Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Keresztény értékek, 13. - 2020.12.07.

1./ A világ Janus-arcúsága több alkalommal megmutatkozik.

Gyakran halljuk, hogy az Európai Unión belül kettős mércével mérnek. A latin közmondás szellemében: „Quod licet Iovi, non licet bovi.” - „Amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek.” Amit megtehet az unió „magországa”, azt nem teheti meg egy később csatlakozó ország, pl. Magyarország. Ez a gondolkodás erősen emlékeztet a sorkatonaság idejére, amikor a leszerelés előtt álló „öreg” katona többet engedhetett meg magának (pl. hosszabb lehetett már a haja), mint az újonc, akit miheztartás végett csak „kopasz”-nak neveztek. Várja ki a sorát, amikor majd ő lesz az „öreg”. Ez a világ rendje, tudomásul kell venni. Végül is van benne igazság. Ezen az alapon működnek a munkahelyi viszonyok, amikor az idősebb munkatárs tiszteletbeli előnyt élvez a fiatalabb munkatárssal szemben; ezen az alapon biztosítanak a járványhelyzetben vásárlási időzónát a 65 éven felülieknek.

A történelemben különböző színű diktatúrák voltak, ahol – Jókai Anna szavaival élve – Ál-Jupiterek pöffeszkedtek, s ütöttek billogot embertársaikra, alázták meg őket, hol fajuk miatt, hol társadalmi osztályuk miatt… Mára valamicskét változott a helyzet, a demokrácia, ha nem is tökéletes, de mégis enged mozgásteret, az egyén kevesebb kockázatot vállal, ha bátran véleményt nyilvánít, s nem szegődik el a kisökör ráosztott szerepére. Most a „képzelt Jupiterség”-nek egy új mutációja kísért: az ún. „szellemi elit” egyes tagjai, csoportjai nevezik ki magukat tévedhetetlennek, minden kérdésben csalhatatlannak. Hajlamosak arra, hogy mindenkit lenézzenek, aki nem gazsulál és uralmukat nem szolgálja. Azt hiszik, a tehetség birtokában, hogy „különlegességük” természetes velejárója a botránkoztató életvitel, a gonoszat cselekvés, az árulás… és még mi minden! A jupiterkék azt hirdetik, hogy meghaladták az erkölcsöt, pedig csak kívül rekedtek rajta. „Szellemi fölényt” emlegetnek, holott a szellem sohasem fölényes, minél magasabb szférából táplálkozik, annál alázatosabb.

Itt az ideje – írja a kiváló író- és költőnő – a mondást ellenkezőjére fordítani: Quod licet bovi, non licet Iovi” - amit még szabad elkövetni, esetleg, a tudatlan emberkének, azt már nem szabad elkövetnie annak, aki valóban isteni mintát követ! Jupiter a felelősebb.

 

2./ Sajnos keresztények között is vannak kettős életűek.

Janus-arcú bíboros (Theodor McCarrick), lelkiségi mozgalom alapítója (Marcial Marciel) élt kettős életet; követett el szexuális visszaélést. Előbbit laicizálta a Vatikán, utóbbi pedig a leleplezés után hamarosan meghalt.

Kettős életet élő politikusokról is hallunk, akik lemondásra kényszerültek, de a kár, amelyet okoztak, felmérhetetlen. Hát igen, a hatalom nagy kísértő. Elhiteti, hogy a hatalom birtokosa magasabb rendű a többinél. Mennyire igaz Orwell: Állatfarm c. szatírikus – sztálini diktatúráról szóló – írásának mottója: „minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél”.

Ne gondoljuk azonban, hogy a Janus-arcúság csak bizonyos hatalmi pozíciókban élőket fenyeget. Nem. A házasságtörő is kettős életet él, amíg le nem bukik. S ezen a kettős életűségen mit sem változtat az ún. „nyitott házasság” találmánya, ahol egymás tudtával tartanak fenn egy harmadik személlyel kapcsolatot. A nyitott házasság csak egy irányba zárt: Isten felé. S ennyiben rokon vele a „nyitott társadalom”, amely egyedül Isten felé zárt. A nyitott társadalom ajtót nyit a gender és a szivárványos (LMBTQ) ideológia előtt, miközben a kereszténységet kiszorítja az egyetemekről, iskolákból, a közművelődés és nyilvánosság területéről, s a magánszférába száműzi; mondván: a vallás magánügy. A politikai liberalizmus „hittétele” a világnézetileg semleges állam, amely népiesen szólva fából vaskarika, mert valójában az ideológiai totalitarizmus kezdetét jelenti.

 

3./ „Meddig akartok még kétfelé sántikálni?” (1 Kir 18,21) – teszi fel a kérdést Illés próféta a népnek. Az idegen befolyás alatt élő nép ugyanis kettős életet élt: nem tudott dönteni a pogány Baal-kultusz és a Jahve-tisztelet között. Kétfelé sántikált. A kérdés ma is aktuális. Az embernek döntenie kell, állást kell foglalnia a modern bálványimádás és az istenhit között. Nincs elkötelezettség-nélküliség. Csak jellemesség van, vagy jellemtelenség.

 

 

AttachmentSize
Vesperás, 2020-12-07.odt34.8 KB