak tartotta a karikatúrát, azt hangoztatva, hogy az csak a véleményszabadság megnyilvánulása.

2./ Szerencsés Károly történész a Magyar Hírlap 2021. február 27-i számában Lerázni a lidércet c. esszéjében történelmi visszapillantást tett a gyűlölet továbbéléséről.

Mindenkit egyformán gyűlölni nehéz, ezért kell egy szimbólum, akire felaggathatja gyűlölete minden lidérces ólomrügyét. Ilyen szimbólum volt a múlt századelőn Tisza István s a századvégen Antall József.” A történelmi áttekintéssel nem megy tovább, de a mai időkre vonatkozóan így folytatja:

„Joga van mindenkinek ahhoz, hogy bíráljon, ha nem ért egyet, vagy támogasson, ha egyetért. De gyűlölni nincs joga. Főleg ezt a gyűlöletet profán szószékekről terjeszteni. Erre hangolni az embereket. Ez valóban árulás. Ez zülleszti az értelmiséget entellektüellé. Azért nincs joga gyűlölni, mert a gyűlölet nem számol a következményekkel, lehetetlenné teszi a felelős döntést. Éppígy a kritikátlan rajongás.”

A történelmet jól ismerő és erkölcsi tisztánlátással rendelkező szerző összefoglalásként megállapítja, hogy a gyűlöletnek van történelmi múltja. Hogy jövője van-e, elválik.

3./ A gúnyolódás a gyűlölet egyik megnyilvánulása. Ez a csendesebb fajtája a gyűlöletnek, de a „lassú víz partot mos” elv alapján ugyanúgy képes rombolni, mint a gyilkos gyűlölet. A gúnyolódás rombolja a közjót, vagyis a társadalmi békét. Korunkban erre van a legkevésbé szükség.

Álszent védekezés az, ha az emberi méltóságot és a vallást ért támadást a véleményszabadság álcája alá rejtik. Farizeusi magatartás. Mert minden jóérzésű ember belátja, hogy a szabadságom csak addig terjed, amíg más szabadságát nem sértem. A gúny tudatosan szembefordul a másik emberrel, az inkriminált karikatúra pedig Istennel is. Ezzel kizárja magát az igazság és szeretet örök országából. (vö. Jel 22,15) S ez sokkal nagyobb büntetés, mint az, ha – esetleg – elveszti a személyiségi pert.

 

 

 

AttachmentSize
Vesperás, 2021-03-08.odt34.69 KB