Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Keresztény értékek, 18. - 2021.01.11.

1./ „Romlásnak indult hajdan erős magyar!”

Így kezdi Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz c. költeményét, majd a folytatásban szállóigévé vált történelem-bölcseleti igazságot mond ki:

 

Most lassu méreg, lassu halál emészt.                           S egy gyenge széltől földre teríttetik!

Nézd: a kevély tölgy, melyet az éjszaki                         Így minden ország támasza, talpköve

Szélvész le nem dönt, benne termő                                A tiszta erkölcs, mely ha megvész:

Férgek erős gyökerit megőrlik,                                      Róma ledűl, s rabigába görbed.

 

Száz évvel később – 1918-ban – Prohászka Ottokár püspök A tisztaságról szóló értekezésében hasonló gondolatot fogalmaz meg. „A háborúban s békében egyaránt fenyegető veszedelem az erkölcsi züllés. Van ugyan az erkölcsi züllésnek is sok alakja, de mi ez alkalommal csak arra a veszedelmes irányára akarunk rámutatni, mely mint tisztátlanság s szemérmetlenség, mint a nemi élet szertelensége, s a nemi ösztönök erkölcstelen s istentelen fölszabadítása pusztít köztünk egyeseknek s a családoknak, a társadalomnak s a fajnak romlására.” (ÖM 20, 285)

 

2./ A tisztátalanság, a paráznaság bűne abban áll, hogy az ember nem az Isten akarata szerint él a testével, hanem visszaél vele. Az ember bűnös lehet, de addig, míg szégyenkezni tud, romlott nem lehet; romlottá akkor lesz, amikor szégyenkezni elfelejt. Ezért ápolni kell a szemérmet, s mint minden jót, ezt is nevelnünk kell. A fiatalság az ébredő ösztön és a kíváncsiság ingerei, valamint a rossz példák miatt nagy kísértéseknek van kitéve. A kísértések a tisztátalan élet bűzös kloákáiba vezetnek. A szent házassághoz nem ezen az úton kell haladni, hanem úgy, miként a folyó vize a tiszta forrásból eljut az óceánig. (vö. Ady Endre: Az Értől az Óceánig) „Csak tiszta forrásból” - hangzik a felszólítás Bartók Béla Cantata profana-jában. Ez az emberiség, a család létkérdése. Az emberi méltóság megbecsülése ott kezdődik, hogy miként néz valaki a másik nemre. Nem lehet úgy tekinteni, mint egy törlőrongyot, melyet használat után eldobunk, s utána Pilátusként mossuk kezeinket, hogy nekem semmi vétkem nincs annak romlásában. El kell mélyíteni magunkban a Kis herceg meséjének mondatát: „felelős vagyok a rózsámért” (Antoine de Saint-Exupéry). Átvitt értelemben, az irodalmi nyelvben a „rózsaszál” a szeretett nőt, leányt jelenti; mint pl. Petőfi Sándor: Reszket a bokor, mert… c. versében. Tehát: felelős vagyok a kedvesemért.

Aki az erkölcsi züllés útvesztőibe nem akar kerülni, annak az Isten parancsolatainak sziklaalapjára kell állnia. Az isteni kegyelemmel való bátor együttműködés nélkül nincs tisztaság! A sátáni kísértés ugyanis degenerált véleményalakítókon keresztül elhomályosítja a tiszta látást. Csak az isteni tanítás fényében láthatjuk meg valódi ideálunkat és életcélunkat. A 36. zsoltár szerint az ember csak „a te fényedben látja a világosságot”.

 

Szent Imre herceg – a magyar ifjúság védőszentje – zsolozsmájának himnusza szerint:

Óh, mily csodálatos,

ha szent biztonságban

megy át, aki fiatal,

a fiatalságon!

 

Bárcsak meglátná a fiatalság, hogy az Istentől elfordult ember önmagát alacsonyítja le azzal, hogy bűnös ösztöneit követve nemcsak emberi méltóságából, de egészségéből is kivetkőzik. Bárcsak megértené a Jelenések könyvének próféciáját a vadállatról – az Isten ellenes hatalom megszemélyesítőjéről – amely „megtéveszti a föld lakóit” (Jel 13,14).

 

3./ Prohászka szerint szemérem nélkül nincs sem tisztelet, sem kölcsönös megbecsülés. Akik enélkül közelednek egymáshoz, azok egymást gyalázzák s egymást mély lelki örömöktől fosztják meg. A férfi ösztöne szemérem nélkül olyan, mint a piszkos árvíznek beözönlése virágos kertekbe; nem jár nyomában lélek és öröm, hanem csak állati kielégülés. A nő pedig, aki szemérmetlenül dobja oda magát a férfi karjaiba, csak undort s megvetést ébreszthet s eljátssza a férfi becsülését s azzal a maga boldogságát. A férfi is csak oly nőt szerethet igazán, akit becsül s csak olyat fog becsülni, aki nőiességében tartózkodó és szemérmes, s kiben mindig megtalálja majd azt, ami őt kezdet óta vonzotta. A szemérmetlen nőre a férfi természetszerűen ráún s az újdonság ingerétől ösztönözve keres mást. Így látni, hogy mint minden életnek, úgy a nemi életnek is a tisztaság s a szemérem az alapja, - az veti meg a tartós összeköttetések s lelki kapcsolatok alapját, az biztosítja a házasságok tartósságát s ezzel együtt a nő boldogságát s a gyermekek javát.” (ÖM 20,288)

 

4./ Késő bánat, ebgondolat – ez a közmondás juthat eszünkbe Ady Endre némely versét olvasva.

Szépség, tisztaság és igazság,

Lekacagott szavak,

Óh, bár haltam volna meg akkor,

Ha lekacagtalak. (Hiszek hitetlenül Istenben)

 

Harmincnégy esztendős, vén koromban, mindeneknek túlján” keserű beismerést tesz A Patyolat üzenete c. versében:

Meghurcolt a Vér, ez a Pokolba

Bomolva, romolva

Vágtató, tüzes fogat

S most lenget utánam jelt

A Patyolat.

 

Ady Endre a betegségben ismerte fel az Istent és tanításának értékét: a Patyolat-tisztaság értékét.

Igen, a késő bánat olyan, mint a sánta ló: mindig hátul jár.

 

5./ A bűntől Isten kegyelme őriz meg.

Szent János apostol első levelében írja: „Tudjuk, hogy aki az Istentől való, nem vétkezik, mert az Istentől Született / Jézus / ereje megóvja a bűntől, és a gonosz nem keríti hatalmába. Tudjuk, hogy mi az Istentől vagyunk, és hogy az egész világ a gonosz hatalmában van.” (1 Jn 5,18-19)

Hogyan óv meg Isten kegyelme a bűntől? Hasonlattal élve: mint a vakcina a koronavírustól.

Napjainkban megéljük, hogy a világ a koronavírus hatalmában van. Tudjuk, hogy igazi védelmet csak a vakcina nyújthat.

A világ a gonosz hatalmában van – írja az apostol –, de Jézus ereje megóv a bűntől. Tudjuk! Akkor viszont igénybe is kell venni az Ő kegyelmi segítségét. Ez az emberiség és a család létkérdése.

 

 

AttachmentSize
Vesperás, 2021-01-11.odt32.27 KB