Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Keresztény értékek, 15. - 2020.12.21.

1./ A karácsony vitathatatlan érték

Az egészség olyan érték, melynek fontosságát csak akkor vesszük észre, amikor megfogyatkozik vagy elvész. Ilyenkor mondjuk: legfőbb érték az egészség. Valószínűleg más értékekkel is hasonló a helyzet: amikor elvész, akkor döbbenünk rá fontosságára. Most, amikor a koronavírus-járvány miatt nem élhetjük úgy karácsonyunkat, mint megszoktuk, felismerjük a karácsony értékét. Nekünk Jézus Krisztus földi születésének ünnepe, másoknak az öröm és békesség, a család és gyermekség ünnepe.

 

A „Karácsonynak éjszakáján...” vagy a „Kirje, kirje, kisdedecske...” kezdetű népdal beleivódott gyerek és felnőtt emlékezetébe. Kitörölhetetlenül beleivódott. Annak ellenére, hogy az 1950-es években a karácsonyt fenyőünneppé akarták változtatni, s ezért Weöres Sándor: Szép a fenyő c. versének módosított változatát énekeltették az iskolai és óvodai ünnepségeken.

Az igazi érték ismérve, hogy kiállja az idők próbáját. A karácsony is kiállta. Az említett népdalra Bárdos Lajos és Szokolay Sándor is kórusművet komponált (Karácsonyi bölcsődal, ill. Kirje, kirje, kisdedecske), ami a karácsony múlhatatlan értékét bizonyítja. A népdal szövege egyébként az egyetemes művészettel összhangban áll.

„A kis Jézus aranyalma, boldogságos Szűz az anyja...”

Ez a megfogalmazás jelenik meg id. Lucas Cranach: Madonna a gyermek Jézussal, és Botticelli: Gránátalmás Madonna c. festményén, ahol a gyermek Jézust almával a kezében ábrázolják. Miért almával? Izajás próféta egyik messiási jövendölése Jessze (Izáj) családjáról – Dávid apjáról – szól:

„Vessző kél majd Jessze törzsökéből, s hajtás sarjad gyökeréből” (Iz 11,1). Damaszkuszi Szent János magyarázata szerint a vessző Szűz Mária, a hajtás pedig Jézus. Az alma a hajtás gyümölcse: Jézus. Az alma itt nem csak a tudás fájának titokzatos gyümölcsére utal, hanem Isten ajándékára, az ő egyszülött Fiára, Jézusra.

 

2./ A karácsony megkerülhetetlen személye: Jézus

Jézus nélkül nem lenne karácsony. A történelemben rendre próbálkoznak Jézus emlékezetének eltörlésével. Karácsonynak fenyőünneppé változtatása a kommunista diktatúrában; újabban a politikai korrektség jegyében a karácsony átnevezése fényünnepre, a karácsonyi vásáré pedig télvásárra, azzal az indoklással, hogy a bevándorlókra ne erőltessük rá a keresztény hagyományokat – nos ez csak a nyugati világ identitásválságáról állít ki bizonyítványt. Sándor György humoralista szellemesen az emberiség „édentitásválságról” beszélt egyik előadásában. Istenbe vetett hit nélkül az ember identitásválságba jut. Célját tévesztetté válik. Szent Ágoston bölcsen megfogalmazta: „Magadnak teremtettél minket Uram, és nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik Tebenned.”

 

Szent II. János Pál pápa 2001-ben Kazahsztánban ezt mondta az egyetemista fiataloknak:

„Mire való az élet, ha nem arra, hogy elajándékozzuk, hogy a Magasságbelinek ajándékozzuk oda? Amikor Isten életet ad az embernek, feladatot bíz rá, és választ vár az embertől. Az ember életének – viszontagságaival, örömeivel és fájdalmaival együtt – az a célja, hogy odaajándékozzuk a Magasságbelinek. E kijelentés nem lebecsülése vagy tagadása az ember legnagyobb méltóságának, hanem sokkal inkább állítása: az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember arra hivatott, hogy Isten munkatársa legyen az élet továbbadásában és a teremtés fölötti uralkodásban. Isten Fia immár 2000 esztendeje emberré lett, eljött, hogy személyével és tanításával kinyilatkoztassa nekünk az igazságot. Csak a vele, a megtestesült Igével való találkozásban találja meg az ember önmaga teljes megvalósulását és boldogságát.”

 

Karácsony az ajándékozás ünnepe is. Amikor ajándékot adunk, azzal szeretetünket fejezzük ki, az ajándékban valamennyire önmagunkat adjuk oda. Jó arra gondolni, hogy ajándékozásunkkal a Magasságbelit utánozzuk, aki Fiában önmagát adta az emberiségnek. Ezért karácsony megkerülhetetlen személye a betlehemi istállóban született Jézus. Nélküle nincs karácsony!

 

AttachmentSize
Vesperás, 2020-12-21.odt32.26 KB