Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Keresztény értékek, 23. - 2021.02.15.

1./ Lopakodó vallásüldözés

Az utóbbi időkben ennek lehetünk tanúi. A francia Charlie Hebdo szatirikus lap keresztény-, iszlám- és zsidóellenességét nem tartotta vallásellenes megnyilvánulásnak, hanem csupán a sajtó- és véleményszabadság megnyilvánulásának. Mi ez, ha nem szómágia? A vallásgyűlöletnek szavak mögé rejtése nem más, mint lopakodó vallásüldözés.

Amint a koronavírus terjedésének a határok sem állják útját, úgy a lopakodó vallásüldözés is átlép sokféle határt: országhatárt, jogi határt, a tolerancia határát, a józan ész és az emberség határát.

Legújabban egy magát ateistának valló Budapest-fővárosi alkalmazásban álló köztisztviselő kifejtette, hogy a gyerekek megkeresztelését az államnak be kellene tiltani, mert az jogilag illegitim. A gyerekek megkeresztelése szerinte azt az üzenetet hordozza, hogy a gyermekek alacsonyabb rendű állampolgárok, hiszen nem ők döntenek vallás-ügyben, hanem a szüleik, akik ezzel belekényszerítik őket egy vallásba; a keresztelés tehát a gyerekek jogainak megsértése.

A közfelháborodást okozó köztisztviselőt ezek után eltávolították állásából, amit ő sérelmezett, és a véleményszabadság megsértéseként értelmezett. Pluralista társadalmunkban hozzászokhattunk, hogy sokféle értelmezés lehet, de azért mindennek kellene lennie egy határnak. Mert ha nincs határa az arroganciának, gyűlöletnek, akkor az csak anarchiához vezet. Lehet, hogy ez a cél?!

2./ A vallásszabadság az ember egyik alapvető joga

Az 1948. december 10-én aláírt Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 18. cikkelyében írja:

Miden személynek joga van a gondolat, a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz: ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés kinyilvánításának a jogát, mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben, oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján.”

A Nyilatkozat hivatkozott cikkelye a szertartások megválasztását (pl. a keresztelést) is alapvető emberi jognak minősíti.

A vallásszabadság és véleményszabadság egymáshoz való viszonya, alá- és fölérendelése nem újkeletű jelenség. Az emberi jogokat az 1776-os amerikai Nyilatkozat még isteni eredetűnek nevezte: „Minden ember egyenlőnek teremtetik, s a Teremtő által elidegeníthetetlen jogokat kap. E jogok közé tartozik az élethez, a szabadsághoz és a boldogsághoz való jog.” A Nyilatkozat megalkotója – Thomas Jefferson, az USA harmadik elnöke – éppen Párizsban tartózkodott, amikor a franciák 1789-ben megfogalmazták a francia forradalom Emberi Jogok Nyilatkozatát. Nagy vita után 1789. augusztus 26-án megalkották a francia Deklarációt, melyben tudatosan kihagyták az amerikai Nyilatkozatban szereplő Isten létére való utalást. Így történt, hogy a reformáció óta Európa egyik legalapvetőbb törekvése – a vallásszabadság, melyet a világon először az 1568. január 6-13. között tartott tordai országgyűlésen(!) fogalmaztak meg – tehát a vallásszabadság egyszerre a véleményszabadság, vagyis egy általánosabb kategória egyik elemévé degradálódott.

A vallásszabadságnak a véleményszabadságba történt besorolása azt jelenti, hogy a jog megalapozása céljából Isten helyébe az ész került. E korszaknak az ész volt a vallása.

A francia forradalom volt az, amely Istent az ésszel, értelemmel helyettesítette, s a vallásos világnézetet másodrendűvé tette. Ettől fogva a vallásosság úgy jelenik meg, mint egy vélemény a sok közül, pontosabban mint a nem elég „felvilágosult” vélemény. A vallás relativizálása a francia forradalommal vette kezdetét. (vö. Lustiger bíboros: Emberhez méltón, 36-38)

Ma az epigonok korát éljük – ezt látjuk a Charlie Hebdotól a fővárosi köztisztviselőig.

3./ A mi korunk vallása a haszon, a profit

Ékes bizonyítékul szolgál az a tény, hogy Németországban törvényt hoztak a kakas-csibék ledarálásának tilalmáról. Indoklás: „embertelen”, hogy fájdalmat okozzanak azoknak az állatoknak, amelyeknek a felnevelése nem olyan gazdaságos, mint a tyúkoké. Az eddigi ledarálás helyett új eljárást kell kidolgozni, mely már a tojásban megállapítja, melyikből lesz kakas, és melyikből tyúk.

Miközben büszkék vagyunk az állatvédők által kiharcolt állati jogokra, és a fájdalommentes megsemmisítésre, az embriók abortálására, a magzati sikolyokra kevésbé érzékenyek a jogvédők. Talán elkelne némi „érzékenyítés” ebbe az irányba is! Végül is az ember nem alacsonyabb rangú teremtmény a kakas-csibéhez képest.

 

AttachmentSize
Vesperás, 2021-02-15.odt33.67 KB